Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-04-08 / 12. szám
2007. ÁPRILIS 8. AMMOtasArIap 77 EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 111. Szarkofágunk bemutatása Amikor 1845. április 23-án a megyei rabdolgoztató alapozásakor - az első tudatos ásatással - rábukkantak a híres római kori kőkoporsóra, aligha gondolták felfedezői, milyen kalandos sors vár rá, s tudományos bemutatására is csak 12 év múlva kerül sor. Ma már furcsa elképzelnünk, de nyilvánvaló, hogy a következő évben kinevezett főispán, Ürményi József, József nádor félszázados ünnepére szánta különleges hódolati jelként a márvány monstrumot. A városháza avatásakor, Liszt látogatásakor még lelőhelyén volt, de hamarosan 12 ökörrel a Dunához vontatták, hajóra rakták. „Pestre szállíttatott, s a dicsőült József főherceg nádorunknak előre tett jelentés után Clark Ádám szívességéből nagy gonddal az akkor épített új lánchíd udvarán a 110 mázsát nyomó ókori jövevényt, ahhoz való gépek segítségével a hajóból kiemeltetvén, nagy néptömeg csudálkozása kíséretében a múzeum udvarába hozatott, s ideiglenesen a középkapuban állíttatott fel.” Ezt már Kubinyi Ágoston Szekszárdi régiségek című díszes albumából tudjuk. A szerző, aki a szállításkor már három éve a Nemzeti Múzeum igazgatója, e mű megírásakor pedig négy éve az Akadémia igazgató tanácsának tagja, életrajzírója, Szinnyei József szerint „1850-től kezdve a múzeum sivatag és puszta küludvarát kertté alakította át", 1855-ben be is fásíttat- ta, tehát valamikor a két időpont között az épületbe vitette a szarkofágot. A tudományos feldolgozásra mégsem került sor, sőt a németül és magyarul kiadott műből sejthetjük, ennek utolsó simításait éppen az év eleji németföldi utazás és a kölni áldozati üvegkehely megtekintése tette lehetővé. Az idő sürgetett, mert a bemutatás méltó alkalma, Ferenc József látogatása ugyancsak közelgett. Kubinyi azonban - talán joggal - nem bízhatott magában, hiszen addig régészeti tanulmányt nem írt, és csupán három önálló műve jelent meg: a Magyarországi mérges növények. Alsóbb osztályú, kivált népiskolák számára 1842-ben, a Búcsúbeszéd az orvosok és természetvizsgálók Besztercebányán tartott közgyűlésén és A magyar nemzeti múzeum ismertetése 1848- ban. Majdnem biztos, hogy tudós társai esetleges megerősítését várta biztosítékul 1857. április 7-én, amikor az Akadémia ülésén, a közelgő húsvét jelképes idején bemutatta tanulmányát. Ennek nyomtatott formája május 4-re, Ferenc József és felesége látogatása idejére készült el „Ő császári Királyi Apostoli Felségének... a legmélyebb hódolattal ajánlva”. Hogy erről fogalmunk legyen, álljon itt a szöveg. „Felséges A szekszárdi szarkofág oldallapjai művében Kubinyi Ágoston 1857-ben Zenetanárok XIII. Országos Zongoraversenye idén tizenharmadik alkalommal hívták a szervezők az ország zenetanárait Szekszárdra, e neves versenyre, mely szakmai találkozó is egyben az indulók számára. Az április 12-15-ig megrendezésre kerülő kétfordulós zongoraversenynek a Művészetek Háza ad otthont. A PROGRAM: Április 12. csütörtök 19.30 Nyitóhangverseny (Művészetek Háza). Köszöntőt mond Horváth István Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere, közreműködik Kertész Rita, a 2004-es verseny első helyezettje. Április 13. péntek 10 Elődöntő I., 15 Elődöntő II., 19.30 Elődöntőin. Április 14. szombat 10 Elődöntő IV. Április 15. vasárnap 10 Döntő, 16 Ünnepélyes eredményhirdetés, díjkiosztás, majd a díjazottak gálahangversenye. A belépés a rendezvény minden programpontjára ingyenes, nagy szeretettel várjuk az érdeklődőket! Folytatódik az Olimpiai Ötpróba! Március 31-én nagy sikerrel zajlott le az Olimpiai Ötpróba első versenyszáma. A napsütéses tavaszi időben megrendezett gyalogtúrán több mint 500 induló teljesítette a különböző hosszúságú túraszakaszokat és gyűjthette össze első pontjait a próbakönyvébe. A következő próbára 2007. április 14-én (szombat) kerül sor, az indulók egy 7, 14 vagy 26 km-es futóversenyen vehetnek részt. A rajt-cél helyszíne ezúttal az Opel Gemenc Autócentrum (Szekszárd, Pásztor u. 2.) lesz. A futás útvonala jó idő esetén a Sió-töltésen, tartós esőnél szilárd burkolatú úton halad, a rajtnál kiosztott térkép alapján, az útvonalon ellenőrzési pontok várják a versenyzőket. A szintidő könnyen teljesíthető, hiszen a rövid távnál 1 óra, a közepes szakasznál 2 óra, a 26 km-es távnál pedig 4 óra áll rendelkezésre. Nevezni a helyszínen lehet 7.30 órától, az indulás 9 órakor egy közös rajttal történik. Akinek még nincs, érdemes próbakönyvet váltani, amelyben az összegyűjtött pontokat értékes ajándékokra lehet beváltani! További információ: Tel.: 30/694-0716, 20/469-9588, 20/327-5053, 30/321-3303 E-mail: tolnaiotkarika@freemail.hu Uram! Azon számtalan honfiaktól, kik Császári Királyi Apostoli Felségednek Buda-Pesten szerencséltető mulatásakor tartozó jobbágyi hódolatukat nyilvánítni sietnek, magam sem kívánván elmaradni, bátor vagyok honunkban legör- vendetesebb mulatása emlékéül e kis munkámat legforróbb kívána- taim mellett jobbágyi legmélyebb alázattal Felségednek ajánlani. Legalázatosabb szolgája Kubinyi Ágoston.” A mű kegyesen fogadtatott, s ahogy Szinnyei megírja: „1857-ben Ferenc József király, a múzeum látogatása alkalmával, gyémántos gyűrűvel ajándékozta meg és 1858-ban kamarássá is kinevezte” a szerzőt. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Április 9-én 155 éve született Pártos Zsigmond, aki itt is volt plébános, s a helyi sajtó buzgó munkatársa. 120 éve, 1887-ben feltámadáskor öngyilkos lett Stann Jakab ’48-as tiszt, szekszárdi bíró. Április 10-én 110 éve, 1897-ben a vámhídon három fuvaros megtagadta a fizetést, a sorompót széttörve áthajtott, majd az őket elfogó vámosnak hússzoros díjat ígért, ha futni hagyja hármukat. Április 11-én 95 éve, 1912-ben Padányi Andor tanfelügyelő megyénk magyarosodásáról írt cikket. Április 12-én 125 éve, 1882-ben lépett az állam szolgálatába az első városi rendőrkapitány és szakíró, Molnár Lajos. Április 13-án 100 éve, 1907- ben a Közérdekben Bodnár István vezércikke az egykéről szólt. Április 14-én 120 éve, 1887-ben az öngyilkos bíró esete miatt a közpénzek rendezett kezelését sürgette a Szekszárd Vidéke. 100 éve, 1907-ben a katolikus műkedvelők Budavár 1849-es visszavételét adták elő. Április 15-én 105 éve, 1902-ben a Budapesten létrejött Tolnamegyei Körről írt a sajtó.
