Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-02-24 / 7. szám

2008. FEBRUÁR 24. ANNO MESÉLŐ EMLÉKEINK 56. ■ Szekszárd szerencsésnek mond­hatja magát az itt hosszabb-rövi- debb ideig élt vagy vele kapcsolat­ba került egyházi személyekkel. Nem kivétel ez alól két német csa­ládban született főpap sem. „Fraknói Vilmos, bölcseleti dok­tor, arbei címzetes püspök, váradi kanonok, apostoli protonotárius, az Akadémia igazgató-tanácsának tagja, született 1843. február 27-én Örményben, Nyitra megyében, hol atyja Franki Sándor uradalmi or­vos volt" - kezdi életrajzát Sziny- nyei József. Tőle tudjuk: a tudósként jeleske­dő Faknóinak első jelentős egyházi elismerése velünk kapcsolatos: 1879-ben, alig pár hónappal meg­tiszteltetése után megjelentette 92 oldalon A szekszárdi apátság törté­netét ’címzetes apáttá való kine- veztetése alkalmából’. Ebben az el­ső tudományos igénnyel és felké­szültséggel Szekszárdról szóló műben olvassuk: „A katolikus egy­ház mindenkor kegyelettel őrizé múltjának emlékeit és hagyomá­nyait; mindenkor áhítattal vonzó­dott azon helyekhez, melyeket apostolai és hittérítői buzgó mun­kásságukkal vagy hatásukkal meg­szenteltek.” Önálló munkái sorában e mű a 27., melyet még életében 60 (!) kö­vet, pedig nem kereste a közönség kegyét. A Mohács előtti időkről ír­ta: „Leplezetlenül állítom elő a sö­tét képet. A történetíró, aki komo­Fraknói Vilmos szekszárdi címzetes apát lyan veszi hivatása főszabályát: semmi hamisat ne mondj el, sem­mi igazat ne hallgass el, lemond ugyan a népszerűség kedvezései­ről, de számíthat a komoly és elfo­gulatlan olvasó méltányos ítéleté­re. A nemzet dicsőségét hirdetni bizonyára lélekemelőbb föladat, mint a gyásznapok történetét adni elő. De azt hiszem, hogy a gyász­napok tanulságait nem nélkülöz­hetik a nemzetek. És az emberi szellemben talán nagyobb a fogé­konyság az erkölcsi hanyatlás kö­vetkezményeinek elrettentő hatása iránt, mint a készség az önfeláldo­zó lelkesedés nemes tényeinek utánzására!” E ponthoz kapcsolódik az ötven éve elhunyt Virág Ferenc gondolat­sora. A Blum családba Bonyhádon született, hozzánk káplánként, utóbb plébánosként került Virág innét indult pécsi püspöki széké­be. Böjti levelében arról a család- védelemről szól, amelynek napja­inkban egyházi felelőse - városunk püspök fia. Nem véletlenül hangzanak egy­be gondolataik: „Amint a gazdasá­gi és politikai életben a szinte gyó­gyíthatatlan betegségek és bajok végképp veszélyeztetik a népek békéjét és életét, úgy emésztik a bűnös nyavalyák a családok és egyesek erkölcsi erőit és életét... Figyeljétek csak meg a Jó Szűz­anyát... Ő az, aki észreveszi a bajt, a lakodalmas nép zavarát; ő az, aki kéretlenül is szól Szent Fiához: »Nincs boruk«; ő az, aki azt mond­ja a szolgáknak: »Amit nektek mond, cselekedjétek«. Szót fogad­tak neki. Ha ezt a bibliai történetet magunkra vonatkoztatjuk és alkal­mazzuk, nekünk szól a figyelmez­tetés. Ha akarjuk, hogy segítsé­günkre legyen a családvédelem ér­dekében folytatott és talán erőnket is felülmúló nagy munkánkban, küzdelmünkben, ha akarjuk a ke­resztény családi élet tisztaságát, bensőségét, és zavartalan bizton­ságát helyreállítani, a családi élet Felhívás javaslattételre SZEKSZÁRD VÁROS ARANYKÖNYVÉBE TÖRTÉNŐ BEJEGYZÉSRE Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2001- ben módosított 29/1994. (VIII. 22.) KT. számú rendele­tére hivatkozva (olvasható a polgármesteri hivatal hon­lapján) a következő módon és az itt jelzett határidőre várja a város polgárainak, civil szervezeteinek, intézmé­nyeinek, vállalatainak javaslatait a 2007-es