Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-08-12 / 24. szám

------------------------------—----w------- -----------­2007. AUGUSZTUS 12. ÉRDEKLI... , s zekszárdi VASARNAP BEMUTATJUK! A pedagógus naponta kap visszajelzést a munkájára Sorozatunkban még a nyári szünet előtt beszélgettünk dr. Kuner Má­ria házi gyermekorvossal, aki egyben a Perczel utcai bölcsőde „doktor nénije”. A beszélgetés - soha nem változó - utolsó kérdésére Kuner doktornő így válaszolt: „Szívesen ajánlom Barkóczi Nándornét, aki a Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule magyartanára és igazga­tóhelyettese. Örömmel olvasnék arról, hogy miként lehet a pedagó­guspályán ilyen hosszú időn át ilyen lelkesedéssel helyt állni?”- Az idézett kérdéshez hozzáte­szem, hogy tanárnőben az eszten­dők folyamán töretlenül megmaradt a „pedagógus-lélek”.- Nem véletlen, hogy régen a pe­dagóguspályára jelentkezőknek - szemben a mai gyakorlattal - alkal­massági vizsgán is át kellett esniük. Tehát kiderült, hogy a felvételiző rendelkezik-e azzal a - később ala­kítható, fejleszthető - vénával, ami elengedhetetlen a hivatásunkhoz. Sajnos, az alkalmassági már az én időmben sem létezett, úgyhogy a pá­lyára jelentkezőknek maguknak kel­lett - kellene - e téren megítélniük önmagukat. A másik, szintén fontos tényező a családi háttér, ami bizto­sítja, hogy az ember annyit áldoz­hasson hivatására, egyben hobbijá­ra, amennyi több mint szükséges. Mivel a férjem szintén pedagógus, számára mindig természetes volt, hogy - akár odahaza is - bizonyos „hivatali” munkákat kell végeznem. Nálunk soha nem merült fel a kér­dés, hogy az iskolai feladatok csakis az iskola falai közé tartoznak-e, vagy sem. Persze, ez oda-vissza műkö­dött, működik. Hiszek abban is, hogy az elkötelezettséget, mentali­tást meghatározzák a gének. Ennek hiányában az alapok és a folytatás kialakítása nagyon keserves.- Miként bocsátották nyári sza­badságra a „kisebbeket”, vagyis az iskola tanulóit?- Ahogyan minden évben és min­den szünet előtt. Az osztályfőnökök az utolsó tanítási hetekben több­ször is elbeszélgetnek a gyerekkel: figyelmeztetik őket a veszélyfor­rásokra, millió tanáccsal látják el őket. Az évzárón pedig az igazga­tónő hívja fel a szülők figyelmét, hogyan kerülhetőek el a vízi és a kerékpárbalesetek, határozottan ajánlja, adjanak otthoni feladatokat a gyerekeknek, hogy ne töltsék napjaikat az utcán... s azt is, hogy töltsenek minél több időt együtt, szervezzenek közös programokat. Az iskola pedig számos táborozási lehetőséget kínál a gyerekeknek.- Sokan nehezen, vagy egyáltalán nem tudják megfizetni a táborok költségét.- Sajnos, a táborok elég drágák, de az árak nem tőlünk függnek. S azok a családok, akik nem engedhe­tik meg maguknak a költséges tábo­roztatásokat, igyekezzenek olyan értelmes és felelősségteljes feladato­kat bízni gyermekeikre, amelyeket biztosan örömmel ellátnak.- Kérem, mondjon néhány példát.- Szívesen, de előrebocsátom, hogy a teendők a gyerek korától, érdeklődési körétől, a család lak­helyétől és számos mástól függe­nek. A nagyobbakat megbízhatják a napi bevásárlással, a szobájuk rend­ben tartásával, foglalkozhatnak a kistestvérrel, vagy rendbe tehetnek egy-egy ágyást a kiskertben. A tíz év fölöttiek többsége megérti, hogy a felsoroltak segítséget jelentenek a szülőknek, s így többet kirándulhat, társasozhat... együtt a család.- Pedagógusként is igyekszik ilyen irányba „terelni” a gyerekeket?- Igen, bár 13 esztendeje, amióta igazgatóhelyettes vagyok, minderre kevesebb alkalmam nyílik. Amikor még osztályfőnök voltam - ami vál­tozatlanul nagyon hiányzik - sokat beszélgettem tanítványaimmal a családi összefogás és az egymás se­gítésének fontosságáról.- Azt tudom, hogy igyekszik e hi­ányt enyhíteni egyéb feladatok vál­lalásával. • Olasz kávékülönlegességek Trendi karibi koktélok * Szakképzett személyzet Kellemes környezet, baráti ár! Válassza a minőséget! Szekszátd. Bajcsy-Zsilínszky u. 1. Tel..- 20/26S-19-99 JEROMOS-FA - A Ml HŐSÉG! Keresse a KÉK HÁZAT! Szekszárd, Rákóczi u. 102. sz. Telefon: 74/414-234 ►. 20/973-89-50- Osztálykirándulások alkalmá­val mindig csatlakozom egy-egy osztályhoz, s ebben az úgymond „nagynéni” szerepben lehetőség adódik, hogy közel kerüljek a diá­kokhoz. De természetesen elkísé­rem a tanítványaimat a tanulmányi versenyekre, sőt előtte a felkészíté­süket is vállalom. Fogalmazhatok úgy is, hogy a pedagógus igyekszik megkeresni a gyerekekhez való kö­tődési pontokat.- Milyen szakos?- Eredetileg magyar-orosz, de ké­sőbb letettem németből a C típusú nyelvvizsgát, s közel tíz évig néme­tet is tanítottam, de most csak ma­gyart.- Több tanítványa éppen ön miatt kötelezte el magát a magyarral.- Ez óriási örömöt jelent. Ilyen­kor is azt mondom, érdemes volt ezt a hivatást választani és hűséges maradni hozzá. Igaz, gyakran érik megjegyzések a pedagóguspályát, de mindezek ellenére határozottan állítom, hogy csodálatos. Például nincs hozzá hasonló a tekintetben, hogy az ember naponta kap vissza­jelzést a munkájáról akár egy mo­soly formájában. Nap, mint nap ér apróbb, vagy nagyobb öröm, bár hozzáteszem, keserűség is. Szem­ben más pályákkal, ahol gyakoribb a ború, mint a derű.- Honnan e nagyon erős pedagó­gusvéna?- Ezen már magam is sokat tű­nődtem, hiszen családunkban ed­dig nem voltak pedagógusok. Vi­szont jogászok igen, ezért is szeret­te volna apukám, ha azt a „megszo­kott” vonalat erősítem. De általános iskolában, még Gyönkön volt egy rendkívüli egyéniségű magyar ta­nárnőm, aki rengeteget követelt, igen magasra tette a mércét, ami nekem már akkor is nagyon tet­szett. Az ő példájára még akkor döntöttem a pályámról.- A nyári szünidő alatt kellően ki­piheni magát, regenerálódik a pe­dagógus és a diák?- Sajnos, vannak kisgyermekek, akik furcsa, felspannolt állapotban kezdik az új tanévet. Azért, mert odahaza nincs meg a nyugalom, az a kiegyensúlyozott légkör, amiben egy gyermek - vagy felnőtt - kellő­en fel tud töltődni, és ki tudja ma­gát pihenni úgy, hogy testileg és lel­kileg is képes legyen megfelelni egy újabb kihívásnak. Mert, ugye, min­den tanév valamiféle „kezdetet” je­lent. Egyértelműen nem kárhoztat- hatók azért a szülők, ha a gyerme­keik nem képesek felkészülten kez­deni a tanévet, bár el kellene ezen gondolkodniuk... Szóval az apukák és az anyukák sokat dolgoznak, egy részük elvállal minden munkát, hogy - anyagiakban legalább is - a korábbi esztendők életszínvonalát biztosítsák gyermekeiknek. Elsőd­leges az anyagiak, illetve a lelkiek rangsorolása. Másképpen: a roha­nás, a hajtás és a pénz fontosságát szembe kéne állítaniuk a szülők­nek egy-két közös hétvége, vagy egy családi nyaralás „hozadékával”.- A nyelvtanulás terén komoly si­kereket tudhat magáénak az iskola.- Szívesen támasztom alá néhány számmal. Tavaly SS, idén 38 diák tette le sikeresen az alapfokú német nyelvvizsgát. A középfokút illetően júniusig ez a szám 19, illetve 11. Az­óta nyilván nőtt a nyelwizsgásaink száma. Szerintem ez valóban jó eredmény. Elmondom még, hogy iskolánkban német kétnyelvű, né­met nemzetiségi oktatás is folyik, de van általános tagozatunk is, sőt szolgáltatásként angol nyelvet is ta­nítunk, amit a szülők szívesen vá­lasztanak és vállalnak. Negyedik osztályban, amikor belép az első idegen nyelv, akkor már nem kell fi­zetni érte.- Pedagógusok, szülők és diákok egyaránt fontosnak tartják a nyelv­tudást, mint a boldogulás egyik alapkövét. A felsőfokú oktatási in­tézmények a diploma feltételei kö­zött előírják az egy, vagy két nyelv­vizsgát.- Ma már valóban megköveteli az élet, a munkahely a nyelvtudást. Ezért is fontosnak tartjuk, hogy er­re már általános iskolában ráhan­goljuk a diákokat. Sőt a nyelvvizs­gára való célirányos felkészítését is vállaljuk.- Feszültséggel terhes a pedagó­gus-társadalom?- Hogyne lenne feszültség a kol­légák között, amikor folyamatosan bizonytalanságban élnek. Ennél roszszabbat nem tudok elképzelni. Feszült a tempó, sok a munka, má­sok lettek a gyerekek... s közben nem tudjuk, lesz-e elegendő tanuló az iskolában, szükség lesz-e a mun­kánkra...?- Ki kövesse önt e hasábokon?- Két különleges diákunkat java­solom, akik szorgalmasak, művel­tek, remek a stílusuk, olvasottsá­guk pedig kiemelkedő. Ritkaság, de az órák közti szünetben is könyv van a kezükben, emellett vidám, kedves gyerekek. A két leány - most kezdik a nyolcadik osztályt - Hegedűs Kata és Kustos Anna. V. Horváth Mária Fotó: Nagy Ági

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents