Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-08-26 / 26. szám

2007. AUGUSZTUS 26. ANNO vasArIíp FI ODON DERŰ 212. Régi tusák augusztusa Jó barátja. Ejnye, Miska, ki tört úgy össze'? Hát a Duhaj Jóska. No, reményiem, hogy lie is panaszlod a szolgabirónál. Már hogy panaszolnám, hiszen jó barátom. Barátság anno 1897 (Jeney Jenő rajza) A XIX. századi Szekszár- don a közélet langyos ál­lóvizét legföljebb a szőlő, a pletyka és néha egy- egy perpatvar zavarta meg. Nem volt ez más­ként 1897 augusztusában sem - a Tolnamegyei Közlöny szerint. Hatalmas szenzációt keltett, hiszen külön ka­szinói estélyt, vezércik­ket és százfős népcsődü­letet érdemelt a Bartina oldalán dr. Mágócsy Dietz Sándor egyetemi tanár, a szőlőbetegségek előadójának itteni körút­ja. Néhány sárgult ültet­vénynél az alanyok és ol­tásmódok jobb megvá­lasztását javasolta ugyan, de általában véve elis­merte az eredményeket. A róla szóló cikkek kö­zelében, de még szintén 15-én jelent meg A nép­hit és a peronoszpóra cí­mű hírecske. „A vénasz- szonyok azt a babonás hírt terjesztik, hogy aki a peronoszpóra ellen per­metezi szőlőjét, a halál­nak halálával vész el, mi­vel a permetezés nem egyéb, mint Krisztus vé­rének megfertőztetése. Ezt a babonás ostobaságot ajánljuk egyházi elöljáróink jóindulatába. Felvilágosításaik meggátolhatják e bolondságnak a meggyökeresedé- sét.” Ahogy a jámborságukról messze földön híres helyi gazda vöket is­merem - közmondásuk szerint „az anyós meg a vagyon földben jó” - a napával senki nem keveredett szí­vesen vitába. Professzor ide, nö­vényvédelem oda, az újság egy hét múlva megírta: „Az idén a pero­noszpóra még azokban a szőlők­ben is fellépett, amelyeket a gon­dos gazdák 2-3-szor is megpermeteztek, mivel az eső lemos­ta a szőlők leveléről a reájok fecskende­zett folyadékot. Si­ralmasan néznek ki különösen azok a szőlők, melyekben elmulasztották a permetezést.” Ne legyen kétségünk, így nem fertőzhet­ték Krisztus vérét, már csak azért sem, mert nem termett meg az alapanyaga. Még a 22-i lap­számban azért a pletyka és a vér ösz- szekapcsolődott egy másik hírben. „Az asszonyi termé­szetnek a gyengéje a pletykálkodás, ami miatt sokszor hajba is kapnak. Ez okozta Vajda Józsefné szörnyű haragját is Nagy Sándornéra, akit jú­lius 1-jén egy baltá­val homlokon do­bott úgy, hogy rög­tön elöntötte a vér.” Az érveiből kifo­gyott asszony négy hónapot kapott... Négyszer többet, 17 hónapot hű- sölt ilyesmiért az a legény, aki a lap 29-i híre szerint rám nevét örö­kítő dédapám fejébe - mondjuk így Induló szakképzések: Pénzügyi-számviteli, Tb ügyintéző Mérlegképes könyvelő Mérlegképes s könyvelők kötelező 1 éves továbbképzése! Tanácsadással és könyvértékesítéssel várjuk irodánkban: [Sj PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Tel.: 74/419-949 www.penta.hu MEGYEI KÖNYVTÁR FOLYTATÓDNAK A 20 órás NetMama kurzusok A KÖNYVTÁRBAN. Minden hétfőn és kedden (4 alkalommal) 9-13 óráig a Széchenyi u. 51-ben. Kezdés: szeptember 3. és 4. Részvételi díj: 3000 Ft A Szekszárdi Szüreti Napokra ÖNKÉNTESEKET KERESÜNK 2007. szeptember 13. és 16. között. Jelentkezés: Tourinform-irodában Gáspár Gabriellánál Tel: 74/529-611 E-mail: szekszard@tourinform.hu- szöget ütött. „Szászi Ferenc szegzárdi hírhedt legény 22-én es­teli fél 10 órakor a játszón előbb Dabi Jánost, azután meg Ón Jánost és Hess Sándort minden ok nélkül arcul ütötte. Mikor tettéért Csötönyi Péter, Töttős Gábor s Dabi János őt kérdőre vonták, az­zal felelt, hogy előrántott késével keresztülszúrta Csötönyi karját, Töttős Gábort pedig homlokon szúrta. Ezután hazafutott, s kaszát ragadva mindenkit levágással fe­nyegetett az utcán, aki nem tér ki előle. Soós József felsőutcai semmi rosszat nem sejtve a kapuban be­szélgetett két leánnyal, miközben egyszerre rárontott Szászi az éles kaszával, és jobb állkapcáját vala­mint bal kezét is súlyosan megvág­ta. Szikszai Istvánt hátulról támad­ta meg, s három helyen is megvág­ta. A csendőrök értesülvén a vé­rengzésről, nyomban kivonultak, és elfogták Szászit, aki tettét beval­lotta ugyan, de a vérengzéshez használt kaszát vonakodott előad­ni.” Pedig sejthette, egy darabig nem lesz rá szüksége, sem a szőlő fo­lyékony formájára... Lanius Excubitor ÓDON IDŐBEN Augusztus 27-én 120 éve, 1887- ben a Szekszárd Vidéke a tü- zekről írta: „szabályszerűen épült kémény kis városunkban alig van”. Augusztus 28-án 110 éve, 1897- ben az alig két hónap alatt fel­húzott népbank-épület bokré­taünnepélyét tartották. Augusztus 29-én 100 éve, 1907- ben halt meg Szekszárd fia, Taksonyi József tanár, költő, a szabadságharc megverselője. Augusztus 30-án 110 éve, 1897- ben a helyi szülők tiltakoztak, mert az újvárosi tanító megta­gadta vidéki gyermekek befo­gadását, akiknek helyére - régi szokás szerint - itteniek men­tek volna német szót tanulni. Augusztus 31-én 105 éve, 1902- ben avatták föl a megyei múze­um épületét. Szeptember 1-jén 70 éve, 1937- ben nyílt az államilag engedé­lyezett zeneiskola a megye- székhelyen. 30 éve, 1977-ben kezdte működését a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szek­szárdi Kihelyezett Tagozata, amely önálló, majd a pécsi egyetem kara lett. Szeptember 2-án 90 éve, 1917- ben Dicenty Gyula a belvárosi templomban mutatta be első miséjét.

Next

/
Thumbnails
Contents