Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-05-13 / 17. szám
szekszAbdi 2007. MÁJUS 13. KA VE. DUPLA HABBAL tasArnap • r> „Sorsdöntő pillanat, életet adni SAS ERZSÉBET OLDALA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Dr. Nagy József főorvos, a Balassa János Megyei Kórház szülészet - nőgyógyászati osztály vezetője, és Taklerné Bräutigam Irén osztályvezető szülésznő. Beszélgetésünk apropója a születés hete, amelyet országszerte megrendeznek. (Interjúalanyaimmal régi ismeretségünkre való tekintettel tegeződünk.) Egy nő: Taklerné Bräutigam Irén- „Születés hete" mit jelent a szakember számára, aki sok száz gyermek születésénél volt jelen, s tudja, a nyugodt egészséges szülés már a várandóság első pillanatától „kezdődik” Egy férfi: dr. Nagy József- Többedszer van szerencsém főorvos úr veled interjút készíteni, az egyikben éppen arról beszélgettünk, hogy azon túl, hogy tüke szekszárdi vagy, nálad az a mondás, miszerint senki sem lehet próféta saját hazájában nem jött be, ugyanis rengeteg ember szeret és tisztel, a kollégáid önmaguk közül választottak vezetőnek ezelőtt 11 esztendővel. S most nemcsak a születés hete alkalmából kérdezlek. Igaz a hír...- Igaz! Ha arra gondolsz, hogy nyugdíjba megyek. 36 év után - ebből 11 éve vagyok osztályvezető - a 60. születésnapomon, ami jégtörő Mátyás napján volt - úgy döntöttem, nyugdíjba megyek.- Milyen érzéssel éled az utolsó heteket abban a kórházban, azon az osztályon, ahol közel 40 évig dolgoztál, s sok száz gyermeket segítettél világra?- Vegyesek az érzéseim. Egyrészt úgy érzem, hogy az egészségügy lehetőségei jelenleg rendkívül beszűkültek, ami a modern műszerezettség kiteljesedését akadályozza, és finanszírozási akadályok miatt nem tudom megvalósítani azokat a műtéti eljárásokat, amelyeket szerettem volna. Másrészt örülök, mert az itt eltöltött 36 évemből legalább öt évet éjszakai ügyeletben töltöttem. Ez egy olyan hivatás, ahol állandóan ügyeletben kell lenni.- Melyek a legnagyobb különbségek a szülészetben a 36 évvel ezelőtti és a mostani gyakorlatban1- A magzat méhen belüli állapotának megfigyelésében van a nagy különbség. A technikai felszerelések lehetősége szinte a végletekig adott. A magzat méhen belüli állapotát a fájások szünetében sztetoszkóppal hallgattuk meg régen, ma már ez nagy szakmai hibának számítana. Egyedül az új modern eszközök meg- fizethetőségével vannak gondok.- A szülés körül az emberi kapcsolatokban is sok minden változott...- Bevezetésre került az apás, illetve nagymamás szülés - ez nem mindig szerencsés, mert az édesanyák nehezebben viselik gyermekük fájdalmait - viszont az apák sokszor nagyon bátran és segítőén viselkednek a szülőszobán, jelenleg már 80-90%-a ott kíván lenni a gyermekük születésénél. Létrehoztunk egy alternatív szülőszobát, ahol a szülésre készülő kismama kívánsága szerint vajúdhat, kád, bordásfal, labda áll a rendelkezésére a tágulási szakban. Egyébként szerintem mindegy, hogy milyen alternatív szülést választ, a lényeg a bizalmi, nyugodt légkör megteremtése. Igyekszünk a teljesíthető kívánságokat teljesíteni, miközben nem felejtendő el az, hogy a szakma szabályait éppen a születendő gyermek és a szülőanya egészsége érdekében maximálisan figyelembe kell vennünk.- A bulvárlapokban, televíziókban sokat lehet hallani, látni, hogy a természetes úton való szülés mellett „divatba" jött a császármetszés...- Magyarországon a szakma elzárkózik a kérésre való császármetszés elől. Tulajdonképpen nincs üdvözítő módszer, mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Ha például egy kért császármetszésnél, tüdőembóliát kap az anya, akkor az orvost a lelkiismeret-furdalás mellett még szakmailag is elmarasztalják. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a császármetszés a gyermeket és az anyát is megmentheti. Ez a pro és kontra vita, amelyet a médiák gerjesztenek, csak megzavarják a szülés előtt álló nőket és a hozzátartozókat is. Remélem és kívánom, hogy a „Születés Hete” rendezvénysorozatok szerte az országban, a polémiákra választ adjon, olyat, amely a gyermek és az anya érdekét szolgálja, s igazi szakemberek véleményét közvetíti.