Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-04-01 / 11. szám
SZEKSZÁRDI vasarnap SPOUT 2007. ÁPRILIS 1. Kezd érdekes lenni a csapat, a klub a tehetősebb mecénások számára... Távozott a főszponzor, aki előtt kalapot emel az UKSE Tfz évig volt egy, a fő támogatót jelző név az NB I B-es szintű kézilabdát jelentő szekszárdi utánpótlás nevelő sportegyesület elnevezésében: Varga-Transfer UKSE. Ki ne tudná a helyi sport berkeiben, hogy Varga Gyuláról van szó, aki szponzorként az utánpótlás kézilabda mellett tette le voksát. Az élet azonban úgy hozta, hogy kiszáll. Vajon egy olyan klubnál, ahol több tucat vállalkozástól, cégtől, intézménytől kell összerakni azt a durván 12 milliót, ami a tagdíjak és az önkormányzati támogatás mellett 150 gyerek versenyeztetéséhez kell, egészen a kezdőtől a második vonalbeli felnőtt csapatig, ott nem okoz-e gondot egy minden bizonnyal többmilliós szponzor távozása - vetődik fel önkéntelenül a kérdés. GYULA HÁROMMILLIÓT ADOTT ÉVENTE- Mekkora összeg hiányzik ezzel a kivonulással a kasszából? - próbálunk a dolgok közepébe vágni az elnöknél.- Mindjárt pontosítsunk fogalmilag, mert Varga Gyulával kapcsolatosan a „kivonulás” pejoratív jelző, egyáltalán nem jó. 0 nem úgy hagyott itt bennünket, mint az Magyarországon szokás: váratlanul, maga után óriási űrt otthagyva. A távozása, ha úgy tetszik kiszállása, számunkra jó előre ismert volt, így erre tudtunk készülni. Nézze, bennünk iránta ezután is a tisztelet, a szeretet, a köszönet munkál. Gondoljon csak bele, hány olyan személy van ma a megyében, aki egy évtizeden át a saját zsebéből ennyit áldoz a sportra, pontosabban egy sportágra? Azt hiszem, egy kéz is bőven elegendő ennek megszámo- lására. Konkrétan a kérdésére válaszolva: pénzben, természetben, ez utóbbi alatt a húzós utazási költségek értendőek, három millióról van szó. Tessék nyugodtan szorozni, és ki jön egy tisztességes summa, amit hozzá lehet adni a kultúra más területéhez, és a szociális szférához, ahol a mi főtámogatónk a rendszerváltozás óta jelen volt. Mi azért is köszönettel tartozunk neki, hogy támogatása fejében soha nem akarta keresztülvinni akaratát a klubvezetésen, vakon megbízott bennünk, mindig láttam, éreztem rajta, hogy az, ami nálunk zajlik, a saját nevelésű játékosokra építés, az erre alapozva történő előrelépés, a szekszárdi gyökerekhez való ragaszkodás, ez neki is a szíve csücske, ezzel maximálisan azonosul. Mi úgy érezzük, hogy csak a sport okán is egy városi szintű erkölcsi elismerés mindenképpen dukál neki.- Szép dolgokat mond, de kell-e, lehet-e pótolni a kiesett támogatást, vagy az UKSE-nél is jön a nadrág- szíjmeghúzás, a leépülés időszaka?- Jelentős kiesésről van szó, de olybá tűnik, hogy úrrá tudunk ezen lenni, senki nem fog ebből megérezni semmit, legföljebb átmeneti kisebb fizetési zavaraink, de inkább átütemezéseink lehetnek, lesznek az év első felében, de aztán egyenesbe jövünk, ebben biztos vagyok. Nagyon sokan vannak mögöttünk, szurkolnak, a maguk módján segíteni is tudnak nekünk, ez azért felettébb jó érzés. A gazdasági és politika szféra prominenseivel is szót váltottunk már erről, kalkulációkat adtunk arra, hogy mi lenne az a minimális költségvetés, amiből ezt meg tudnánk tenni, ha kész játékosokat kellene igazolni és visszacsábítani azokat az élvonalbeli kvalitású játékosokat, akik az UKSE-ben nevelődtek, és építve azon reménybeliekre, akik itt vannak köztünk és egy szisztematikus munkával NB I- es játékos lehet belőlük.- Mennyi időt ad arra, hogy ezekből, az egyelőre csak ígérvényekből konkrétumok legyenek?