Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-02-04 / 3. szám
2007. FEBRUÁR 4. ANNO , szekszabdi ifit TASARWAPy/i/ Báli szöveg az Üstökös 1897-es évfolyamából: - Jer velem! Annyira szeretlek, hogy nélküled meg se tudok vacsoráim. ÓDON DERŰ 205. Ha áll a bál Az csak a világ legtermészetesebb dolga, ha eleink a hosszú téli esték farsang idejére eső részét szívesebben töltötték egymás víg társaságában az otthoni unalom helyett. Azt azért persze ne higgyük, hogy csak a díszteremben állt a bál... A Tolnamegyei Közlöny 1897. február 7-én By-Tang írói nevű szerzőtől (akit még e számban leleplez Borzsák Endre Heczler Gyulaként) élvezetes leírást hoz az első bálról. „A kaszinó örökifjú alelnö- ke folyton a lányok körül settenkedett. A feleségét persze otthon hagyta, s elhitette őnagyságával, hogy az estélyen hivatalból kell jelen lennie. Velünk azt is el szerette volna hitetni: hivatalból udvarol; hogy igaz volt-e, kinyomozni nem lehetett, mert Buday barátunknak hiányozni tetszett.” (A csendőrparancsnok a gyönki bálban kedvel- tette magát, ahogy arról Árvácska néven maga beszámol. Próbálna csak ilyet manapság egy komoly rendőrtiszt!) By-Tang úr persze még fiatalember, nem a más udvarlása érdekli, hanem a sajátja. „Egypár csinos bakfist, igézőén naiv és csodamód szép gyereket is volt alkalmam látni... Az sem volt rossz eset, ami velem történt. Palást uramtól kérdém nagy áhítattal, hogy a kislánya itt van-e az estélyen? - Hisz most táncolt ön vele, s mégsem látta? - kérdi mosolyogva. Menten kámforrá váltam.” No hát az említett Palást nem más, mint Borzsák Endre, aki Tövisek című rovatában talán éppen ezért is leplezi le By- Tangot, no meg azért, mert egy héttel előbb elírt előle pár hasábot. „Most ismét birtokháborítást követett el Heczler úr... Sohasem haragudtam érte, sőt a munkamegosztás elvénél fogva csak mindig örülni tudtam annak, ha egy szárnypróbálgató fiatal tréfás zseni beállt a humoros irodalom szociáldemokratájának, hogy engem »örökömből kiszorítson«. Mert így gondolkoztam: ha végleg kiszorít, akkor legalább nyugszom valahára jól megérdemelt babéraimon, ha pedig nem tud kiszorítani, akkor meg az el nem homályosíthatás tudata csak növeli szellemi erőmet, fokozza munkakedvemet; a nagyközönség előtt pedig a beárnyalni akart régi csekély szellemi fény csak újabb sugarakkal ragyog!” Nem volt mindenki ennyire megértő, ahogy arról egy héttel előbb a Nyílt tér rovatában értesít Bock József újvárosi egyházfi. „Götz Sándor plébános szombaton délelőtt fél 9-kor, midőn a plébánián nála a szokásos jelentkezésemre megjelentem, a szobaajtaját hirtelen reám zárta, és elkezdett ütlegelni minden ok nélkül Az örökifjú alelnök (Homicskó Athanáz rajzai) Csillagszemek a Waldorf-iskolában Ezek a csillagszemek a gyerekeink szemei. Annak a 12 gyereké, akik szeptember óta a Szekszárdi Waldorf Iskolában ismerkednek a világgal. Ha Ön szeretne megismerkedni iskolánkkal, szívesen látjuk keddenként, 17.30 órakor kezdődő előadásainkon, a Szekszárdi Waldorf Iskolában (Garay János Általános Iskola - Szekszárd, Zrínyi u. 78.). www. waldorf. szekszárd. hu Amikor először láttam őket együtt a felvételi délelőttjén, a szemükben még csak az ismeretlennel szembeni tartózkodás látszott. Az évnyitón már .kíváncsi, várakozó tekintetekkel találkoztam. Aztán ahogy múltak az iskolás hétköznapok, a szemekből gyorsan eltűnt a bizalmatlanság, helyére a büszkeség lépett: „lám, már én is iskolás vagyok!” És az öröm, hogy ma ismét különleges élmények várnak. Láttam boldogságtól ragyogó szemeket, miközben a körtáncot járják az osztály közepén. És láttam őket, ahogy megszűnik körülöttük a világ és csak az előttük fekvő akvarellpapír és a festékbe mártott ecset létezik számukra. Láttam a szemükben a kíváncsi örömöt, amikor először vehették kézbe furulyáikat, és később a boldog ragyogást, amikor sikerült az első hangokat előcsalogatni a hangszerükből. Láttam a büszkeséget, amikor az első francia dalocskát énekelték. És persze láttam könnyeket is, amikor a viaszkréta sehogy sem akart engedelmeskedni az apró gyerekkéznek - és kicsivel később a boldogságot, amikor mégis sikerült a füzetbe varázsolni a tökéletes D betűt. És láttam csillogó szempárokat, amint nap nap után a mesesarokban hallgatják tanítójuk meséjét. És a legszebbnek talán akkor láttam őket, amikor az adventi ünnepen a piros almákba állított gyertyák fényét ragyogták vissza a gyerekszemek. e szavakkal: »Te rongyos disznó gazember! Ha el nem pusztulsz innen, hát én pusztítlak el, úgy, hogy megdögölsz.« Midőn rajtam így kidühöngte magát, ajtót nyitott és kiutasított. Ez a száraz tényállás. Én ezt az esetet azonnal bejelentettem a hitközségi elnöknél, s egyúttal bűnfenyítő feljelentést tettem a bíróságnál.” Vajon mi lehetett a plébános úr dühének oka? Az előző oldalon alighanem erről olvashatunk. „Pánik félelembe ejtette múlt napon egy úri családot az egyházszolgának ily módon való beköszönése: - Hol van a halott? Mert künn már a lelkész az énekesekkel és ministrá- ló fiúkkal... A lakásban még beteg sem volt... Végre kellő felvilágosítás után megtalálták az igazi halottat, kit sötét este temettek el az új temetőben.” Nem csoda, ha állt a bál. Lanius Excubitor ÓDON IDŐBEN Február 5-én 740 éve, 1267-ben a szekszárdi apátság eladta peterdi szőlőjét Bodor ispánnak. 125 éve, 1882-ben szőlészeti-borászati egylet létrehozását sürgették. Február 6-án 120 éve, 1887-ben a plébános megkérdezte: az ipari iskolában akarnak-e hitoktatást? 105 éve, 1902-ben elkészültek a kőkorszakot bemutató múzeumi képek. Február 7-én 110 éve, 1897-ben Borzsák Endre javasolta megyei irodalmi kör alakítását. Február 8-án 120 éve, 1887-ben Kálmán Dezső Tarka világ című, itt nyomtatott kötetére hirdetett előfizetést. Február 9-én 110 éve, 1897-ben az induló szekszárdi bábaképző hívta jelentkezésre a tanulni vágyó nőket. Február 10-én 125 éve, 1882- ben a Borászati Lapok megyénk szőlőtermesztéséről közölt több oldalas cikket. Február 11-én született, és 165 éve, 1842-ben Szekszárdon Lengyel Géza tanár, irodalmár, nyelvész, az első magyar közéleti szógyűjtemény összeállítója. Február 12-én 220 éve, 1787- ben született Beszédes József, a Sárvíz szabályozója.
