Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-12-02 / 40. szám
vasárnap HÉTRŐL HETRE 2007. DECEMBER 2. Korrekciók szükségesek a nyugdíjtörvényben! Az MSZP a nyugdíjrendszer változásairól A kormány kiéhezteti az önkormányzatokat! „A jelenlegi kormány nem politikai, hanem szociális kérdésként próbálja kezelni a nyugdíjreformot! A szociális .vívmányokat meg kell tartani, sőt megvédeni!" - kezdte meg a tájékoztatót Frankné dr. Kovács Szilvia. Később a törvény által előírt nyugdíjemelések kifizetési mechanikáját részletezte. Szerinte a nyugdíjasok - összességében, visszamenőleg - az elmúlt napokban átlagosan több mint 120 ezer forintot kaptak kézhez... Ez a szám egy időben érkezett, több címletben kifizetett összeget jelent: a novemberi, már megemelt nyugdíj a tíz hónapra visszamenőleg járó emeléssel érkezett a nyugdíjasokhoz. Ehhez jött a 13. havi nyugdíj második részlete, mely a megemelt összegről szól. A harmadik elem a 13. havi összeg márciusban már kifizetett részletének korrekciós kii- lönbözete.- tette hozzá Frankné. A kifizetések Tolna megyében nagyjából 73 ezer nyugdíjast érintettek, s a mostani emelés egy személyre hozzávetőlegesen 1500 forintot jelent. Ez csupán a novemberi 2,4%-os nyugdíjemelés mértéke. A kormány nagyszabású korrekciós célokat tűzött ki. Úgy véli, a nyugdíjasokkal szembeni felelősségvállalás a kormány politikájában nap mint nap tetten érhető. Halmai Gáborné (képünkön) a betervezett nyugellátási összegek kifizetéséről szólt. Mint azt elmondta, jövőre 8,4%-kal több pénz lett betervezve a költségvetésbe erre a célra. Ugyanakkor az infláció meghaladhatja majd a 4,5%-ot is. Tervezés alatt áll egy ötéves nyugdíjkorrekciós program is, melynek kiemelt tételei lennének. 2008-ban az 1991 és 96 között megállapított „saját jogú” nyugdíjak emelésére kerülne sor. A várható emelések az öregségi és rokkantsági nyugdíjakat érintik majd. Halmainé szerint üdvözlendő lenne a kormány azon terve, miszerint minél hosszabb ideig maradnának munkában az állampolgárok. Az előrehozott nyugdíjaknál az a cél, hogy csupán azok mehessenek korábban nyugellátásba, akiknek egészségi állapotuk ezt indokolja. Új elem - fűzte hozzá -, hogy a nyugdíj mellett dolgozó tevékenységet végzőknek 2008. január 1-jétől választaniuk kell, melyik ellátási formát veszik igénybe. így, az előrehozott, korhatár alatti nyugdíjaknál is a minimálbér összegénél nagyobb jövedelmek esetén a nyugdíjat szüneteltetni kell. A korengedményes nyugdíjakkal kapcsolatban elmondta: a jövőben az egészség- romlás mértéke szerint lesz majd elérhető ezen nyugdíjforma. Jövő évtől tervezik, hogy az ilyen típusú egészségkárosító munkahelyeknél a munkáltatók magasabb összeget fizessenek be a közös kasszába. Tóth Gyula szerint cél, hogy ne teremtsenek igazságtalanságot. Mint azt elmondta, az alkotmány- bíróság kötelezi a kormányt, hogy az özvegyi nyugdíjak kérdésével is foglalkozzanak. A nyugdíjminimum és a résznyugdíj intézményének kérdésére is ugyanez vonatkozik. Úgy gondolja, az eddigi nyugdíjkorhatárokat nem szabad lecsökkenteni. Gyimóthy Levente Az MSZP-SZDSZ kormány több mint ötéves uralma alatt a leépülés és a teljes szétesés felé halad az ország! - e szavakkal indította beszédét dr. Navracsics Tibor, a Fidesz- MPSZ frakcióvezetője november 22-én este a Művészetek Házában. Dr. Braun Márton országgyűlési képviselő felvezetője után Navracsics Tibor elmondta: 1998 és 2002 között Magyarország minden tekintetben éllovas volt a környező országok között, mára viszont sereghajtókká váltunk. Navracsics szerint a 2002-es kormányváltás után az új kormány a felhalmozódott több 100 milliárdos pluszpénzből hajtotta végre az 50%- os béremelést, azóta viszont semmilyen létfontosságú döntés nem született az ország és az itt élők érdekében! A gazdasági növekedés motorjait leállították, a Széchenyi- tervet pedig szétverték. A 2006-os MSZP-győ- zelem egyik hazugsága - mint rámutatott - az volt, hogy Gyurcsány Ferenc nyílt televíziós vitában hazugozta-le a kormány valós szándékait leleplező Orbán Viktort. Mára kiderült, a Gyurcsány- kormány által felhalmozott óriási államadósság, a gazdaság állapotáról eltitkolt adatok, a korrupciós ügyek, valamint a programnélküliség visz- szafordíthatatlan irányba vitték az országot. A központi közigazgatás már összeomlott, s az állam totális