Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-10-21 / 34. szám

2007. OKTÓBER 21. Irodalmi idéző vasarüpM Borban az igazság1 Dionüszosz, a bor és a szőlőmű­velés istene a mitológia szerint Nüsza völgyében ízlelte meg elő­ször a bort. amelytől mámor eresz­kedett reá, majd ezt a mámort aján­dékozta dajkáinak és társainak. Örömhozó italával bőkezűen bánt, Ikariosz athéni pásztor volt az első ember, akinek Nüszából venyigét vitt, hogy megtanítsa rá, miképp kell a szőlőfürtökből bort előállíta­ni. A gyümölcs bódító levének hí­rét - már akkoriban - vegyes érzel­mekkel fogadták. Míg egyesek azonnal lelkes hívé­ül szegődtek, mások testi egészsé­güket féltették, egészen szélsősé­ges példákról is tudni. Lükurgosz, Thrákia királya Dionüszoszt és tisztelőit korbácscsal akarta kiker­getni országából, Théba uralkodó­ja, Pentheusz pedig azért gyűlölkö­dött, mert az isten olyan fontos dol­gokról vonta el az emberek figyel­mét, mint háború, lemondás, önfeláldozás... Talán nem tévedünk, ha azt állít­juk: az emberek sosem tudtak kö­zönyösen viszonyulni a borhoz. Legtöbbünk a mai napig élvezi ízét, egészséget remélünk tőle, oldódá­sát félelmeinknek, gátlásainknak, bátorságmerítő borozgatás köze­pette szövődnek szerelmek, hol halnak hamvukban. Vannak, akik az ihlet forrásaként tekintenek az italra, és vannak, akik túlzásba es­ve, rabjává válnak. Juhász Gyula Alkohol és iroda­lom című esszéjében a következő­képp elmélkedik: „Már Lombroso is észrevette, hogy milyen nagyszá­mú alkoholista volt az irodalom, a művészet és tudomány lángeszű­nek elismert alakjai között. A turini nagy elmeorvos egyszerűen mint a lángész és téboly összefüggésének egyik bizonyítékát említi ezek iszá- kosságát, és csupán annyi jelentő­séget tulajdonít neki, mint a többi feltűnő degeneratív jeleknek.” Juhász azért nem nyugszik bele maradéktalanul a tézisbe: „Mert amint van egészséges lángész, mint Bach Sebestyén, Michelange­lo, Goethe, akik mintegy az ember szellemi teljesítőképességének ha­tárait jelzik, a fényes ormokat, amelyeket fajunk lelki fejlődése ed­dig elérni tudott, éppen úgy van­nak - és sajnos az előbbieknél na­gyobb számmal vannak - beteg gé­Kedélyes borozgatás az antik korban UROLÓGIA MAGÁNRENDELÉS Dr. Papp Ferenc OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS Helye: Ergonom Kft. orvosi ren­delője, Szekszárd, Tartsay u. 10. Rendelési idő: csütörtök 17-19 óráig Bejelentkezés: 74/419-448/122 mellék, 70/524-43-34 ÓRIÁSI ÁGYNEMŰ-, PAPLAN- ÉS FÜGGÖNYVÁSÁR SZEKSZARDON, a Panoráma mozi előterében OKTÓBER 24-ÉN, SZERDÁN 8-15 óráig. • Pamut, krepp, szatén, frottír, flanel, damaszt ágyneműk, lepedők • Törölközők, párnák, plédek, ágytakarók, anginok • Kis- és nagypárnahuzatok, köntösök, kötények • Függönyök (vitrázs, jackard, voile, organza ... stb.) széles választékban • Téli mosható paplanok 2600 Ft • Téli gyapjúval töltött paplanok 3800 Ft • Mágneses derékalj 11 800 Ft » Kétszemélyes paplanok, plédek is kaphatóak! niuszok, mint Pascal, Rousseau, Wilde, akik mint az emberiség in­tellektuális flórájának üvegházi nö­vényei, azért szintén hódolatra és csodálatra késztetik a művészi és tudományos zseni minden igaz megértőjét.” Aki érzékenyen