- A beszélgetésünk kezdetén azt mondtad, hogy elérkezett az igazi szabadság ideje. Mivel fogod tölteni, hiszen közel negyvenévi „bezártság" után időmilliomos leszel...- Végre azt, és akkor csinálhatom amit szeretnék, s amit eddig csak feltételesen kezdhettem el, s sosem tudtam, hogy be tu- dom-e fejezni, nem szól-e közbe a telefon. Bár a mobil telefon óta kicsit könnyebb, hiszen azt bárhová magammal vihetem. Készülök horgászni, kirándulni, meccsekre járni Zsuzsi lányommal, aki kosarazik, s mindezt most tehetem, akár úgy is, hogy kikapcsolom a telefonomat. Ez egy olyan hét, amikor országosan fokozottabban terelődik a figyelem a szakma felé. Előadásokkal, szülőszobai látogatással.- lrénke, kifejtenéd mindkettőt bővebben?- A szülés előtt álló nők, hozzátartozóikkal - párjukkal, édesanyjukkal - megtekinthetik azt a helyet, amelyben majd világra kívánják hozni gyermeküket. A rendezvények közül kiemelném a „Várandósok délutánját”, amely helyileg a szülészeten és az újszülött osztályon zajlik, ahol hetente szerda délutánonként 15 órától első alkalommal a szülőszobát mutatjuk be, és a szüléssel kapcsolatos teljes körű tájékoztatást adunk, s minden kérdésre válaszolunk. A következő alkalommal a gyermekágy és a baba-mama szobát mutatjuk be, amelynek két fajtája van, amikor 24 órát tölt együtt a kismama az újszülöttel, illetve amikor csak napközben van együtt vele. Alternatíva még a szoptatási rendszer is, amelyet szintén ennek a hétnek a keretén belül mutatunk be, valamint a gyermek fürdetését, és a gyermekkel kapcsolatos várható vizsgálatok és védőoltások is ismertetésre kerülnek. Ebben a feladatban nagy szerepük van az előadó orvosokon kívül a kórházi védőnőnek, valamint az újszülött osztály főnővérének. A várandós kismamákat szociális munkás tájékoztatja arról, hogy a szülés után milyen anyagi lehetőségeket vehetnek igénybe, s segít ezeknek az eligazodásában. Minden érdeklődő várandós kismama jelentkezését szeretettel várjuk az 501-543 közvetlen számunkon.- Úgy tudom, van egy kismama klubotok is...- A város védőnői szervezik ezt a klubot, az ügyeletes orvosi rendelő mögött, a Vörösmarty utcában. A klub programja hat előadásból áll, s évente kétszer rendezik meg, tavasszal és ősszel.- Amikor az egészségügyi hivatást választottad, mikor döntötted el, hogy melyik az a része, ami a legjobban érdekel?- Az Egészségügyi Szakközépiskolából utoljára a szülészetre kerültem gyakorlatra. S miután egész életemben a segítő szándék volt a célom, úgy éreztem, ez az érzés legjobban, a szülőszobában ragadott meg, ahol az élet kezdődik, s ahol a szülésre készülő kismamáknak nagy szükségük van a szakmai tudáson túl az empátiára.- Egyik előadásodat a következő címmel tartottad meg a „Várandósok délutánján": „Mi a szülésznő szerepe a szülőszobában". Röviden idéznél belőle?- A tanfolyamoknak ebben is fontos szerepük van. Amikor a szülésre sor kerül, a kismamát ismerős arcok veszik körül, a hely és az esemény, ami történni fog vele nem ismeretlen számára.- Ennyi idő után még mindig nagy lelkesedéssel beszélsz a hivatásodról...- A férjem is sokszor kérdezi, hogy még milyen szépséget találok benne, amikor 20 éve vagyok szülésznő. Ünnepekre üdvözlő és köszönő lapokat kapok, s szerte a városban már felnőtt fiatalokkal találkozom, akik az én kezemben sírtak fel először... Hát ezeknek az érzéseknek van megtartó és felemelő varázsuk. S az is nagy boldogság, hogyha öt-hat évvel az első szülés után a következőnél név szerint keres meg a kismama. Ez a bizalom legnagyobb jele. Kedves dolog az is, hogy megkérnek, hogy dönt- sem el a gyermek nevét.- Banális lenne a kérdés, hogy a szülésznő kinél fog szülni, nyilván a legkedvesebb kollégádnál... Attól kezdve a szabadidődet a gyermeked fogja „meghatározni", ma mivel pihened ki ezt a szép, ám nehéz hivatást?- Közel egy évtizede élek boldog és szép házasságban, úgy döntöttünk, hogy először felépítjük az otthonunkat - most költöztünk be az új családi házunkba -, s most már mi is a gyermekáldást várjuk. A férjem és barátaink nagy örömére nagyon szeretek főzni-sütni, ez kifejezetten pihentet, valamint a zenehallgatás és a színházba járás.
