Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-02-11 / 4. szám

2007. FEBRUAR 11.

fCAVÉ, DUPLA HABBAL vuM

A legrettegettebb betegség: a rák

SAS ERZSÉBET OLDALA

Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Dr. Tóth Antal, a TM Kórház onkológiai és hematológiai osztályvezető főorvosa és felesége dr. Sziládi Erzsébet főorvos.

Rák. A szó hallatán összerezzenünk, és ha beleesünk a „csapdájába” felmerül a kérdés: miért pont én? Mitől lettem rákos? Február 3-a a rákos betegek világnapja.

Egy férfi: dr. Tóth Antal- Főorvos úr! Mi is ez a betegség, a rák?- A hibás génműködés közben kialakult elváltozás. Minden sejtben vannak olyan anyagok, amelyek a sejtosztódást, érést, sejthalált szabályozzák. Amikor valamilyen oknál fogva károsodnak - pl.: vegyszer, dohányzás -, sérülnek, akkor a sejt nem tudja a feladatát ellátni, ekkor következik be a kóros gének kialakulása. Amikor a génhibát nem tudja a szervezet „megjavítani”, akkor beindul a programozott sejthalál. Ha a programozott sejthalál sem működik, akkor kialakul a daganatos sejt. Ezt az immunrendszerünk legyőzheti, ha nem, akkor következik be a betegség. A génkárosodások 95%-a külső tényezők hatására, 5%-a veleszületett génrendellenesség hatására alakul ki.- Évente hány ember betegedik meg rákban?- A világban évente az új daganatos megbetegedések száma 10 millióra tehető. Ha a tendenciák változatlanok maradnak, akkor évente ugyanennyien fognak meghalni ebben a betegségben. A fejlett országokban a szív-, keringési betegségben 33,5%-ot tesz ki a halálok, míg a daganatos betegeknél ez 35%. Ez is mutatja, a rákos betegségek rendkívüli népegészségügyi jelentőségét. Európában a tüdő-, vastagbél- és az emlőrák fordul elő nagy számban, míg Japánban a gyomorrák van a vezető helyen.- Tolna megyére vetítve mit mutatnak az adatok?- A tüdőrák itt is vezet, a 2004-2005-ös év statisztikája szerint a következőképpen alakult a rákos betegek száma évente: tüdőrák: 115-120, emlő: 120-130, vastagbél: 200-220, nőgyógyászati: 50-60, urológiai: 100-120, vérképzőszervi: 60-70, orr-fül-gégészeti: 30-40. Ezek az adatok a megyében diagnosztizált és kezelt betegeket tartalmazzák.- Mennyi idő alatt alakulnak ki a rákos daganatok?- Akut leukémia 2-3 hónap alatt is kialakulhat. A szervi daganatok pár év alatt, vannak, amelyek kialakulásához 15-20 év kell.- Melyik az a szak, amikor a rák még gyógyítható?- Amíg a rákos daganat egy helyben marad, nem képez áttétet, s sebésze- tileg eltávolítható, akkor van esély a gyógyulásra.- Melyek a legjobban gyógyítható daganatfajták?- A gyermekkori leukémiák, nyirokszervi daganatos betegségek, és a hererákok, amelyeknek 70-80%-a gyógyítható.- Sokszor halljuk, hogy a rák évek alatt fejlődik ki, alattomos, mert mikor fáj, már komoly a betegség. A szűrővizsgálatok mennyire megbízhatóak?- A szűrővizsgálatok általában jók. Elsősorban a mammográfia, a vastagbélrák és a méhnyakrák szűrővizsgálata eredményes. Amivel gond van, az a tüdőszűrő vizsgálatok, ugyanis azok a tüdőrák felismerésére korlátozottan alkalmasak. A legnagyobb gond, hogy a szűrővizsgálatokra berendelteknek csak 30-40%-a megy el, míg ez pl.: Angliában 80%. Ezért nálunk a szűrő- vizsgálatok hatékonysága alacsony. A szájüregi daganat rendszeres fogászati szájsebészeti vizsgálatoknál kiderülne, ha a beteg járna fogorvoshoz. Sajnos a leginkább veszélyeztetett réteg ezt nem teszi meg.- Vannak olyan agresszív rákfajták, amelyek esetleg két szűrővizsgálat között alakulnak ki?- A daganatok biológiai tulajdonságai nem egyformák. Vannak gyorsan növő és gyorsan áttétet képező daganatok.- Hányféle kezeléssel gyógyítható a rák? S a kezeléseket ki dönti el?- Nem minden daganatot kell kemoterápiával kezelni. Korai stádiumban a műtét gyógyulást eredményezhet. Több daganat kezelhető a műtétet követően sugárkezeléssel, s vannak speciális daganatok, amelyeket speciális centrumokban kezelünk.

