Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-11-11 / 37. szám
2007. NOVEMBER 11. ÉRDEKLI... VASArwÄP 7 Kihasználták a húzóerőt - a lécet egyre magasabbra tették Köntösné Rajnai Annamáriát, a Bezerédj István-díjjal tüntették ki- Megmutatná jobb keze mutató- és középső ujját?- Hát persze. Tessék. De miért?- Hogy van-e rajtuk elváltozás. Mert az iskola és a diákok előmenetele érdekében rengeteget kopogtatott... De úgy látom, minden rendben.- Ja, mert nem kopogtatni, hanem kilincselni szoktam. A gyerekekért, így az iskoláért mindent vállalok és megteszek. Ahogy mondani szokták, ha kitesznek az ajtón, visszamegyek az ablakon - szólt Köntösné Rajnai Annamária mosolygós, egyben tényszerű magyarázata, ami csöppet sem megmosolyogni való, hanem nagyon is tiszteletre méltó. Nem véletlen, hogy a Tolna Megyei Közgyűlés úgy döntött, hogy idén az igazgató asszony kapja a Bezerédj István-díjat. Idézet a fel- terjesztésből: „... a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szakképzésének megszervezése terén kifejtett közel két évtizedes tevékenysége, az oktatás színvonalának emelése érdekében végzett szakmai fejlesztések megvalósítása, az intézményben folytatott tehetséggondozás terén elért eredményei, a jótékony célú civil szervezetekben végzett munkája elismeréséül”. A Kolping iskola 1991-ben alakult, elsők közölt az országban. A németektől átvett gyakorlat alapú képzés indulását követően 43 kislány vett részt a házvezetőnő képzésben. A jelenlegi diáklétszám 716(1). Az első nekifutást a szakmunkásképzés - szakács, női ruhakészítő - követte. Ugyanis a jövendő házvezetőnők mindkét szakot magas óraszámban tanulták, ezért a tanulmányi időt egy évvel meghosszabbították - lehetőséget kínálva a szakmunkásvizsgára, egyben két esélyt adva az elhelyezkedésre. Ma már 17 szakmát oktatnak különböző szinteken. Sőt! De a „sőtre” visszatérünk.- A Német, valamint a Nemzetközi Kolping Szövetség támogatja az iskolát azzal a fontos feltétellel, hogy munkanélkülit nem képezhetünk. Azt, hogy milyen szakmákat, milyen létszámban akarunk tanítani, mi dönthetjük el, de végzett tanulóink kilencven százalékának munkába kell állnia. Most 94-96 százalék körül van a tartós foglalkoztatottak száma. A fennmaradó 4-6 százalék például abból adódik, hogy a vizsga után nyomban szülni megy a kismama. Nem egy esetben történt így - tudtam meg az igazgató asszonytól majd azt is, hogy 14-24 év közöttiek a diákjaik. A tanterv összeállításáról az iskola gondoskodik. Kezdetekben - mint Köntösné Rajnai Annamária fogalmazott - az intézmény első hat pedagógusa hónapokon keresztül, éjszakákon át készítette a tantervet, s már akkor nagy gonddal ügyeltek arra, hogy a szakmunkás tanulókat közismereti tárgyakból is oktassák. Mondhatni, megelőzték a korukat, miközben egyre magasabbra tették önmaguk és tanulóik előtt a lécet.- Hála Istennek, egy sorral a követelmények előtt lépkedtünk, mivel hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek indítottuk a képzést, ami a mai napig sem változott. Most, a pedagógusoktól megkövetelt innovációt mi már akkor csináltuk, igaz, „muszájból” - emlékezett a kezdetekre az igazgató, majd szólt az intézménynek arról a különlegességéről, hogy oda kizárólag gyengébben tanulókat vesznek föl, vagyis olyanokat, akiknek az átlaga nem éri el a 3,5- öt. Hiszen a jobb eredményt elérők számára sok más lehetőség kínálkozik. A szakmunkás képzésre bevezették a közismereti képzést, s kettőről három évre növelték az oktatás idejét, majd jött a 9. és a 10. osztály, vagyis a szakiskolait követte a szakmunkásképzés - az országban elsőként vezették be a kísérleti alapvizsgát, amiről bebizonyosodott, hogy remek húzóerő. És akkor következzék az a bizonyos „sőt”.- Menet közben egyre több gyerekről derül ki, hogy jó képességű, s szívesen tanul. Ezért biztosítottuk az érettségizés lehetőségét, fgy a továbbtanulásra is lehetőségük nyílik. Tavaly 56 diákunk érettségizett, közülük 14-en tanulnak tovább, például a kertészeti, a köny- nyűipari, a teológiai főiskolán és itt Szekszárdon, a pécsi tudomány- egyetem Illyés Gyula főiskolai karának több szakán - hangzott a válasz, de kitért arra is Köntösné Rajnai Annamária, hogy milyen menetrendek szerint lehet leérettségizni, majd helyben folytatni a tanulmányokat. Például a 12. évfolyam után megszerezhető a vendéglátó-üzletvezető, illetve az európai üzleti asszisztens, vagy a számítógép-kezelő képesítés. A Kolpingban minimális létszámban, azaz 62-en dolgoznak. Közülük 42 a pedagógus (31 tanár és 12 szakoktató). Az iskola alapvetően az állami normatívából gazdálkodik, illetve katolikus iskola lévén kapja az egyházi kiegészítő normatívát, mellette a város önkormányzata évi egymillió forint körüli összeget juttat a nemes célra.- És pályázatok pályázatának a pályázatai... Mellette a szakképzési alapok „kunyerálása” és köszönettel fogadása - jegyezte meg az igazgató. A mára már nagyhírű iskola öt - különböző helyen lévő - saját épületben működik. Ezért úgy kell ösz- szeállítani az órarendet, hogy beleférjen a pedagógusok „rohanása” az egyik helyről a másikra. A tanulókat nem ingáztatják. Megtudtuk azt is, hogy a szekszárdi Kolping öt megyéből fogadja a diákokat, Tolna, Somogy és Baranya mellett van budapesti, tihanyi és akasztói tanulójuk is. Érdemes eltűnődni azon, hogy a Kolping nélkül milyen sors várt volna az itt végzettek többségére? Jobb esetben segédmunka, de feltehetően sokan még addig sem jutottak volna el. Érthetően a többség hálás a szakmát, s mellé érettségi bizonyítványt adó intézménynek. Sőt, a tanulás mellett számos olyan tanácsot kaptak, ami immár meghatározza életstílusukat, életvitelüket, s jó példákat láthattak, s vehettek át az „egymásért élés” fontosságáról. Nem véletlen, hogy a hajdani diákok szorgos visszajárok. Igazgatójuknak, tanáraiknak bemutatják párjukat, gyermekeiket, s büszkén számolnak be életük alakulásáról... Az ezután következő látogatók pedig bizonyára szívből köszöntik a kitüntetett Köntösné Rajnai Annamáriát. V. Horváth Mária Fotó: Nagy Ági