- Nem tudom megmondani. Ha minden a lehető leggyorsabban összejön, akkor két év múlva, akár az NB I B-és bajnokság megnyerése is napirenden lehet, ha lassabban, akkor öt év kell ahhoz, hogy újra élvonalbeli csapata legyen a városnak. ORAVECZ ERIKA VISZ- SZATÉRT A KLUBHOZ Mindenesetre élvonalat, a magyar válogatottat megjárt edzője van újra a szakosztálynak. A szurkolók az új évben ott láthatják a kispadon Varga Jenő segítőjeként Oravecz Erikát, aki annak idején az Építőkben és a Vasasban több mint háromszáz élvonalbeli mérkőzésen lépett pályára, hatvanszor öltötte magára az akkor is igen sikeres női válogatott mezét Laurencz László kapitánykodása idején, és éveken át az ország első számú be- állósának számított, aki két BEK- döntőn is szerepelt. Aki a 90-es évek vége felé a szekszárdi Ferropatent SE-ben fejezte be pályafutását, és a magánéletét is Szekszárdhoz kötötte. Pályafutását még az ezredforduló után Tolnán folytatta, az edzőséget, amire tudatosan készült, ott kezdte el, de mintegy hároméves kényszerszünet után újra aktivizálta magát - természetesen az UKSE kérésére.- Mindig is napirenden volt nálunk, hogy a városban föllelhető szellemi tőke bevonása a klub szakmai munkájába. Nos, Oravecz Erikával meg tudtunk egyezni.- Úgy is, hogy a vezető edző azért az első csapat kispadján mindig ön marad?- Egyelőre év végéig szerződtünk. Nagyon szeretek edzősködni, jobban, mint elnökösködni, de úgy látom, hogy az első csapat élén addig - legföljebb egy-két évig - míg kialakul a jövőkép a klubbal kapcsolatosan, aztán remélhetőleg még inkább olyan helyzetbe kerülünk, hogy klubvezetés teendői teljesen lekötnek majd.- Annak ellenére, hogy Tolnán az NB 1 B-ben játékos-edzőként belekóstoltam az edzői pályába, és nagyon hasznos tapasztalatokat szereztem, a hároméves kiesés után azért lehettek volna nehézségeim, ha mindjárt teljesen önállóan megkapom a csapatot - jegyzi meg Oravecz Erika. - Jó ez így, hogy egy olyan edzővel dolgozhatok, aki kiskoruktól ismeri a játékosokat szakmailag, emberileg, ebből én is tudok építkezni. Fontos edzői feladatnak érzem, hogy a különböző csapataink igen fiatal tehetséges játékosainak fejlődését a napi munkával, aztán az edzőtáborokkal, tornákkal meggyorsítsuk, saját nevelésű játékosokkal lépjünk előre az NB 1-ben. Jó a légkör a klubnál, biztosított a csapatok közötti átjárhatóság, így örülök, hogy visszatérhettem a sportágba, adva vannak a kihívások egy edző számára az UKSE-nél.- Azért önben is ott a gondolat, mint legtöbb sikeres pályafutást maga mögött hagyó és edzőként dolgozó egykori játékosban, hogy trénerként is esetleg élvonalban dolgozzon...?- Valahol igen, de nem ezzel kelek, fekszek, hanem az adott, aktuális feladat érdekel, aztán majd a sors adja, hozza a lehetőségeket. Most az érdekel, hogy a különböző korosztályok országos döntőibe, ahová csak lehet, oda bejussunk és ott a gyerekekből hozzuk ki a maximumot. Meg az, ha lehetőségünk lesz rá, akkor már ne a bent- maradásért kiizdjünk a felnőtt bajnokságban.- Ha itt mégsem lesz NB I, és esetleg valahova hívják, mert lesz respektje?- Megtisztelő, amit említ, de úgy látom, hogy én már annyira kötődöm ide, hogy nagyon nehezen mozdulnék. Akkor is elégedett lennék, ha nevelnénk olyan élvonalbeli játékosokat, akiről elmondható, hogy az edzője voltam - mondta Oravecz Erika. Aki a munka és család, a gyerek mellett tért vissza a kézilabdába, aki egyébként közel van kézilabdás versenysú.yához. Majd, és nem csupán afféle jópofizásból megemlítettem neki, hogy az NB 1 B-ben még nyugodtan játszhatna is, de köszöni szépen ebből már nem kér. Elégedett azzal, hogy hitelesen be is tudja mutatni a szakmai fogásokat. B. Gy.
