Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-10-07 / 32. szám

2007. OKTÓBER 7. dapesl. Pl. 9201. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor:- tanulmányok halasztása;- tanulmányok helyének megváltozása (az új felsőoktatási intézmény, kar, szak, munka­rend, finanszírozási forma megadásával);- tanulmányi státusz (munkarend, képzési for­ma) változása;- személyes adatainak (név, állandó lakcím) változása. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogo­sulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőok­tatási intézmény részére visszafizetni A felsőoktatási hallgatók számára megítélt tá­mogatást az önkormányzat visszavonhatja, ha az ösztöndíjas elköltözik a települési önkor­mányzat illetékességi területéről. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezhet a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanul­mányi félévtől ható hatállyal hozható meg. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályá­zó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltéte­leknek egyébként nem felel meg, támogatás­ban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyeréséről szóló tájékoz­tatást már kézhez vette. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormány­zati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatása­iról és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51 /2007. (III.26.) Korm. rendelet szolgál. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Egészségügyi Bizottsága Érdeklődni lehet: Szekszárd, Vörösmarty u. 5. I. emelet 113 sz. iroda, Busbachné Csery Krisztina Telefon: 319-051; 311-630 A „B” típusú ösztöndíjasok szociális rászorult­ságát az önkormányzat évente egyszer jogo­sult és köteles felülvizsgálni. Amennyiben az ösztöndíjas a szociális rászorultság vizsgálata során az önkormányzat által kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az önkor­mányzattal a vizsgálat során az együttműkö­dést egyéb módon kifejezetten megtagadja, az önkormányzat az ösztöndíjas szociális rászo­rultságának megszűntét vélelmezi, azaz az ösz­töndíjas ösztöndíját elveszíti. A települési ön- kormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezhet a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanul­mányi félévtől ható hatállyal hozható meg A felsőoktatási intézménybe jelentkezők szá­mára megítélt támogatást az önkormányzat visszavonhatja abban az esetben is, ha az ösz­töndíjas elköltözik a települési önkormányzat il­letékességi területéről. A települési önkormány­zat ebben az esetben Tiatározatban rendelkez­het a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félév­től ható hatállyal hozható meg Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályá­zó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltéte­leknek egyébként nem felel meg, támogatás­ban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyeréséről szóló tájékoz­tatást már kézhez vette. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormány­zati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatása­iról és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet szolgál. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Egészségügyi Bizottsága Érdeklődni lehet: Szekszárd, Vörösmarty u. 5. I. emelet 113 sz. iroda, Busbachné Csery Krisztina Telefon: 319-051; 311-630 Garay János 1812. októ­ber 10-én született Szek- szárdon. A puszta tény elég lehetne ahhoz, hogy megemlékezzünk, de ezt ki-ki fűszerezheti némi merengéssel az alkotói és emberi nagyságról. Ehhez adhatnak fogó­dzót a következő törté­netek és gondolatok. Babits Mihály A mai Vörösmarty címmel Szé­kesfehérvárott mesélte: „Nagyapám vakációs nö­vendék volt akkor, s Garay Jánossal sétált, földijével, akivel egy osztályba jár­tak; sokszor ismételte a Garay ra­jongó kiáltását, mikor feltűnt a Za­lán költője: »Szeretném megcsó­kolni a földet, ahová lép! « Ami elég nagy rajongásra vall, tekintve a szekszárdi utcák poros állapotát abban az őskorban.” Ma már - ok­kal vagy ok nélkül - nem lelkesed­nek így, csak a mogasztrárokért. A XIX. század írófejedelme, Jó­kai Mór vallotta: Garay az elsők közt volt, „kik őszinte szeretettel, pártolva, védve emeltek maguk­hoz. Garay maga a költői szüzes­ség, az erények dalnoka, tiszta ne­mes lélek; aki egyszer is beszélt ve­le, lehetetlen volt, hogy meg ne szeresse. Ő nem ártott soha senki­nek, szeretett mindenkit, békíteni tudott háborgó ellenfeleket... Cse­kély fizetése volt, szűkölködött is sokat; de gyermekeire nagy gondja volt, s tudott munkálkodni értök. Munkálkodni! De hogyan mun­kálkodni! Reggeltől estig valami csekély hivatal foglalta el: nappal igen ritkán dolgoz­hatott