Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-04-15 / 13. szám

2007. ÁPRILIS 15.

HÉTRŐL HÉTBE VAS4tNAP~j)

Dicső Zsolt

MEGVÁLTÁSÜGY

fittyet hányva mind a szakszervezeti határozatokra még vagy két tucat megváltót teremtett vasárnap délelőtt az Úr

dolga végeztével megtörölte alkotásmocskos homlokát és lelket lehelt egy híján mindbe

minta mondta mentegetőzve mutatva az élettelenre arra az esetre ha a megváltásügy mellékhatásai mutatkoznának

vagy támadna az alattomos Alzheimer-kór s megbicsaklana az engesztelő emlékezet

Nagy László

HÚSVÉT

bár tagadhatatlan előnyökkel jár ha nem jut eszünkbe folyton hogy meg kell váltani lelkeket jegyeket stb.

Mi

CSODA CSODA LÉPETT AZ ÉGRE AZ ALVÉG ÉS FELVÉG AZ 0 VÁROS AZ ÚJ VÁROS A HÚSVALLÁSÚ SZÉKESFŐVÁROS ÁMUL MEGIGÉZVE MICSODA CSODA O'

DEHOGYIS DÉLIBÁB ÍME EGY FORDÍTOTT BÁBELI DISZNÓI LÁB CSÜLKÖS MEG CSÁNKOS HÚSVÉTI PÍRRAL CSÁBOS ! CIRMOLTA OLTÁRI FÜSTTEL SOKTORNYÚ FÜRÉSZPOR-VÁROS SÓ-GALAXISÁVAL E SONKA VIRÁGZÓ TETEJÉN AZ ÉTER HIDEGÉBEN ZÁSZLÓ SZENT JEL AZ ÁBRÁND FIAINAK VÁRLAK KÉS-KŐRMENET INDULJ NYÍLJATOK SZÁJAK NÉKTEK MA A KONCOK LÁGY KAPUJA TÁRUL ZSÍR HAVASA HÚS HAJNALA TŰZVE IDEÁUL ÁLL A SONKA MAJD SZÁLL ALÁ POKOLRA ETIKETT BONTJA VILLÁMOLVA SÉRTIK BICSAKOK - A BÁBELI SZENTSÉGIT ZÁSZLÓSTORNYAFOGYVASÜPPED EBEKÉ A CS O NT S AZ ÜNNEP MEG A SEHOVA SE LÁTSZÓ ZSÍRFOLTOS ZÁSZLÓ

Mód Ervin

Ti

Ti mit olvastatok ki azokból a könyvekből amelyek a

szeretetröl szólnak

s hol van a felebaratt összeesküvés

nem szégyellnek a pofátokat mcrcédesszel a templom

elé állni

s meg csak el sem ítélhetek senkit nem is tudnék

nektek fogalmatok sincs a feltétel nélküli szerétéiről

s senki sem jár a fényben

ma az az érték ami hangos és mindig szórakoztat

nehogy bele kelljen nézni a tükörbe

s a csend is ijesztő

igaz?

s meg ijesztőbb a hallgatás mert tudjátok hogy botrányos ahogy éltek

eltapossák gonosz szavak a szépet de megütni még senki sem merte de nekem ez jó

mennybe megyek a gonoszságotok álltai

s bele roskadok a nyomorúságos gondolattalan

találkozásaitokba

mert én látok és érzek

s ha rólam kérdeztek is rólatok van szó

s olyan jól elszórakoztat mindenkit ahogy szenvedek

tőletek

bele fáradtam hogy értetek bármit is tegyek inkább felállók és mindig elmegyek.

űacsályi József

KÉSEI VERBUNK

Emlékezés a generalisszimusz ledöntésére

Az öntőforma eltörött, darabjait szertehordták. Szürke kis ólomkatonák a toborzót rendre ropják.

Verejtékcsöppjük oly nehéz, de a táncban nincsen mérték; mesés, keleti szónokok muzsikás üdvük ígérték.

Bokázva dongnék, ingának, nyakukban a régi fegyver, dalolnak: „mindig töltve lesz”, és forognak égi kedvvel.

Dübörgő táncban vékonyul hamuszín ruhájuk ólma, s nincs, aki újra öntené, mert sehol az ősi forma.