Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-10-28 / 35. szám
MOZAIK 2007. OKTOBER 28 szekszárdi VASÁRNAP hirdetés KO L O H N E R GÁBOR MŰKŐKÉSZÍTŐ MESTER sírkőfícsEÍtes konyha-Jürcíóssoha munkatapok epüíctko -párkányok -fépcsők -fáhasai ok (lefsőcpítcsscti kőtárayak LHfíhcíy: gJWcjon/fax: cßcmutä!oparfc: ^5,aef;ssái*d. 'I^emetc u. I. 74 / 411-750 és 06- ,50/95- 79-225 gsxteárd, 'iyÓESiiniaj u. I. [ (Jjvtirosí temető meífellt ami fcoböí -vanf Lapunk előző számában megemlékeztünk a Magyar Politikái Foglyok Országos Szövetsége (PO- FOSZ) Tolna Megyei Szervezete által kiírt pályázatról, illetve arról, hogy az arra két kategóriában beérkezett pályaművek közül a díjazott dolgozatok jórészt szekszárdi középiskolák tanulóinak írásai. Ezúttal a történelmi kategória helyezettjeit és alkotásaikat ismerhetjük meg röviden. Mottónk a különdíjjal jutalmazott diák sorai: „Őszi este. Megint kettesben maradtunk a történelemkönyvemmel. [...] Többször szóba került ’56 az iskolában... de én még alig tudok róla valamit.” Mégis tanulhatunk egyet s mást ezektől az ifjaktól. A történelmi kategória öt díjazottja és pályaművük címe: I helyezett: Renczes Erzsébet (I. Béla Gimnázium, Szekszárd): A Töttös család története dokumentumok tükrében. II. helyezett: Hajdú Alex (Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Bonyhád): Hunniában valami készül! III. helyezett: Lénáid Anett (Sztárai Mihály Gimnázium, Tolna): 1956 egy akkori tolnai gimnazista emlékeiben. IV. helyezett: Módos Gergő (I. Béla Gimnázium, Szekszárd): Egy egykori újságcikk margójára. 50 év távlatból. • Különdíj: Madarassy Szűcs Anna (Garay János Gimnázium, Szekszárd): Emlékek 1956-ról egy volt garaysta diáktól egy garaysta diáknak. Dr. Varga Zoltán beszámolója alapján. Az „elsőbélások” felkészítő tanára, Kuti Andrea elmondta, hogy a Töttös Pál és társai által tartott előadásokat követő pályázat hírét mind az iskola vezetése és tanárai, mind (némely) diákjai örömmel fogadták; annál is inkább, hogy az intézmény részéről már a megelőző évben meghirdetett versengésen is részt vettek. A tanulók közül elsősorban az utolsó éveseket lehetett motiválni: a pályaműveiket benyújtók közül ketten díjat hoztak el. Rájuk iskolájuk és tanáraik természetesen igen büszkék. Renczes Erzsébet első helyezett tanuló, aki Harcon lakik, végzős gimnazistaként nyújtotta be pályázatát. Emelt szintű történelmi taHARKANYFURDO ŐSZI BÉRLETAKCIÓ! Jw/0 bemutatójának Strandfürdőbérlet: (hét alkalom) -5240-Fr helyett 4160 Ft Gyógyfürdőbérlet: (hét alkalom) J2-&40-FThelyett 8780 Ft a negyedik díjat elnyert pályamű vet a szekszárdi Módos Gergó nyújtotta be. Dolgozata (miként at első helyezetté is) Töttös Pálhot kapcsolódik: egy jórészt róla szóló újságcikket elemez. Szinte lehetet len objektiven, ugyanakkor min dent érintve feldolgozni az esemé nyékét ilyen terjedelemben, véleke dik a szerző. Családi kötődés indí tóttá arra, hogy pályázzon, mond ja, és hozzáteszi: „Azon kívül hogy szabadságharc, nem sokai tudnak az eseményekről a kortár saink. Ráadásul az aktuálpolitika i; félreviszi a magyarázatokat.” „Ak: az egyik újságban forradalmi hős az máshol ellenforradalmár. [...] Mindkét oldalt meg kell ismerni ahhoz, hogy tiszta kép alakulhas son ki bennünk.” Madarassy Szűcs Anna, aki a kü löndíjat (bár az ő dolgozata is hosszabb az előírt oldalszámnál] teljesen megérdemelten kapta, el mondta, hogy a gimnázium igazga tójától, Lemle Bélánétól kapta a2 ötletet: a külföldről hazalátogató egykori diákkal készítsen interjút. „Katartikus élmény volt - emelte ki nem tudtam »levadászni« az arcomról a mosolyt a beszélgetés után, majd rögtön nekiálltam megírni a pályaművemet.” Neki azt jelenti ’56, amit összefoglalásként idézett dr. Pálos Miklóstól: „Csak addig maradhatunk az ezeréves Magyarország hűséges polgárai, amíg a hősök nem csak a történelemkönyvek lapjain léteznek, ha nem ott laknak minden magyar ember szívében.” Mindenképpen tovább kell vinni ’56 tényeit, eszmeiségét, véli - és örülhetünk annak, hogy nekik mindez sikerült is. Kosztolányi Péter 1956 - DIÁKOK SZEMSZÖGÉBŐL „Kettesben a történelemkönyvvel” A POFOSZ pályázatára benyújtott pályaművekről - 1. rész A hirdetés beváltható: 2007. december 10-ig. A gyógy- és strandfürdőben mindennap 9-18 óráig, pénteken és szombaton a strandfürdőben 20 óráig várjuk kedves vendégeinket. nulmányait koronázta ez a díj, bár, mint fogalmazott, nem tudja, mi késztette a részvételre. Noha izgult, hogy a határidőig elkészül-e dolgozatával, a dokumentumok és könyvek átolvasása és kijegyzetelése után egy nap alatt összeállította az anyagot, igyekezve „olyasmit letenni az asztalra, aminek értéke van.” Mint pályaművében írja: „Próbálok a tényekre szorítkozni, a véleménynyilvánítás lehetőségét pedig az olvasóra bízom.” Ez manapság, mikor mások igyekeznek helyettünk gondolkodni, igen nagy érték. Bár a pályamű a megadott határértéket meghaladja, érdemei elvitathatatlanok. A második díjat elnyert Hajdú Alex viszonylag összefogott dolgozatot nyújtott be,a magyar nép által elszenvedett károkról és az általuk átélt tragédiákról. A forradalom leverését követően, mint rámutat, „Az emberek visszabújtak csigaházaikba, [...] azonban büszkék voltak arra, hogy mégiscsak a magyar nemzetnek sikerült először nyílást vágni a vasfüggönybe.” Lénárd Anett érdemelte ki a harmadik helyezést egy, az eseményeket átélt helyi személlyel készített riportja nyomán. Ebben így ír: „Azt megértették, hogy most egy új időszak kezdődik. Például abból, hogy nemzeti színű szalagot tehettek a Bocskai-sapkára, (...) vagy abból, hogy nem kell oroszt tanulni.” A rövidségével is feltűnést keltő,
