Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-05-27 / 19. szám
2007. MÁJUS 27. MOZAIK VASARMAP j) Születés Hete 2007. május 7-10. Szekszárd Immár harmadik alkalommal került megrendezésre Szekszárdon a Születés Hete programsorozat. Nagy örömünkre szolgál ez, hiszen azt mutatja, hogy fontos, hogy egy hetet a szülés-születés csodájának ünneplésével töltsünk, jobban megértsük jelentőségét, és a rendezvény kedvező fogadtatásra talált a laikusok és a szakemberek között is. A hét legfontosabb üzenete, hogy saját sorsunkért felelősek, saját ügyeinkben kompetensek vagyunk és a szakértők, tanácsadóink e döntési folyamatok során nem helyettünk hozzák a rólunk való döntéseket. A rendezvénysorozaton közel egy hetet töltöttünk együtt várandósokkal, édesanyákkal, édesapákkal, nagymamákkal és gyerekekkel. Mondhatjuk, hogy mindenkit más-más dolog hozott ide: a kíváncsiság, a bizonytalanság, a tudatosság, a lehetőségeinek megismerésének vágya, az információszerzés, tapasztalatai átadása, vagy az ismerkedés. Beszélgettünk arról, hogyan lehetünk elég jó anyák, hogyan készüljünk a szülésre, szoptatásra. Sok baba kipróbálhatta a hordozókendö előnyeit. Megismertük miért jó a babamasszázs és kipróbálhattuk hogyari masszírozzuk gyermekeinket. Őszintén megosztottuk egymással szüléseink történetét. Előadást hallhattunk a szexualitásról, segítve ezzel saját gyermekeink egészséges szexualitására való nevelését. Megismerhettük mi mindent tud és érez egy magzat, megtanultuk milyen fontos gátizmaink tornáztatása és bemutatóval egybekötött beszélgetést folytattunk a zene jótékony hatásáról. Szüléseink történetét a Paletta színház keltette életre. A gyerekek a játszóházban tölthették idejüket, kipróbálhatták a „Mocorgó” játszóház mozgásos és fejlesztőjátékait. A hét folyamán nagy segítségünkre voltak az egészségügyi szakközép- iskolások. Jövőre is lesz Születés Hete még változatosabb programokkal és reméljük, hogy a kórház is bekapcsolódik a rendezvényekbe és részt vesz a nyitott szülészet programsorozatban. A fotópályázatra 43 pályamű érkezett szerte a megyéből. A nyertes pályaművek a következők: I. helyezett: Szeretet és boldogság- Varga Mihályné, Bonyhád II. helyezett: Az élettől kapott igaz szerelem- Sipőcz Szilvia, Szekszárd III. helyezett: Élményfürdő Osipowicz Margit, Szekszárd III. helyezett: Családi pihenés- Buday Balázs, Szekszárd Közönségdíj: A cici, a cica, meg én- Szabó Daniella, Szekszárd Jantner foto kiilöndíja: Anya és gyermeke - Jánosi Claudia, Bátaszék Sok szeretettel gratulálunk! Csákó Fruzsina Aki nem tud, az most megtanulhat halászlét főzni! A 252 oldalas könyvben több mint 600 főzött halétel (halászlé, halpaprikás, halpörkölt) leírása található meg 39 Duna menti településről. KÖNYVESBOLTBAN NE KERESSE! Megvásárolható standunkon a Pünkösdi Fesztiválon május 25., 26., 27., 28-án, a sportcsarnokban Megrendelhető: a www.halfozes.hu honlapon és a 20/486 6518-as telefonszámon EVANGÉLIUM „Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra” Egy történetet olvastam valahol. Kutatókból álló kis csoport egy távoli országba utazott, hogy a dzsungelben különböző élőlényeket vizsgáljanak. Összeszedtek mindent, ami az utazáshoz és az ott tartózkodáshoz elengedhetetlen volt. Modern felszereléseket vittek magukkal az útra, melyek a munkájukat könnyítették meg. A lehető legrészletesebb térkép állt a rendelkezésükre, hogy megtalálják azokat a helyeket, ahol kutatásaikat elvégezhetik. A tudósok is a legválogatottabb emberekből álltak. Ami emberileg megtehető, mindent megtettek. Amikor repülőgépük leszállt a vidék egyetlen - repülőtérnek csak nagy jóindulattal nevezhető - kifutópályáján, egyetlen ember várta őket. Nem látszott nagyon iskolázott, vagy tudós alkatnak. Egyszerű helybéli volt, egyszerű ruhában, szinte minimális felszereléssel. „Ennyi a fogadóbizottság?” - háborogtak a neves tudósemberek. „Mi mindent előkészítettünk, mindent elterveztünk, és ennyi?” A láthatóan bennszülött - fogadóbizottság egyetlen tagjának arcán mosoly futott végig. Majd köszöntötte a kis csapatot, és annyit mondott nekik: „Önök a legmodernebb felszereléseket hozták el, amivel úgy gondolják, hogy elvégezhetik a munkájukat. Én pedig a vezető vagyok, mert csak én ismerem ezt a területet!” Ez a kis példa nagyon jól bemutatja azt a helyzetet, amelyben a tizenegy tanítvány és más - hozzájuk csatlakozó - asszonyok és férfiak voltak Jézus Krisztus mennybemenetele után és Pünkösd előtt. Válogatott emberek. Három évig Jézus mellett éltek, tanultak, nagy dolgokat, csodákat éltek át. Embereket láttak, akik meghaltak, de újból életre keltek. Betegeket, akik egyik pillanatról a másikra meggyógyultak. A társadalom szélére sodródott embereket, akiket Mesterük visszavezetett a társadalomba. És ezek az emberek minden tapasztalatukkal, tudásukkal együtt bezárkózva voltak együtt egy emeleti szobában. Sehol az erő. Sehol a bátorság. Miért nem folytatják tovább mesterük, Jézus munkáját? Hiányzott közülük a vezető. Pünkösd előtt, a Szentlélek eljövetele, kitöltetése előtt a tanítványok emberileg úgy tűnt készen állnak, csak éppen vezetőjük nem volt. Vezetőjük, akinél jobban senki sem ismeri azt a „vidéket”, ahová az ő küldetésük szólt. Ezért voltak bátortalanok. Pünkösdkor ezek az emberek és az egész világ vezetőt kapott, az igazság Lelkét, aki elvezeti az Istent kereső embert a teljes igazságra. Eligazítja az embert az élet dzsungelében. Ő a Szentlélek Isten, aki ismeri a számunkra láthatatlan utakat, előre nem észlelhető eseményeket. Nem kell kiszolgáltatott emberként, bezárkózva élnem. Nem kell vezető nélkül bolyonganom sorsom sötét erdejében. Van valaki, aki mindezt ismeri és tudja. Ő segíteni akar, hogy én is lássam, ha kell: meg is értsem. A tanítványok szobájának ajtaja akkor nyílt ki, amikor Pünkösdkor ez a Lélek hozzájuk is eljött. Eltűnt a bátortalanság, eltűnt a félelem, eltűntek a kétségek. Kinyitották az ajtókat, és bátran elindultak arra, amerre Ő vezette őket. Van-e életemnek olyan vezetője, akire ugyanígy rá merem bízni teljesen magam? Jézus így bíztat: „mennyei Atyátok mennyivel inkább ad Szentlelket azoknak, akik kérik tőle?” Vezetőt, aki nem félrevezet, hanem a legjobb utat mutatja meg számomra. Bátran bízzuk rá életünket! Ámen. Kovács Zoltán metodista lelkész
