Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-02-04 / 3. szám

Íí vasAÜap MOZAIK _________ 2007. FEBRUÁR 4. Há romszáz éve jezsuiták kapták Szekszárdot Az apátság és a mezőváros történetéről szóló érdekes dokumentum került elő Újabb példa van arra, hogy a tá- gabb körben folytatott kutatás ed­dig ismeretlen adatokkal gazdagít­hatja a város történetéről szóló is­mereteinket. Molnár Antalnak, az ELTE BTK egyetemi adjunktusának Murin András jezsuita szerzetes szekszárdi útinaplója 1710-ből cí­mű, most megjelent tanulmánya és forrásközlése* értékes, a 18. szá­zad eleji mezőváros egyébként ke­vés írásos emlékeit gazdagító do­kumentum. Ismerve a forráshiány okozta történetírási nehézségeket, a szerző Szakály Ferenc munkássá­ga mellett nagyra értékeli Bánkuti Imre, Hadnagy Albert, Holub Jó­zsef és Szilágyi Mihály tanulmá­nyait a török kiűzése utáni időszak­ról. Ugyanakkor felhívja a figyel­met a nagyszombati jezsuita kollé­gium levéltárára, ahol a szekszárdi apátság birtoklására vonatkozó fontos dokumentumokat őriznek. Ezek egyike a szekszárdi küldetés­sel megbízott Murin András szer­zetes 15 oldalas latin nyelvű napló­ja és levele 1710 elejéről. Az eddig ismeretlen kézirat a Magyar Jezsui­ta Rendtartomány levéltárának 1990-ig rejtegetett anyagából került elő. A dokumentum keletkezéstörté­nete a reformáció után megújuló katolikus egyház erősödésével van összefüggésben. Pázmány Péter a monasztikus rendek birtokainak átvételére törekedett, köztük a szekszárdi apátság megszerzésére is. Ismert, hogy az 1693-ban szek­szárdi apáttá kinevezett Mérey Mi­hály birtokperekkel szerezte vissza a bencések javadalmait, melyről 1703. június 21-én királyi ado­mánylevelet kapott. Neki köszön­hetően éledt újra a település és az apátság, mely utóbbit Lipót két hét­tel korábban, 1703. június 4-én, adóssága fejében a jezsuiták nagy- szombati kollégiumának ajánlott fel a javadalom üresedése, pl. Mé­rey halála esetére. A váratlan körülmény Mérey Mi­hálynak a császáriak fogságában eltöltött ideje volt, melyet a Rákó­czi szabadságharcban vállalt szere­pe miatt kellett elszenvednie. Fel­ségárulás okán nem láthatta el apá­ti tisztét, ezért a javadalom törvé­nyes utódként a nagyszombati kol­légiumra szállt. A jezsuiták gyor­san intézkedtek; a Magyar Kamara 1710. január 14-én rendelkezett a szekszárdi apátság birtokába való beiktatásukról. A birtokbavételre 1710. január 11-én a helyszínre kül­dött Murin András páter és két tár­sa, január 19-én este érkezett Szek­szárdi. Télidőn nehezen tették meg a kb. 350 km-es távolságot, naplójában Murin az utazás szá­mos nehézségét is megörökítette. Műveletlen határ, majdnem la­katlan Szekszárd fogadta őket. Az 1704-es tűz utáni siralmas körül­mények között élő néhány család veremlakásokban húzódott meg évekig. Murin elmondta jövetelé­nek okát, és - Mérey Mihály fogsá­ga feletti sajnálkozással - elrendel­te a jobbágyi szolgálatot. A szek­szárdiak nem úrbéres, hanem szer­ződéses jobbágyok lévén, fizették ugyan a taksát és tizedet, azonban „minden más munkától mentek” voltak. A határban önkényeskedők, de a császáriak és a vármegye sem örült a gazdasági és birtokviszo­nyokat rendezni kívánó jezsuiták­nak. Murin az éhező szekszárdia­kat arra próbálta rávenni, hogy árulják el jobb módú szomszédaik élelemgyűjtő rejtekhelyeit, nem sok sikerrel. A protestánsok által lakott környéken a páter nagy erő­feszítéseket tett az egyházi szolgá­lat terén is. Két hónapig tartó pró­bálkozás után, a kurucok fel-fellob- banó támadásai, és a pestis elől Pécsre menekült, ahol egy hirtelen jött torokbaj vitte el 1710. május 7- én. Az apátsági birtokok és javadal­mak tulajdonlásának joga akkor fordult vissza a bencések javára, amikor Mérey az 1711. május 26-i amnesztiával kiszabadult a fogság­ból, és hűségesküt tett az uralkodó­ra. 1719-ig tartó eredményes apát­ság- és városépítő munkáját Mérey azzal fejezte be, hogy a császár kedvére való döntéssel, az egyik miniszter fiát, Mérey után a bencés apát-rangot is megöröklő J. J. Trautsohn trienti kanonokot kérte maga mellé segítőnek. A jezsuiták alig másfél évig tartó birtoklás után, így kénytelenek voltak le­mondani Szekszárdról. Az 1061 óta fennálló szekszárdi Benedek rendi apátság javadalomszerzési jogait, végül Mária Terézia adományozta a Nagyszombatról Budára költöző egyetemnek 1777-ben. Ez a veszte­ség ugyanakkor lehetővé tette, hogy két évvel később, 1779-ben a nemesi közgyűlés - az apátság épületeit felhasználva - Simontor- nya után Szekszárdot válassza a vármegye székhelyének. Kaczián János * Levéltári Közlemények hetvenhe- tedik évfolyam 1. szám; Buda­pest, 2006. 105-139. p. Megyeháza és templom az 1794-es tűzvész előtt (Szekér József rajza) Digitális világ a Dél-Dunántúlon A Pixel TV két olyan programban vesz részt a közeljövőben, mely egyedülálló az internet, az internetes média és azoknak a módszerek­nek a megismertetésé­ben, hogy milyen mó­don lehet profitálni az internet használatából. Az egyik az internetes médiával foglalkozó, leendő munkatársak képzése, a másik pedig egy konferencia a „Di­Konferencia és képzés gitális világ a Dél- Dunántúlon” cím­mel. Magyarországon általában, relatíve alacsony az infor­matikai eszközök elterjedése a mobil- telefon kivételével - mondja Kindl Gá­bor, a Pixel TV fő- szerkesztője. A la­kosságnak mind­össze 37%-a hasz­nálja az internetet az 51%-os EU-s átlaggal szemben. A vidéken élők internet-használata még ettől is jelentősen lemarad. Mindössze 25%-os. A fenti tények figyelembe vételével szükségesnek tartjuk olyan programok megvaló­sítását, melyben a résztvevők meg­ismerik a digitális kultúrára való át­állás előnyeit. A Digitális világ a Dél-Dunántú­lon című konferencián (2007. már­cius 7.) bárki részt vehet, térítés- mentesen. Mindössze a részvételi szándékát kell jeleznie az info@pixeltv.hu címen. Jelentkezés esetén a részletes programot meg­küldjük! A weboldalak és az online média terjedése új szakmákat teremtett. Olyan „e-munkatársak” megjelené­sére van szükség, akik ismerik az internetes reklám előnyeit és az on­line újságírás alapjait. Azok, akik fogékonyak az internet újdonságai­ra és fejlődni szeretnének ezen a területen, azok jelentkezését vár­juk kétnapos, térítéses, oklevelet adó képzésünkön. A jelentkezők megtanulják az online reklámmar­keting és a nettelevíziózás alapjait. Az első kétnapos képzési program­ra március 3-4-én kerül sor. A programmal kapcsolatos további információ weboldalunk nyitóolda­lán található (www.pixeltv.hu).

Next

/
Thumbnails
Contents