ol­vas a sorok között, az bizony észreveheti a szelíd iróniát, egyúttal Juhász Gyula magán- véleményét az alko­holizmus jelensé­géről - minderre utal az idézet utol­só tagmondatának „azért” szava. De mégis mi a helyzet azzal az állítással, hogy az ital a köl­tői ihletet szolgál­ja? „A szent őrület, az ihletettség dionüszoszi állapota valóban mu­tat külső analógiákat az alkohol mámorával. Ez a látsza- tos hasonlatosság tévesztette meg a jelszavak után induló, a dolgok mé­lyére nem (legföllebb a kancsó fe­nekére) néző embereket ..........a va­ló di költői - és általában művészi, sőt tudományos, mert ilyen is van - ihlet mindig a lelki erők fokozását, mindig a maximális intenzitást je­lenti, míg a részegség - és egyúttal az elmezavar is - a lelki erők foko­zatos meglazulását, a szellemi ké­pességek többé-kevésbé gyors megbénulását, végül a valóságos eszmélethiányt eredményezi.” „írók, költők részegségben fo­gant művei, mint ahogyan a má­morban fogant magzatok is, magu­kon viselik születésük bélyegét.” S hogy Edgar Allan Poe egyene­sen a „teremtő részegségnek” kö­szönhette költészetét? Juhász ezút­tal sem késik a reagálással: „az ilyen sörszagú okoskodásban kö­rülbelül annyi az igazság, mintha valaki azt állítaná, hogy Heine köl­tészetére igen jóté­kony és fölemelő ha­tással volt a hátge­rincsorvadása.” Bizony itt már az esszé indula­tosabb hangot üt meg, persze ko­rántsem véletle­nül. Adyt, a ma­gyarok nagy Ady Endréjét e gondo­lattal próbálja föl­menteni: ő leg­alább némi szoci­ális magyarázatát adja a sok hazai lángész mámoros ma- gafeledkezésének. Nevezetesen a ma­gyar ugarból kinőtt fájvirágok nem tudják megtalálni őket megillető környezetüket, s az őket éltető le­vegőt sem, ezért fordulnak a legál­talánosabbnak tekintett narkoti­kumhoz. Hogy ez mennyire föl­mentés, pláne mennyire magyará­zat, azt döntse el ki-ki saját maga. Az utókornak mindenesetre itt maradtak a szebbnél szebb remek­művek, s a tanulság mindkét oldal­ról. Végezetül érdemes még egy gondolatnál elidőznünk. A költő esszéjének zárlatában föltett egy kérdést: mikor lesznek végre ná­lunk kellő társadalmi viszonyok és olyan sorsok - mentesek mindenfé­le keservtől - hogy elég legyen álom és művészet? Panyi Zita 7. feladvány - középiskolásoknak Élt egy magyar költő, akiről az a hír járta: egy pohárnál sosem ivott többet, hiába csábította bármiféle társaság, vígasság. Legszebb költe­ményeit, szóljanak azok a mámor magas fokáról is, teljesen józanul írta. Feladvány: Ki a nevezetes költő, s mely művéből való az alábbi idézet? Gondiiző borocska mellett Vígan illan életem; Gondiiző borocska mellett, Sors, hatalmad nevetem. És mit ámultak? ha mondom, Hogy csak a bor istene, Akit én imádok, aki E kebelnek mindene. És a bor vidám hevében Fiittyentek rád, zord világ! Szívemet hol annyi kínnak Skorpiói szaggatók. Megfejtéseiket (az előző feladványokét is) szerkesztőségünk címére várjuk: Szekszárd, Béla tér 8., Polgármesteri Hivatal, aljegyzői titkár­ság. Kérjük, hogy a választ beküldők saját nevük mellé írják oda az is­kola nevét is, ahová járnak, s a borítékra a „LITERÁTOR” jeligét! PZ Boroskancsó (19. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents