Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-01-28 / 2. szám

# TASAffSIP HÉTBŐL HETRE 2007. JANUÁR 28 WEB-kereső: www.szekszard.hu mm* ! ttMitse» t méíiji» Sokak számára felesleges magya­rázni, mennyire fontos a számító­gép. A doboz, ami könyvtárnyi is­meretet, adatot rejt, rejthet. Meg a monitor, ami cseppet sem túlzás, nyitott ablak a világra. S ezek ma már annyira a lakás részei is, mint a mosógép, porszívó. Különbség talán csak annyi, hogy azokat sok­kal ritkábban használjuk. A számítógép bekapcsolásának oka pedig, leszámítva a munkát, bár már annak is szoros tartozéka, a világhálón utazgatás, szörfözés, a web-oldalak nyitogatása. S akkor gyakorta igencsak meglepődve ta­pasztaljuk, hogy ott, naponta, ren­geteg, hasznos, fontos információ­ra bukkanunk. Az elérhető internetes oldalak száma már a százmilliót is megha­ladja. Közöttük van sok, amely ne­künk szól, rólunk szól, s szinte va­lamennyien találunk bennük érde­keset, hasznosat. Ezért belevágunk egy sorozatba, hogy mutassunk néhányat az ilyen oldalak közül. A választás később bizonyára nehéz lesz a bőség zavara miatt, viszont az elsőt könnyű volt ki­jelölni, hisz városunkról szól a: www.szekszard.hu Ha rákattintunk, Babits köszönt ránk, szülőházának kertjében ülve, bronzba öntve, ahogy Farkas Pál ál­modta meg negyedszázaddal ez­előtt. S a cím: Szekszárd a bor és a művészetek városa. Aztán az oldal bal szélén az alcímekre kattintva könyvek nyílnak. A város története, a látnivalók, képekkel, a múzeu­mok, a testvérvárosok, Szekszárd kitüntetettjei, évekre visszamenően, s az aranykönyv, amiben minden fontos itteni történés megtalálható. Aztán a kultúra, pompás dolog, hogy a kis naptárra kattintva napra tudhatnánk, milyen jeles esemény történik aznap. Sajnos, itt a frissí­tés elmarad, így minden napra ugyanazt ígéri a naptár. Viszont vannak programok, a ZUG-é napra­kész, a sportcsarnoké, múzeumé kicsit elavult, ott még októbert ír­nak. A bor címre kattintva viszont egy könyvtár nyílik meg. Olvasha­tunk a borvidékről, a borutakról, borházakról, a borról, a bikavérről, a borivásról, a borversenyekről, s hogy hány csillogó érmet hoztak onnan a szekszárdiak. Van kalen­dárium is, sajnos, az még most is októbert mutat. Aztán, egy könyv­re való információ a horgászoknak, meg a horgászokról. S ott vagyunk mi. A Szekszárdi Vasárnap. Már akkor olvashatjuk, mikor a nyom­dagép éppen indul, hogy papírra tegye ezeket a mondatokat. Sőt, az archívumban az elmúlt év vala­mennyi száma megtalálható. Ter­mészetesen van sport is. Megtalál­ható valamennyi egyesület, klub cí­me, edzőjének, vezetőjének neve. A sportműsor viszont, szintén ki­csit elavult. A mozi, színház egy másik web-lapra kalauzol minket. A Német Színház esetében ez vak­vágány, a Babits Művelődési Házé viszont friss. De arról majd más­kor, mert megér egy misét. A Ge­menc, mármint az erdő varázsla­tos. És az azt bemutató oldalak is szépek, információban gazdagok. Felsorolni hosszú lenne miről szól­nak, csak kiragadva, ott van példá­ul minden, a menetrend is a ge- menci kisvasútról. A szórakozóhe­lyek címmel, telefonszámmal, a szálláshelyek árakkal, néhol ké­pekkel. Magam sem hittem volna, hogy ennyi helyen pihenhet, hajt­hatja nyugovóra fejét a Szekszárdra érkező vendég. A virtuális kirándu­lások ötletet adnak, mit kellene még megnéznünk, s egy klikkelés­sel megtaláljuk a vasúti és a busz menetrendet is, az egész országét. S a térkép, ami már Szekszárdot mutatja, de valamennyi utcát, lehet is rákeresni, s a házszámok is ott vannak. Aztán van a hivatalosabb rész. Az önkormányzat, a közgyűlés, hogy mit tárgyalnak, s persze a képviselők, a fogadóórák, az ön- kormányzat bizottságai, maga a hi­vatal, s a választókerületek. A főoldal jobb széle pedig a digi­tális város. Az e-hivatal. Hogy in­terneten hogy intézhetjük ügyein­ket, az űrlapok, az elektronikus adózás, keresési lehetőség, hogy ne nekünk kelljen böngészni, ha­nem rögtön a keresett témához jus­sunk. Es van fórum, a város fóru­ma. Bizony, nagyon gyér érdeklő­dés mellett. Pedig itt célhoz jutná­nak a javaslatok, észrevételek. S vé­gül, aki kíváncsi, megnézheti, hogy fejlődik, alakul majd a város, letölt­hető a belterület és a külterület ren­dezési terve. Terjedelmes dolgoza­tok, de rólunk, jövőnkről szólnak. Ennyi, inkább csak tömör ízelítő­ként. Mert kimaradt többek között, hogy egy kattintással a gyengén- látóknak is jobban olvashatóvá ala­kíthatók az oldalak, hogy a gazda­ságról is szól egy-egy hír, s hogy az információk jó része egy kattantás- sal németül vagy angolul kerül a képernyőre. Hogy mindent bemutassunk, ke­vés lenne az egész újság. És persze sokkal érdekesebb is, ha nem itt, hanem az interneten ismerkednek a város oldalával. - szepesi ­Elmaradó támogatás, merre tovább diabétesz? Beszélgetés János Annával, a Tolna Megyei Felnőtt Diabéteszesek Egyesületének elnökével Sokan vannak megyénkben, akik cukorbetegek, és az ezzel a problé­mával járó mellékbetegségekkel küzdenek. Talán még többen, akik nem is tudnak róla, hogy hajlamo­sak-e rá, s ha már ott a baj, tanácsta­lanok, kitől kérhetnének segítséget állapotuk javítása érdekében. Anná­val, az elnök asszonnyal beszélget­tem a minap alapítványuk sikerei­ről, rendezvényeikről, annak jelen­legi - valódi támogatás híján nem túl rózsás - helyzetéről, valamint közeli terveikről...- Mikor és hogyan jött létre az ala­pítványotok? Mesélj egy kicsit a kezde­tekről!- 1994-et írtunk, amikor megalakult egyesületünk. Staféta alapján vettem át az irányítást egy hetvenéves hölgy­től, így lehettem immáron negyedik elnöke az alapítványnak. Érdekessége a dolognak, hogy jómagam nem va­gyok cukorbeteg. Mégis, ismerve más területeken elért eredményeimet, munkámat, kértek fel a tagok, vállal­jam el az irányítást. Jelenleg is több ci­vil szervezetben dolgozom, így példá­ul a Szekszárdi Polgárőr Egyesületben titkárként. Egyéb helyeken, mint pél­dául egy rákbetegekért egyesületben, vagy a Honvéd Hagyományőrzőknél is segítek a munkában. Rokkantnyugdí­jasként, szabadidőmben megtehetem, hogy ahol csak tudok, vállaljam a civil kihívásokat.- Ki volt az, aki először felkarolta a cukorbetegek problémáját?- Korábbi elnökünket, Alföldi Imrét említeném meg, aki tavaly hunyt el. Szíwel-lélekkel irányította a kezdetek­nél munkánkat. Én már dr. Régi Lajosnétól vettem át tavaly februárban a vezetést, aki szintén tevékeny részt vállalt a fenntartásunkban.