naptári év megörökítésre érdemes eseményeire vonatkozóan . Az Aranykönyvbe való bejegyzés lehet: • kiemelkedően fontos pozitív, Szekszárdot érintő ese­mény, amely méltó arra, hogy a város történetének ré­szévé váljon, • kiemelkedő - szekszárdi személyhez, közösséghez, intézményhez kötődő - teljesítmény, ezt elismerő Tol­na megyei, Szekszárd városi képviselő-testületi, illetve országos szervtől kapott kitüntetés, • neves személyiség látogatása, • természeti jelenség, amelynek jelentős kihatása volt a város életére, • események és teljesítmények - a reál és a humán szfé­rában - amelyek új értéket teremtettek, illetve a város hírnevét jelentősen emelték, vagy a városban lakók életminőségét pozitívan befolyásolták, • kitüntetéseknél: Azok a szekszárdi polgárok javasol­hatók, akik Tolna Megye- vagy Szekszárd város köz­gyűlése által alapított, a Köztársasági Elnök, illetve or­szágos hatáskörű szervek kitüntetettjei, • a rendszeresen ismétlődő események, megemlékezé­sek, nagyrendezvények esetén a javaslatban a jubileu­mi alkalmakon kívül felterjeszthető az adott évben különösen kitűnt rendezvény (illetve annak eleme) is, • az általános- és a középiskolák diákjainak tanulmá­nyi, sport, művészeti, kulturális versenyein az orszá­gos I-III. helyezettek, illetve az arany-, ezüst-, bronzéremmel kitüntetettek, az OKTV és az OSZTV versenyeken az I-X. helyezettek, valamint a nemzet­közi versenyek helyezettjei, • sportszervezetek esetében az MB., az OB., az NB. bajnokságok I-III., valamint a Nemzetközi versenyek I-X. helyezettje. A bejegyzésre javaslatot tehetnek szekszárdi polgárok, közösségek, intézmények, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek. A javaslathoz szükséges űrlap letölthető a polgármes­teri hivatal honlapjáról, illetve hivatali időben átvehe­tő az ügyfélszolgálati irodában. Kérjük, éljenek a javaslattételi lehetőségükkel és Alapító okirat követelményeinek megfelelő eseményekről, telje­sítményekről, személyekről küldjenek kellően indokolt javaslatokat az előírt határidőre. A beadás határideje: 2008. március 31. Címek: Postai: Dr. Dobos Gyula igazgató, Tolna Megyei Levéltár (A borítékon: Aranykönyvi javaslat) E-mail: dob6612@mail.iif.hu A közgyűlés által jóváhagyott Aranykönyv a Szekszárdi Vasárnap 2008. augusztusi számában jelenik meg.- szekszárdi vasá«nap7/7/ Virág Ferenc pécsi püspök züllését, bomlását megállítani, fo­gadjunk szót égi Anyánknak és cselekedjünk, tegyük meg, amit Szent Fia nekünk mond.” Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Február 25-én 100 éve, 1908-ban elhunyt Szekszárdon Szeremley Lajos kúriai bíró, az osztrák Lipót-rend lovagja. Február 26-án 115 éve, 1893-ban a Tolnavármegye színikritiku­sa írta: „a közönség méltán pártfogolta Balog Árpád társu­latát, de a díszletek nem a legszínesebbek...” Február 27-én 165 éve, 1843-ban született Fraknói Vilmos, Szek­szárd címzetes apátja és törté­netírója. 105 éve, 1903-ban dr. Hiding Nándort, bölcsész- és teológiai doktor szülöttünket kinevezték görcsönyi plébá­nosnak. Február 28-án 115 éve, 1893-ban első havi működését fejezte be az először üzemeltetett nép­konyha. Február 29-én 120 éve, 1888-ban egy madocsai férfi a gemenci Bárány-foknál elcsigázott ma­dárrajt lepett meg, s véresre verve bár, puszta kézzel fogott túzokot. Március l-jén 110 éve, 1898-ban hunyt el városunk fia, Lőrinczi Ferenc orvos, szakíró, a Má­tyás Deák szerkesztője. Március 2-án 50 éve, 1958-ban hunyt el Virág Ferenc volt plé­bánosunk, majd pécsi püspök, több könyv szerzője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents