Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-03-25 / 10. szám

M vasárnap MOZAIK

2007. MÁRCIUS 25.

Vasember, aki katonának alkalmatlan volt

3800 m úszás, 180 km kerékpározás és levezetésként egy maratoni futás, mindez pihenő nélkül. A triatlon klasszikus távja, az Ironman (Vasember) a legtöbb ember számára legyőzhetetlen- nek tűnik, mégis a világon milliók teljesítették aggastyánoktól az élsportolókig. Közülük tízen Szekszárdon élnek, a triatlon magyar fővárosában. Csankó Géza (1958) vállalkozott elsőként az emberpróbáló kihívás teljesítésére. Egy olyan ember, aki soha nem volt igazolt sportoló.- Igen, én voltam az első Tolna megyei, de az nem is volt igazi Ironman. Akkoriban, 1989-ben még rendeztek Boglárlellén ilyen versenyt. Szeptember 2-án a levegő nem volt hűvös, de a Balaton az előző napokban 16 fokosra lehűlt. Ezért az úszás távját 2500 in-re csökkentették, hajóval vittek be minket a tó közepére, és onnan kellett kiúszni. Sokan feladták, én a hideg ellen védő speciális ruhában is átfáztam. Az úszás egyébként sem az erősségem, mégis sikerült nemcsak partra érnem, de folytatni is a versenyt. A kerékpársportból jöttem, az öcsém hatására kezdtem biciklizni, és edző lettem Szekszárdon. Az egyáltalán nem okozott volna problémát, hogy a kerékpározás távját 200 km-re emelték amiatt, hogy körbe kellett tekerni a Balatont. 150 km-nél mégis „jött a kalapácsos ember”, ahogy a kerékpárosok között mondják, vagyis eléheztem. Frissítő állomás nem volt, így végül egy út melletti kút- ból ittam, és előkotortam a farzsebemből egy szendvicset, így sikerült átlendülnöm a holtponton. 29 km/h-s átlagsebességgel bringáztam. A tűző nappal is meg kellett küzdeni, de sose adja fel az ember. A futás úgy 20 km-nél vált nehézzé, végül újra erőre kaptam, és sprintelve érkeztem a célba 10 óra 50 perc 12 másodperces idővel,

47 közül 13.-ként.

Akik megelőztek, mind profik voltak: hat magyar és hat külföldi. Azt mondják, az Ironman az akarat diadala.

Katonának alkalmatlan voltam a 17 éves koromban elvégzett veseműtéteim miatt. Egyszer életveszélyes állapotba kerültem, egy napig kaptam transzfúziót, 8 üveg vért és két hétig infúziót.- Bizonyítási vágyból indult el ezen a megmérettetésen?- Meg akartam mutatni, hogy aki katonának alkalmatlan, az is képes ilyen teljesítményre. Erre a versenyre úgy mentem el, hogy legalább egy hellyel Nemes Miklós ultramaratonista előtt végezzek.

Együtt ötpróbáztam, triatlonoztam vele és Zákányi Józseffel. Miki végül nem nevezett a Boglárlelle Szuper Triatlonra, a pálya széléről is csak Jocó drukkolt.- Hogyan készült fel erre a versenyre? Korábban azt nyilatkozta, hogy 25 éves koráig nem sportolt aktívan.- Igen, féltem, hogyha meglátják a sporteredményeimet, akkor mégis besoroznak katonának. Ezért 30 éves koromig igyekeztem, hogy ne legyen kimagasló a teljesítményem. 1984-ben indultam először triatlonversenyen, az első Fadd- Domboriban rendezett triatlon- fesztivál mini távján (750 m úszás, 20 km kerékpározás, 5 km futás).

Aztán hamar kiderült, hogy nekem a hosszabb távok mennek jobban. Az orvosok azt mondták, hogy nagy szívem van, ezért eredményes lehetek az állóképességi sportágakban, mint például a futás, kerékpározás, úszás. Szorgalommal jól fejleszthető, hogy ezek tartós végzésére alkalmas legyen az ember. Négy év alatt sok triatlon, kerékpár- és futóversenyen vettem részt, többször átúsztam a Balatont, volt úgy, hogy egy nap alatt kétszer úsztam át Boglárlelle és Révfülöp között (10,8 km), lefutottam az Ibusz-maratont, kíilön-kü- lön mindegyik távot teljesítettem, sőt még többet is. A hosszabb edzéseket ’89-ben kezdtem. Februárig 2000 km-t kerékpároztam, ebből egy hét a mátraházai edzőtábor a szekszárdi kerékpározókkal. Elfutottam a Karaszi- fokhoz, kerékpároztam Alsó-Bélatelepre, Tamásiba, rendszeresen 4-5 órás edzéseket tartottam.- Miben segített ez a megfeszített munka, az elért teljesítmény és egyáltalán a sport az élet más területein?- Szívósságot, optimista élet- szemléletet adott, nem ismerek lehetetlent.- A fiai, Géza és Dávid is dédelgetnek olyan álmot, hogy egyszer vasemberek lesznek?- Erről még nem volt szó, de mindketten triatlonoznak.

K. E.

Polip Ifjúsági Iroda_^_Van jövője?!

Folytatás a 6. oldalról.

Képzett ifjúságsegítő szakemberek nélkül az ifjúsági szakma nem tud megerősödni, a jól működő folyamatok leállnak, elhalnak.

Az ifjúságügy nem tehető a civilek vállára, a társadalom egésze, így a helyi társadalom egyéb szereplői is felelősek a saját gyermekeink soráért.

Jelenleg folyik az ifjúsági munka szakmai hálózaton keresztüli megerősítése, érdekérvényesítő képességének fejlesztése, hiszen a Gönczöl-jelentés is kimondta, az európai és hazai felmérések alátámasztják, hogy a fiatalokkal probléma van, a fiatalokat segíteni kell, a „sebezhető ifjúság” korszakváltása zajlik: az iskolai időszak kitolódásával, a munkanélküliséggel, a lakáshoz jutás bizonytalanságaival küzdenek, közösségi szolgáltatások nélkül nem tudnak megbirkózni ezekkel a helyzetekkel.

Az Európai Unió a 2006-os jelentésében az ifjúsági információs és tanácsadó irodák megerősítését tűzte ki célul, hiszen a fiatalok számára találkozási pont, önmegvalósításának közösségi színtere, ahol információhoz jut, az információs társadalom kihívásaival szembesülve a digitális írástudása fejleszthető, a hátrányok leküzdéséhez,

hasznos szabadidő eltöltéshez segítséget kap.

Megoldási lehetőségek: a Polip Ifjúsági Egyesület feladatátvállalási szerződésben egy minimális működési tervet dolgoz ki, amelyben szerepel a Polip Internet kávézó információ és irodai szerviz szolgáltatása, a Szekszárdi Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum működtetése, Szekszárdi Ifjúsági Önkormányzat szakmai segítése, önkéntesek küldése és fogadása, testvérvárosi kapcsolatok ápolása, szabadidő hasznos eltöltése.

Az iroda működtetésének legkényesebb kérdése, ki fog dolgozni az irodában, az eddigi szolgáltatási színvonal önkéntes munkában nem biztosítható. Milyen forrásból alkalmazunk új munkatársat, hogyan tartsuk fent a folyamatosságot? Ezeknek a kérdéseknek a

közös átgondolása adhatja meg a választ a Polip jövőbeni működésére. Elveszünk-e egy lehetőséget a fiataloktól vagy további esélyt adunk neki? Segítség lenne az ön- kormányzat részéről, egyrészt, legalább egy munkatárs bérének támogatásához való hozzájárulása, másrészt az ifjúsági referensi feladatok az ifjúsági irodában történő megvalósulása, ahogy erre jó példát látunk más településeken is (pl. Pécs). Természetesen az egyesület pályázatokon keresztül is forrást kíván teremteni (ami előre nem tervezhető és kiszámítható), a Nemzeti Civil Alapprogram, az ifjúsági szektor és az Új Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataiban regionális együttműködések várhatóak, amelyekhez az önkormányzat - ígérete szerint- önerőt biztosít.

Ebben a nehéz helyzetben megerősítést, visszajelzést várunk a Polip Ifjúsági Iroda további működésének támogatása érdekében. (polip@polip.ngo.hu vagy 74/529- 612)

Letenyeiné Mráz Márta

Polip Ifjúsági Egyesület elnöke