A nagyon előrehaladott stádiumban lévő rákot, illetve idős, rossz állapotú betegeket már nem lehet kezelni, a kezelések mellékhatásai miatt. Minden kezelés módjáról egy onko-team dönt, s minden egyes beteg terápiás stratégiáját közösen dolgozza ki ez az orvoscsoport.

Egy nő: dr. Sziládi Erzsébet- Minden ember retteg ettől a betegségtől, mégis valami megmagyarázhatatlan remény él mindenkiben, hogy ez vele nem történhet meg. Főorvos asszony mi erről a tapasztalata?- Jó, hogy így gondolják. Viszont, hogy ez a pozitív gondolkodás valóban egy egészséges életet vonjon maga után, azért tenni is kell. Az életmód nagyon fontos, gondolok itt az egészséges étkezéstől kezdve a mozgásig, a kevés stressztől a többi külső tényezőig. Dohányzás, alkohol, stressz, tartósítószerek, mind-mind károsak. Fontosak az ásványi anyagok, az A-vitamin - ugyanis a többi vitamin szerepe a rák megelőzésében nem bizonyított - és még sorolhatnám. Kiemelném a szűrővizsgálatokat, s a méhnyakrákot okozó vírus elleni védőoltást.- Mi az, ami a legjobban segíti a beteget a gyógyulásban, természetesen a kezeléseken túl? Természetgyógyászat? .- Fontos a betegségéhez való saját pozitív hozzáállása. „Meg akarok gyógyulni, s ezért mindent meg is teszek.” A család szerepét külön kiemelném. Fogadja el, hogy szeretett családtagja súlyos beteg, erősítse a hitét a gyógyulásban, ne túlozza el a problémát, de ne is bagatellizálja. Meghatározó a beteg hite, természetesen mindenkinek a saját hite. A végső stádiumban lévő betegeknél pedig jó lenne egy jól működő hospice mozgalom. Végül a hozzátartozónak tudni kell szépen „elengedni” a beteget. Ez, persze nagy odafigyeléssel és rengeteg türelemmel jár. Természetgyógyászat? Van egy csomó olyan készítmény, amelyben sok az antioxidáns, s ha a beteg ezeket szedi, sajnos rontja a kemoterápia és a sugárterápia hatását.- Miért „szégyelli" sok ember ezt a betegséget még ma is, amikor 2007-et írunk?- Inkább félelem ez, mint szégyen. Megbélyegzettnek érzik magukat, a mi kultúránk még nem tart ott, hogy más betegségekkel együtt említsék, mint sok nyugati országban, ahol ezt ugyanolyan betegségnek tekintik, mint a többit. A közhiedelemben úgy él, hogy a rák egyenlő a halállal, s talán ezért is titkolják. Ugyanakkor tudni kell, hogy az utóbbi évtizedben a daganatos betegek kezelési lehetőségei robbanásszerűen bővültek, változtak. A ma alkalmazott gyógyszerek jelentős része már nem a klasszikus „sejtméreg.” Ma már molekuláris szinten is be tudunk avatkozni a daganatok keletkezésébe, azok működésébe.- A rákos betegek világnapja alkalmából egyik reggel a televízióban láttam egy szép fiatal nőt, aki meggyógyult, felvállalta, hogy ez volt a betegsége, s beszélt róla...- Igen! Aki el tudja fogadni, gyorsabban gyógyul, pozitívan fogadja a kezeléseket, s jobban is bírja őket, a mellékhatásai kevésbé viselik meg. Vannak olyan betegek, akik a kezelések közötti szünetekben dolgoznak, s vannak, akik otthon betegségtudatukban elvonulva várják a következő kezelést. Természetes, hogy az előbbiek gyógyulnak jobban, főleg, ha ez a pozitív gondolkodás az egész családra jellemző.- A Népegészségügyi Program elődje, a Magyar Nemzeti Rákkontroll Program milyen eredményeket tud felmutatni?- Nagy hangsúlyt helyez a prevencióra, a szűrésre, amellyel a halálozást

csökkenteni lehetne. Az onkológus szakma ennek a szakmai hátterét kidolgozta: jelentős sugárterápiás fejlesztések, megfelelő daganatterápiás intézményrendszer, s2űrőprogramok, új kezelési lehetőségek. A finanszírozási háttér még nem látszik minden tekintetben világosnak. Sajnos azonban nem elég a jó program, ha nem megyünk el a szűrővizsgálatokra, nem hallgatjuk meg a daganat megelőzésére szolgáló tanácsokat. Az egész társadalom összefogása nélkül nem lehet jó eredményeket elérni ennek a félelmetes betegségnek a leküzdésében.