Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-01-28 / 2. szám
2007. JANUÁR 28. ANNO vasArwap 77 EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 108. Tolnai Lajos és a Tolna megyeiek „Talán - ha majd meghalok - akkor is tekintettel szegénységemre fog rólam szülővármegyém megemlékezni. Milyen pompásan is festene Szekszár- don vagy Pakson egy koldusember szobra...” - töpreng keserűen az író A sötét világ című önéletrajzi regényében. De vajon van-e több, amit megyéjétől várhatott vagy kaphatott? Györköny község hites jegyzője, Hagymássy Sándor és a református papi elődökre tekintő Kolozsvári Julianna 1837. január 31-én született Lajos nevű fiukról aligha sejtette, hogy 160 költemény, számos cikk, tanulmány és tankönyv, 36 kisebb és nagyobb regény, s közel 400 novella szerzőjeként vonul be irodalmunk történetébe. Ha azonban családi nevén nem találnánk, hanem a szűkebb hazájáról választott Tolnaiként, azért van, mert úgy vélte, hogy a honfoglalástól eredeztethető családot irodalmi művek miatt nem szabad kétes hírbe hoznia... Vélekedésére olyan óriások cáfolnak rá, mint a nekrológját író Ady Endre, vagy Móricz Zsigmond, aki „az elsikkasztott s mégis legnagyobb magyar regényíró elme” megjelöléssel írt róla tanulmányt a Kelet Népében. S megyénk fiai? Ő is figyelt rájuk, s azok is őrá. Paks szülötte, Palágyi Menyhért 1884-ben Az oszlopbáró című regényéről ír, s a következő évben hat cikkben szól róla. Az író által haláláig szerkesztett Képes Családi Lapokban 1902-ben végbúcsúként jelent meg Szekszárd szülötte, Taksonyi József Tolnai Lajos halálára című költeménye. A polgári iskolai tanártárs, aki a magyar szabadság- harc történetét is megverselte, akár a megyeszékhelyről is ismerhette ifjú korából. Nem sokan tartják számon, de valamikor 1860 táján a református teológia hallgatójaként a helyi templomban legátus volt. (Ez azt jelenti, hogy nagyobb ünnepen az ifjú lelkészjelölt szárnyait próbálgatva prédikál az istentiszteleten, s a perselypénzből vagy külön e célra szánt adakozásból iskolája számára tisztesebb summát gyűjt.) Nem túlzunk, ha nagy hatására következtetünk abból, hogy hatvan napszám bérének megfelelő összeget, 19 forintot vitt el. A számadatot már Gergely Gergelytől, Tolnai legalaposabb monográfusától tudjuk. Az Akadémia által kiadott kötet szerzője még dombóvári tanárként kapott kedvet témájához, de ennél valószínűbb, hogy erre dr. Biró János megyei szakfelügyelő hívta föl figyelmét. Kön...és születése anyakönyvi bejegyzése Magyar Kórusok Napja Szekszárdon A Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes immár hagyományosan 8. alkalommal rendezte meg ünnepi hangversenyét a Művészetek Házában. Erre a koncertre Kodály Zoltán 124. születésnapja előestéjén került sor. Négy felnőtt és egy gyerekkórus emlékezett műsorával a kiváló magyar zeneszerzőre, zenepedagógusra. A résztvevő énekkarokat és a Művészetek Házát megtöltő közönséget Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja köszöntötte meleg szavakkal. Beszédében utalt Kodály Zoltán zeneszerzői és emberi nagyságára, az éneklés személyiségformáló, közösségteremtő, lelket nemesítő erejére. A műsorban elsőként a Babits Mihály Általános Iskola német nemzetiségi kamarakórusa lépett dobogóra, és adventi dalcsokrot mutatott .be. Tangóharmonikán kísért Keller Antal. Művészeti vezető Naszladi Judit. A gyerekek hangulatos műsorát követően a bonyhádi Német Kulturális Egyesület Kórusa és a cikói Német Népdalkor énekelt. Színes műsorukból kiemelkedett a tiroli karácsonyi népdal feldolgozás és az Abendglocken klingen koncertcite- ra kísérettel. A német nemzetiségi hagyományőrző együttes igazi adventi hangulatot teremtett kulturált, finom hangzásával. Karnagy Rónai Józsefné. A székesfehérvári Csomasz Tóth Kálmán Református Kórus színvonalas előadásából kiemelkedett Mendelssohn: 42. zsol- tár-a és Gounod: A Messiás című szerzeménye. Vezérnyelt Dóczi István. A szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórus új műsorral lépett a közönség elé. A hallgatóság tetszését különösen Vivaldi: Glória kezdetű kompozíciója nyerte el. Karnagy: Molnár Márta. A műsort gazdagította Lozsányi Soma virtuóz orgonajátéka, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. A Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes igényesen összeállított műsorában helyet kapott Farkas Ferenc: Lupus Fecit című szerzeményének 3-4. tétele, melyet a kórus Budapesten is bemutatott a IV. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen. E szám interpretálásáért művészeti különdí- jat kapott. A fenti kőruskompozíció bemutatásával emlékezett az énekkar a szerző december 15-i születésnapjára. A hangverseny szervező Gárdonyi Kórus megszólaltatta Tillai Aurél: Mely igen jó az Úr Istent dicsérni című feldolgozását, melyet a szerző a Gárdonyi Együttesnek komponált. Szólót énekeltek: Tillai Tímea énekművész és Lemle Zoltán. Vezényelt: Naszladi Judit. A fellépő énekkarok összkari számként Kodály Zoltán A 114. genfi zsoltár-át mutatták be. Vezényelt az est díszvendége, dr. Baross Gábor, Liszt-díjas karnagy, érdemes és kiváló művész. A műsort ismertette és verset mondott Orbán György előadóművész. Orgonán kísért Lozsányi Tamás orgonaműnyen tehette, mert ő meg az első Tolnai Lajos monográfia írója volt. A szekszárdi gimnázium legendás magyar-latin szakos tanára hosszú hallgatás után a Tolnai Lajos emlékezete című, Györkönnyel közösen kiadott, két helyi elbeszélést is közlő műben szólalt meg először. Megható ma olvasni „nyolcvanéves fejjel, dérlepte kedéllyel” írott gondolatát: „Tolnait egyetemesebb nemzeti érdek vezeti, a közéleti tisztaság ellenségeinek semlegesítése, erkölcsi halottá tétele.” Akárhány mai magyar írónak követendő cél - lehetne. A szülőföld és az író kapcsolaté: ról talán legtöbbet mégis Dömötör Sándortól tudhatunk meg. Rokona, Dömötör János és Tolnai meghitt barátsága, Dunaszentgyörgy és Gyönk emlékei igazán persze csak a művek elolvasásával teljesülhetnek ki. Erre azonban már nekünk magunknak kell vállalkoznunk. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Január 29-én 130 éve, 1877-ben a polgári iskolának ásványgyűjteményt adományoztak. 90 éve, 1917-ben temették Bene bácsit, a selyemgyár hajdani földbirtokos felügyelőjét. Január 30-án 280 éve, 1727-ben született Batthyány József hercegprímás, aki jobbágyi jogon bírt szőlőt, hogy itteni bora lehessen. Január 31-én 110 éve, 1897-ben Ditrói Nándor, Eibenschütz Mari szekszárdi színésznő fia ' Anyám szülőföldjén című versét hozta a sajtó. Február l-jén 765 éve, 1242-ben a tatárok lerohanták Szekszár- dot is. 130 éve, 1877-ben a megyei rendelet szerint pincéjében ki-ki szabadon árusíthatta borát. 85 éve, 1922-ben megszüntették Babits Mihály rendőri felügyeletét. Február 2-án 110 éve, 1897-ben alakult a kereskedelmi kaszinó, amely 1948-ig jól működött'. Február 3-án 120 éve, 1887-ben a Szekszárd Vidéke statisztikája szerint megyénkben csupán 120 kilométer kiépített közút volt. Február 4-én 90 éve, 1917-ben megkezdték a középületek rézkilincseinek hadicélú leszedését.