- Mi motivált benneteket, hogy in­tenzívebben foglalkozzatok a betegek problémáival?- Döbbenetes, hogy az országban minden harmadik ember cukorbeteg. Az emberek nincsenek tisztába álla­potuk fontosságával, az esetleges kö­vetkezményekkel: vakság, vesebeteg­ségek, potenciazavarok, érszűkület, amputáció, amelyek sajnos együtt jár­hatnak a cukorbajjal. Tudni kell, hogy nekik heti orvosi kezelés szükséges, s egy beteg vércukrát naponta mérni kell, speciális diétát kell alkalmaznia. Emellett ma ott tartunk, hogy a mérő- készülékek csillagászati ára miatt pél­dául egy nyugdíjas ember azt képtelen megvásárolni. El kell mondjam, saj­nos, a jelenlegi egészségügyi kor­mányzat sem áll ki a betegek érdekei mellett.- Milyen tevékenységi köröket érint a munkátok1 Hogy kerültél közelebb a diabéteszhez?- Minden hónapban, amikor elő­adást tartunk, betegeinknek ingyen mérjük a vércu- korszintet. A betegségek megelőzésére, a betegek jogainak megismertetésére, az újabb gyógyszerekre, segédesz­közökre (fertőtlenítőszer, testcsík] ter­jed ki segítségnyújtásunk. Étrend-ki­egészítők, cukormentes élelmiszérek, mint édesítőszerek különböző for­mákban, vagy a cukorbetegek által fo­gyasztható szörpök, diétás csokoládék felkutatása, megismertetése, s a gyár­tóval való kapcsolatfelvétel szerepel­nek céljaink között. Nagyon örülünk annak, hogy előadásainkra a kórház­ból érkező orvosok, doktornők szere­tettel és térítésmentesen jönnek. Jó­magam egy helytörténeti vetélkedőt szerveztem tavaly, aminek nagy sikere volt. Korábban karácsonyi műsorok­ban vettem részt irodalmi jellegű fellé­péssel, így kerültem közel a témához. Első sikerélményem elnökségem kez­detén az lehetett, hogy egyesületünk­nek egy NCA civil alap pályázaton 250 ezer forintot nyertem meg. Az össze­get számítógép vásárlására fordítjuk. Igen szigorúak a pályázati feltételek, de az idei siker motivál a továbbiak­ban is. A novemberi vezetőségi ülésen az anyagi helyzetünkről beszéltünk, ami jelenleg nem túl rózsás. Idén az 1%-os felajánlásokból csupán 19 ezer forintot kaptunk, ami nagyon kevés.- Az érdeklődők hol és mikor hall­gathatják meg előadásaitokat?- Minden hónap utolsó keddjén a szekszárdi kórház kultúrtermében, délután 2-től tartunk előadásokat az érdeklődők és tagjaink számára. El kell mondjam, Tolna megyében a há­ziorvosok visszajelzése szerint 14 ezer cukorbeteg van. Ebből mindössze 60 a regisztrált tagunk. Ebből is látható, hogy vagy nem hallottak rólunk, vagy nem tudják elérhetőségeinket. Ezúton szeretném megköszönni a Szekszárdi Vasárnapnak, hogy előadásaink ak­tuális témája mindig elérhető a sors­társak számára.- Tervek? Jövőbeli elképzelések?- Szeretnénk, ha a belvárosban egy olyan ingatlant alakítana ki a város a civilek számára, ahol mi is helyet kap­hatnánk, ugyanakkor örülnénk, ha több támogatóval tudnánk felvenni a kapcsolatot a cukorbetegek érdekei­ért. Szeretnénk, ha az emberek betar­tanák az orvosi előírásokat. így keve­sebb embernek lenne érszűkülete, vaksága. S ha már sorstárs, bátran je­lentkezzen közénk, mert egységben az erő! Gyimóthy Levente Tolna Megyei Felnőtt Diabétesze­sek Közhasznú Egyesületének folyószámla száma: (Zomba és Vi­déke Takarékszövetkezet) 71900058-10032873-00000000

Next

/
Thumbnails
Contents