költői művein, mert óráira fáradságos munka volt szabva. Tehát éjjel dolgozott. Tizenkét esztendeig folyvást három órakor reggel kelt föl, s mikor a szemközt levő pa­loták függönyeit félrevon­ták az ablakról, már akkor Garay egy munkában ki­fáradt, hogy hozzáfogjon a másikhoz. Később, mi­dőn e megölő életmóddal fel akart hagyni, már nem teheté: a három órai harangszó elverte szemei­ről az álmot és soha többet nem tudott azon túl nyu­godni, költői képzelet csengő-bongó tündérei ki­szólították az ágyából, és írt, mint aki siet; - mert rö­vid az élet.” Ebben a rövid életben Garay 27 évesen lett az Akadémia levelező tagja. A Tudós Társaság ösztön­zésére 1844-ben készült Pannónia című képen az ő jelmon­data olvasható. S persze Babits A második ének című mesedrámája is „a jó Garay ismert versén ala­pul”. Vajda János Húsz év múlva című költeményének előképét Garaynál találjuk, ahogy Arany A nagyidai cigányok első formáját is. Vajdát, Aranyt mindenki ismeri és olvassa, Garayt senki. Mióta? A maga korá­ban szinte Vörösmartyval egyező számban, de Petőfinél többször szavalták - Bodolay Géza irodalmi diáktársaságokról szóló művéből tudjuk ezt. Legnépszerűbb verse Benedek Marcell A Délsziget, avagy a magyar irodalom története című művében már elrettentő pél­da. Pedig Jókai aligha túloz: „Én még élő tanúja vagyok annak a Kornak, melyben Garay Kont balla­dája bejárta az országot, minde­nütt felélénkítve az alvó közlelkü- letet, s bizonyságot tehetek róla: magyar költő művének soha ennél nagyobb hatása nem volt.” De vajon meddig? Ne lepődjünk meg: Adyig! Az Illés szek- erénben 1908-ban ott találjuk Hideg király országában című ver­sét. Ebben a „Zsar­nok király hideg ki­rály” fordulat Laczkó Géza kutatá­sai szerint - Garay Montjára visszhang­zik: „Zsigmond ki­rály, zsarnok király!” Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Október 8-án 90 éve, 1912-ben született Lázár J. Pál középis­kolai tanár, festőművész, aki Szekszárdon élt. Október 9-én 110 éve, 1897-ben a két hónapja átadott szek- szárd-bátaszéki vasútvonal megsüllyedt, a vonat kisiklott Sárpilisnél. Október 10-én 195 éve, 1812-ben született Garay János költő, akadémikus, Háry János alak­jának irodalomba emelője, a bikavér szó megalkotója. Október 11-én 105 éve, 1902-ben Wosinsky Mór plébánosunk, országos múzeumi felügyelő elkészítette „a régiségekről s ingó műemlékekről” szóló tör­vényjavaslatát. Október 12-én 105 éve, 1902-ben száz gőzös és 400 hajó téli me­nedékéül ajánlották Keselyűs holtágát. Október 13-án 90 éve, 1912-ben a szekszárdi kisgazdák egyesü­lete védnökévé választotta Bat­thyány Tivadar országgyűlési képviselőt. Október 14-én 180 éve, 1827-ben született Zichy Mihály festő, grafikusművész, aki metszeté­vel Az obsitost halhatatlanná tette. 110 éve, 1897-ben a Szek­szárd Szállóban írógép-bemu­tatót tartottak. Egy sóhajtás Garayért Az irodalomtörténet néha csak arra jó, hogy lusta embereknek feloldo- zást adjon a jóra (ez esetben az olvasásra) való restség bűne alól. Hatvány Lajos a Nyugatban írta, 1919-ben: „Különös, hogy ebben az el­fogult szerelmes, örök kutatólázban, mely áldás is, átok is egyszer­smind, vannak könyvek, melyek mellett mégis csak mind tova-tova siet az új szenzációt leső szem. Bizony húsz éve nem nyitottam ki Garay kötetét..." A 80 évesen akadémikussá lett báró, irodalomtörténész, akit pedig aligha vádolhatunk műveletlenséggel és olvasatlansággal, 19 éves kora óta nem hitte, hogy találhat benne bármit, ami neki fontos lehet. Részben érthető: oly korban élt, amelyben divat volt félrerúgni mind­azt, ami a múlt irodalmából nem volt első pillantásra és átütően zseni­ális. Mellesleg a mondott évek alatt tűnt fel Ady s a modern magyar iro­dalom. Biztosan homályló szemem az oka, ha ma hasonlót nem látok, vi­szont az biztos: Garayt sem olvassa senki. Egy kezemen megszámlál­hatnám, akik szülővárosában fel tudnák idézni öt művét... Az is el­mondható, hogy harminc éve nem emlékszem egyetlen olyan irodalmi estre, melyet ötkötetnyi verseiből, prózáiból, drámáiból állítottak volna össze. Lehet születése vagy halála évfordulója, sem a róla elnevezett intéz­mények, sem a város nem koszorúz. Biztosan másra kell a babér, mely köztudottan a babfőzelékben a legízletesebb... Valamikor Szekszárdot Garay városának mondták, ma Babitsénak hívják. Mi lenne, ha együtt emlegetnénk, szeretnénk, s persze főleg ol­vasnánk őket? tg ANNO , SZEKSZÁRDI ihf,I MSAKNAP JIJl EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 115. Kis történetek nagy költőnkről Garay János szobra városunk honlapjáról Ady Endre (Pór Bertalan rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents