Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-12-16 / 42. szám

2007. DECEMBER 16. IRODALMI IDÉZŐ . SZEKSZÁRDI vasárnap Mért nem az életben...?! (2.) „Ablakban állasz, nézed a sötétet, / a tájat, mely fölfalja önmagát, / szörnyű torkában tűnnek már a há­zak, / fogai közt megroppannak a fák. / Övé e táj, ez volt rút birodal­ma. / S most pusztul lm: nem is táj volt, de láz, / kigyulladt esze hí­mezte a földre / s hogy Ő elment, hát tűnik a varázs!” Zelk Zoltán so­raival folytatatjuk az emlékezést József Attilára advent idején. Egyik legkedvesebb karácsonyi versünk szerzője ő. Nincs iinnep- várás, hogy fel ne csendülnének a Betlehemi királyok versszakai - gyermektől felnőttig mindannyian ismerjük zengő szavait. Magunk előtt látjuk a hálaadással bemutat­kozó királyokat, megelevenedik a jászol s ami körötte vagyon. Kevesebben hallottak már a köl­tő egy másik verséről, amely az Gasztronómiára nyitott Európa- BESZÉLGETÉSSOROZAT A BOR Borkóstolóval egybekötött kötetlen beszélgetésre hívunk minden kedves érdeklődőt a magyar, illetve szek­szárdi borokról, valamint a borkultú­ráról, neves hazai borászok részvéte­lével! Helyszín: NEXT KLUB, Menta Bár Szekszárd, Bajcsy-Zsilinszky u. 1. (fasornál) Időpont: 2007. december 19. (szerda) 18 óra. A program ingyenes! Szilveszteri bál 2007 A Szekszárd Városi Sportcsarnokban 19 órától A legnagyobb slágerek a ‘60-as évektől napjainkig Társas táncok, lakodalmas-mulatós nóták Batyu, tombola, büfé. meglepetés vendégek Vendég: Ghadah Gharam - hastánc együttes ű* tr Jegyek elővételben: 2500 Ft. infó. 74/315-733 1956-os kiadású összes művet tar­talmazó kötetben közvetlenül szomszédja a már említett poémá­nak. Ennek címe: Betlehem. Idéz­zük föl néhány sorát, meg fogunk lepődni, mennyire más világba ve­zet minket a látszólag idilli termé­szeti kép leírásával induló alkotás. „A gyolcs ködökben puha varjak ülnek, / csüggedt borókán fészkel a homály. / Tömpe szobácska vert földjére dűlnek / két botos pásztor és három király. / Az asszony le­száll a kamrai létrán, - / Mennyből az angyal! - zeng öt atyafi. / Az öreg kapás az ólban ganét hány, / kántálnak sírva lompos tyúkjai.” Milyen vi­lág ez, amelynek jelzői egymást szárnyalják túl a melankólia, a nincstelen- ség megjelenítésében? Csüggedt, tömpe, öreg, lompos. Vajon az emberi benső terei mutatkoznak meg? József Attila 1929- ben írta e költeményéi. Mit hozott számára eme idő­szak? Mindenekelőtt hatalmas lelki traumát: a polgári ra­dikális szemléletű család úgy rendezte leányának, Vágó Mártának életét, hogy távol kerüljön a szívének oly kedves személytől. Emiatt kerül szanatórium­ba József Attila idegössze­omlás miatt, egyúttal kény­telen lemondani a rövid ideig viselt magyar-francia levele­zői állásáról, melyet a Vágó-család vele való rokonszenvezése hozott neki. Említsük meg, e röpke, mun­kával lelő időszak kivételnek szá­mított életében, egyébként szinte sosem volt havi jövedelme, odave­tett és szívvel adott öszszegekből élt hétről hétre, napról napra. Gyakran szerelmei segítették a do­logra valóval. Mégis, ez az eszten­dő az, amikor megjelent harmadik kötete, a Nincsen apám, se anyám. Noha a könyv nyomán joggal gon­dolhatnánk, az irodalomtörténé­szek mégsem vélik, hogy a harmin­cas évek a megérkezést jelentenék költészetében. Térjünk vissza versünkhöz! „Fa­gyos szalmában sáros krumpli gubbaszt / borostás állal komorul a zsupp / s fodor leveske szaga áraszt vigaszt, / mely a danával mennyezetre fut.” Kiáltó az eviden­cia: a költő ezzel természetesen nem pusztán önnön sorsáról gon­dolkozik, a huszadik század nyo­morgó magyar népének állít emlé­ket - bajtársi mindentudással, oko­san bólintva. Nem remél. „Jézus, kinek szállása sárga irka, / heverő papírbarmok közt örül / s a tűz fé­nyénél a jámborok mintha / ugrán­doznának a jászol körül.” Szegény emberek szegény karácsonya ez papírból készített jászollal, a tűz vi­lágánál lobogó árnyjátékkal a fa­lon. A vers zárlatában érvényét veszti minden eddigi állítás, hamis­nak tetszik valahány mesterien raj­zolt kép: „De ez nem igaz. Zsellér­szalmát hajszol / az úri szél és gőz­ük a magyar / s a két pásztor kalá­csot majszol / s a három király pá­linkát nyakai.” íme az úttalan sors­ra ítéltetett magyar keserves-naiv, ámde, „jól bevált” megoldása a mindennapokban. Szenteste. Jó­zsef Attila még az illúzió illúzióját sem hagyja olvasóinak, magának, mint lehetőséget. Vajon ma kik töl­tik, s milyen okokból ünnepüket az utcán? Emlékeznek rá, hogy Jézus születésének napja közeleg? Jó át­meneti harsány segítségnyújtá­sunk? Cs. Szabó László, korának kiváló esszéista szépírója a Nyugat 1938. évi 1. lapszámában Ultima verba József Attila emléke című írásában a következőket rögzíti. „Huszon­egy évvel a borzalmas szárszói ha­lál előtt egy összezúzott öregem­bert húztak ki a Rouen - párizsi vo­nat alól. Szennyes, ködös, tenger- melléki téli est volt, a vonat késett, türelmetlen utasa eléjeszaladt, megcsúszott s a sínre esett. Dél­után fölolvasást tartott a háborúról, estére haza akart jutni, a hontalan, erejefogyott öregember valószínűleg félt az idegen éjszakától. Két év óta dühöngött a há­ború, földúlta s elragadta hazáját, meggyalázta jóhi­szemű, emberszerető láto­mását: a belga szocializ­mus költői párlatát, szülő­földjére zúdította kedves szomszédnépét, a néme­tet. Fél-tébolyultan bo­lyongott a front mögött, fölolvasott a vérző Belgi­umról, rongyos, fakó zász­lóként elhagyva csattogott a zivatarban, amit annyi­szor megénekelt. Mert a roueni halott Emile Verhaeren volt, minden idők legnagyobb belga köl­tője. Iszonyú rágondolni, hogy a két agyongázolt költő halála aligha múlt a véletle­nen. Verhaeren már élőhalott volt 1916-ban, a háború, honvesztés s a kibírhatatlan csalódás rég megér­lelték azt a „belső halál”-t, amit a lomha test elkésve, rendszerint csak az utolsó pillanatban vesz ész­re. A lélek tartókötelei elszakad­nak, a gyanútlan test még áll, de egyetlen lökésre egyenesen a halál­ba zuhan. Ilyenkor egy véletlen lábcsúszás is törvényt teljesít. Azt teljesített 1916-ban az élőhalott köl­tő felett is József Attila nem várta be a véletlent, a belső halál elől me­nekülve egy végzetes mozdulattal maga segített a végrehajtásban.” Partyi Zita „Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus.” KARÁCSONYRA VÁSÁROLJON KÖNYVET, ÉRMÉT A BABITS KIADÓTÓL! Könyvvásár nemcsak gazdagoknak! Uj címünk: Babits Kiadó Kft. 7100 Szekszárd, Sport u. 13. Telefon: 74/529-389; fax: 74/529-383 E-mail: info@babitskiado.hu Web: wivw.babitskiado.hu ELEKTRONIKAI HULLADÉK INGYENES átvétele - már Bátaszéken is! SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK! ÁTVEVŐHELYEK: Szekszárd, Rákóczi u. 19. Bátaszék, Köves u. 8. KT-Dinamic Kft. Rehabilitációs Foglalkoztató Tel.: 74/315-103 AKKUK ELEMEK Normál vagy speciális méretben Feszültségforrások, tápegysegek ólomakkuk szünetmentes tápegységekbe Még kedvezőbb árak! GÖ) TRONIK ■.mim» ............ 71 00 Szekszárd, Kossuth u. B. Tel/Fax: 74/312-645 lnfo@emtronik.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents