Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-06-03 / 20. szám
MOZAIK 2007. JUNIUS 3. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Hírhozók Finnországból Egy kép alá Bár mindennapos lehetne az ilyen kép, hogy egy csoportnyi „messziről jött ember” rója városunk utcáit! (S hogy mondjuk olyan, aki mégsem „azt mond, amit akar”...) „Suomi Lányai” jártak városunkban - és persze, hogy többnyire szőkék és tejfehér bőrűek (de persze, hogy nemcsak, hanem is - a csoportképet mellékeljük). A Mé- szöly-kutató és -fordító ifjú hölgyek Közép-Finnországból, Jyvas- kyla (jüvászkülá) egyetemvárosból zarándokoltak ide, s hozták el Mészöly jó hírét. Fényt is hoztak pedig messziről, onnan, ahol a Nap a téli hónapokban csak késő délelőtt kél, de már kora délután nyugszik. Ahol ilyenkor mindig lobogó lángocskákkal jelzik, ha esemény közeleg: az utcákon mécsesekkel csalogatnak a szaunák, szoláriumok, fáklyákkal a kultúrkocsmák, a koncert- és színháztermek. A napi főétkezések sem nélkülözik soha a gyertyalángot. Jöttek Mészöly életműve okán és hatására, hogy majd kutatói munkájukba építhessék (Mészöly szövegeinek már meglévő ismeretén túl) az iró műveiben szereplő szekszárdi miliőt, helyszíneket, a város utcáinak-tereinek, épületeinek, dombjainak, szurdikainak megtapasztalt hangulatát. Rég készültek ide, s vissza is térnek még. (S akkor talán, remélhetőleg nemcsak pár órára...) Az Irodalom Házában (Mészöly Miklós Múzeum, Babits utca 15.), a hosszú utazás végén Lovas Csilla főmúzeológus fogadta őket szekszárdi kadarkával és frissítőkkel. A Mészöly-hagyaték megtekintése után a professzorral (aki a fényképen éppen poharat köszönt ránk) a lányok átsétáltak a Béla Király térre, ott közülük többen megnézték a Katolikus Templomot. Meglátogatták a Vármegyeházát, ahol is Lovas Csilla tárlatvezetésével végignézték „A régi Vármegyeháza világát”, a XIX. századi hangulatú nemesi enteriőrök érdekességeit, köztük is Liszt egyik szekszárdi látogatásának emlékeit, Liszt és barátai kézjegyét a zongora hangszekrényében, Mattioni Eszter „hímes köveit”, azaz mozaikjait, Esze Tamás kuruc brigadéros armálisát, azaz nemeslevelét... Jártak azután Mészöly szülőházánál (Bezerédj utca 2.), ellátogattak a Petrits-család Mézeskalács Múzeumába is. Láthatták, hogyan készül a selyemcukor... Végül megnézték a Babits- házat. (Ekkor készült a csoportkép.) Sietniük kellett Pécsre, ott kaptak szállást, le sem merném írni, mennyiért, mennyire sokért... e drága-drága országban, hm. Pedig „hírhozók” ők - mondhatjuk, mert egy nagy magyar író olvasásának, értő feldolgozásának hírét hozzák-viszik - immáron egy másik nemzet anyanyelvén. (Itt kell hozzátennem, hogy többségük olyan szépen beszél magyarul, ahogy manapság honi köreinkben csak kevesen.) Hírhozók: mert a mi értékeink értésének, élő-eleven hatásának hírét - talán halhatatlanságának hírét is - elhozzák: ide, nekünk... Hírül hozták, hogy ott is - vagy talán éppen ott - szeretnek minket, becsülik értékeinket, foglalkoznak velünk, ahol azt nem mi szerveztük, s ahol nem is gondolnánk... Az ifjú finn hölgyeket és profesz- szorukat, Tuomo Lahdelmát Thomka Beáta, Mészöly-kutató pécsi egyetemi tanár „csalta” Szek- szárdra. Beáta a városnéző sétára nem ment velük, viszont szívesen beszélt új könyvéről, amiben a Mészöly Műhelynaplók feldolgozásának majd egy évtizedes munkájáról számol be. (Prózai archívum, 2007, Kijárat Kiadó.) „Könyvük is jelenik meg ősszel Finnországban, Mészöly válogatott novellái és kisregényei finn nyelven... Lahdelma szerkesztésében nem először...” - meséli a tanárnő, „...hogy most látják, érzékelik is Miklós műveinek világát, tereit, természetesen újabb értelmezési lehetőségeket teremt számukra...” „Milyen szép ember volt a Mészöly Miklós! Arcvonásaiban öregen is olyan tudott maradni, mint tizenévesen. Valamit mindvégig megőrzött... ugyanaz tudott maradni... - mondogatják észak lányai, amikor a múzeum Mészöly- fotóalbumát lapozgatjuk. No, ugye, hogy nem is olyan nagyon „messziről jöttek”? S pláne, hogy „nem azt mondják, amit akarnak”?! (Képünkön a finn hölgyek a városnéző séta után professzorukkal és Thomka Beátával - az egykori budapesti, városmajori dolgozó- szoba enteriőrjében, Mészöly Miklós íróasztalánál - de már Szek- szárdon, az Irodalom Házában. A fényképet Lovas Csilla készítette.) Samu Attila XIII. Országos Karos Forgalomirányító Verseny Kisebbségi vezetők a megyei főkapitánynál 2007. május 23-25. között került megrendezésre Nyíregyházán az Országos Karos Forgalomirányító Verseny. 19 megye, a REBISZ, valamint a BRFK 2-2 fős csapatai mérték össze tudásukat KRESZ, szakmai elméleti versenyben, és a gyakorlati feladatok során egyéniben és páros forgalomirányításban. A szervezőknek köszönhetően pompás versenyben, egy életre szóló élményben volt részük a kollégáknak a 3 nap alatt. A tolnai csapat, Boros Erika rendőr főtörzsőrmester, TMRFK és Sándor Lajos rendőr főtörzszászlós, Tamási RK, az összesített versenyen 11. helyet szerezték meg, Sándor Lajos kollégánk pedig különdíjban részesült. Gratulálunk! Május 24-én a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Soczó László rendőr dandártábornok fogadta Sárközi Károlyt, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselőjét, illetve Pongó Ignácot, a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat frakcióvezetőjét. A megbeszélésen a rendőrség és a cigány kisebbségi önkormányzat eddigi, valamint a jövőbeli együttműködéséről esett szó. A jelenlévők megállapodtak arról, hogy helyzet- elemzést készítenek, feltárják az eddigi problémákat, és ezek alapján határozzák meg a rövid, közép és hosszú távú célokat. Az együttműködés alapjai szakmai és kulturális szempontokra épülnek majd, valamint a két szervezet vezetői tervezik a roma ösz- szekötői tevékenység erősítését, bővítését.