jogalkotási káoszba süllyedt. Adócsökkentéssel hitegettek, 2006-ban már adót emeltek. A vizitdíj rengeteg embernek kifizethetetlen, s így sokan orvoshoz se juthatnak el. A vasút, posta, oktatás, egészségügy felszámolása fokozatosan ellehetetleníti a falvakat, vidéki városokat, így jogosan merül fel a kérdés: nulla szolgáltatásért fizessen-e adót a vidéken élő? A frakcióvezető szerint Gyurcsányék sorra dobják be a legkülönbözőbb érdektelen témákat, melyek elterelik a figyelmet a gazdaság helyzetéről. Ugyanez látszik, amikor jogállásukban támadja meg Gyurcsány Ferenc a képviselőket, miközben a miniszterelnöknek egy év alatt 900 millió forinttal nőtt a vagyona! Navracsics Tibor rámutatott: idén 100-150 ezer forinttal növekedett egy család éves kiadása, így a kormány egy havi fizetését vette el egy átlagos családnak. Tájékoztatója végén Navracsics elmondta: a Fidesz már készíti új politikai programját, mely a rend, egy stabilitásból adódó új gazdasági növekedés és egy új adórendszer kidolgozásán alapul. Az előadás és kérdésfeltevések után a frakcióvezető lapunk kérdéseire reagált: elmondta, a Fidesz csak akkor tarthatja meg jelenlegi népszerűségét, ha folyamatosan kemény munkát folytat és nem hátrál meg. Az MSZP- nek még tart társadalmi beágyazódottsága és erős a médiaháttere. Mivel szélesebb rétegekhez eljutó, földi sugárzású adók létrehozásához nagyobb összegek lennének szükségesek, ezért úgy gondolja, a Fidesznek több helyre kell eljutnia, hogy a baloldali médiatúlsúllyal szemben ki tudja fejteni véleményét. Az egyre növekvő elégedetlenség radikalizálódáshoz is vezethet, ahogy ennek csíráit már láthattuk az elmúlt egy év eseményeiben is, melyek a kormány hazugságai és lelepleződései következtében robbantak ki - mutatott rá a frakcióvezető. Úgy látja, bármelyik pillanatban távozhat a Gyurcsány- kormány. A távozás legkésőbbi időpontját 2010-re datálja. Gyimóthy Levente A sertéstartó gazdák ráfizetnek A sertéstartók nem tartották meg országos demonstrációjukat, s ugyanígy döntöttek a Tolna megyei gazdák is. Elhatározásukról azért mondtak le, mert az FVM és a demonstrációs bizottság tárgyalása eredményeképpen a szaktárca tízmilliárd forint kompenzációt ígért, ami különböző csatornákon kerül majd a gazdákhoz, közölte a múlt héten - lapzártánk után - tartott sajtótájékoztatón Lengyel Lóránt, a Tolna megyei sertéstenyésztők választmányának elnöke. Hozzátette, ebből az összegből finanszírozzák bizonyos állatorvosi, élelmiszer-biztonsági kiadások csökkentését. Ám hangsúlyozta, hogy a szóban forgó összeg a nehéz időszak átvészelésében segíti a sertéstartókat, ám megoldást nem jelent, legfeljebb többek agóniáját hosszabbítja meg. Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a jelenlegi súlyos helyzet okán jelentősen csökken a hazai sertésállomány, feltehetően ágazatok szűnnek meg a közeljövőben. A vezérigazgató leszögezte, hogy az eltelt tíz hónap tanúsága szerint a kilónként átlagosan 261 forintos felvásárlási ár alig fedezi a takarmány költségét. Megjegyezte, hogy az önköltségi ár 290 forint volt az azonos időszakban, ami idén tovább emelkedik, 300 forintra prognosztizálják. A problémákat illetően felsorolták a szakemberek, hogy az ágazat lepusztult, s ilyen körülmények között a többség még csak nem is gondolhat rekonstrukcióra, fejlesztésre meg pláne nem. Feltehetően sok sertéstartó, de a nagyobb gazdaságok közül is többen az állomány felszámolására kényszerülnek, például azok, akiknek nincs földterületük, tehát a drága takarmányt teljes egészében meg kell vásárolniuk. Súlyos gondot okoz a nagy üzletláncok magatartása is, ami ellen tiltakoznak a Tolna megyei gazdák is. Dr. Gráf József agrárminiszter a tárgyalások során ígéretet tett arra, hogy ő maga tárgyal az üzletláncok vezetőivel, hogy az importból származó, gyenge minőségű húst nem adhatják el magyar árúként. Soltész Gyula kijelentette, kikérik maguknak, hogy a magyar sertéshúst az áruházláncok egyként kezeljék a külföldről behozott áruval. S még egy sokat mondó adat: sertéspiaci szakértők szerint eddig 30-40 milliárd forint körüli veszteséget okozott a sertéstartóknak az önköltség és az értékesítési ár közötti különbség. Ám, mint az a sajtótájékoztatón is elhangzott: gyakorlatilag a termelő jelenleg annyi pénzt kap a sertésért, amennyit a feldolgozó ad érte.- hm -
