Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-03-25 / 10. szám

2007. MÁRCIUS 25. FÓKUSZBAN Az érdekeltek újfent összefogtak Szőlőre adaptált meteorológiai miniállomás épül a borvidéken Újabb előrelépés a szekszárdi történelmi borvidéken, hogy még minőségibb alapanyagból készül­hessenek azok az itteni borok, melyeknek némelyike már a rendszerváltozás utáni években elindult világkörüli hódító útjára. Az együttműködés eredménye­ként hamarosan kiépülhet az a helyi meteorológiai rendszer, amely az itteni mikroklímára vo­natkozóan vetít ki mért adatokat, a hőmérséklet, páratartalom és más vonatkozásban. Ha abból indulunk ki, hogy a dombság szabdalt völgyeiben a napfény eltérő módon éri az ültet­vényeket, más a relatív páratarta­lom, és más ízvilágú tud lenni egy- egy kékfrankos, vagy cabernet még egy völgyön belül is, akkor a csúcs- minőség jegyében való töprengés közepette cseppet sem elbagatelli­zálható kérdés az iménti. Olybá tű­nik, a szekszárdi borvidék az első között akar megvalósítani eme nyugaton már honos, a szőlőre fó­kuszálló agrármeteorológia állo­mást. Az apostolok már első komo­lyabb összejövetelükön túl vannak. A város gazdasági és mezőgazdasá­gi bizottsága is az ügy mellett áll, természetesen.- Az egész úgy kezdődött, hogy a Syngenta megkereste a szekszárdi Borászati Kht.-t, ők aztán több vál­lalkozást, az önkormányzatokat, a Növényvédelmi Zrt.-t, azokat, akik direkt vagy éppen indirekt módon ezen a fronton dolgoznak - tájé­koztatott bennünket Kővári Lász­ló, a szakbizottság elnöke, aki a szőlészet és a borászat tekinteté­ben több fontos ügyben a katalizá­tor szerepét töltötte be, még képvi­selőként is. Az agrármeteorológia meg különben is a hobbija is.- Mindig döntő tényező a minő­ség szempontjából minden évjárat­ban, hogy milyen sava, alkohol- és cukortartalma lesz a szőlőnek. Na­gyon fontos az is, hogy egészséges legyen a szőlő, ne legyen rajta szer­maradvány, ideális erjedési feltéte­lek jöhessenek létre, ennél az idő­járás közvetett hatása nagyon szá­mít. A legjelentősebb szőlőbetegsé­gek: peronoszpóra, lisztharmat, szürkerothadás, ezek, ugye, mind időjárásfiiggőek. A legkorszerűbb növényvédelem, amit ki akarunk építeni, már jó előre képes jelezni ezeknek a betegségeknek a megje­lenését, mértékét a borvidéken. Fe­lettébb fontos, hogy helyi mért adatok legyenek, mert mikroklí- matikusan a kistérségek között is jelentős differenciák lehetnek. Ez a kiépítendő nyolc mérőhely az úgy­nevezett történelmi borvidéken Sióagárdtól Bátáig biztosítja azt, hogy az ültetvényekben hőmérsék­let, szél, csapadék és egyéb meteo­rológiai elemek alapján lehet ezek­nek a betegségeknek megjelenését előre jelezni, és időben föl tudnak készülni és el is tudják végezni a szakmai képviselő a megfelelő vé­dekezést. Ehhez a technikai hátte­ret a Syngenta, mint szponzor biz­tosítja az eszközök beszerzésével és működtetésével. Aztán egy köz­ponti gépre kerülne a növény- és talajvédelmi állomáson, szakembe­rek dolgozzák fel, és ez alapján ké­szítenénk el a mért adatokon ala­puló előrejelzést. A város alapvető­en az ehhez szükséges weboldal- nak a fejlesztéséhez, létrehozásá­hoz ad támogatást, folyamatosan ennek a kontrolljában vesz részt. Úgy gondolom, hogy ez nem csu­pán egy szűk csoport érdeke, hogy ilyen rendszer működjön, hanem a kisebb termelők is örömmel fogad­ják és használják is majd. A célzott- ság mellett e program jegyében a környezetvédelmi előírásoknak is majd eleget tudunk tenni, közel sem mindegy, hogy milyen szer­maradványok, milyen mértékben lesznek majd jelen a szőlőn, nem mindegy, hogy milyen erősségű szereket használunk ebből az as­pektusból is. Mindez persze azokban az évjá­ratokban lesz fontos, amikor a be­tegségeknek jobban kedvez a klí­ma, fölértékelődik a szakszerű vé­dekezés. Akár az idei év is ilyen le­het a gondmentes tavalyi után. Vil­lányban és Móron már élvezik a helyre szabott agrármeteorológia ebbéli előnyeit B. Gy. SZEKSZÁRDI # 3Z.LIVWÍKUI YASARNAP A szegénység nem pártpolitikai kérdés A reformoknak nevezett megszorító intézkedések egyre nagyobb feszültsé­get okoznak az országban - mondta Pelczné dr. Gáli Ildikó a hétfőn este Szek- szárdon tartott sajtótájé­koztatón. A Fidesz alelnöke nem egyedül érkezett a megyeszékhelyre. Elkí­sérte őt Vígh Ilona, a párt női tago­zatának elnöke, valamint az orszá­gos elnökség két tagja, Mátrai Márta és Endrei Katalin is. Pelczné dr. Gáli Ildikó pártpolitikától független problémaként említette, hogy egyre nagyobb méretet ölt a gyermeksze­génység és a munkanélküliség. Vígh Ilona elmondta: annak érdekében, hogy javítsanak a családok helyze­tén, készek hovatartozástól eltekint­ve a parlamenten belül ösz- szefogni a hölgyekkel. A Fidesz alelnöke szerint há­rom törvényjavaslattal áll­nak majd az országgyűlés elé, járulékkedvezmények­kel érdekeltté kell tenni a vállalkozókat a részmun­kaidős foglalkoztatásban - különös tekintettel a hölgyekre -, továbbá adókedvezményeket javasolnak az iskolai étkeztetést támogató vállal­kozóknak. Bevezetnék, hogy a sze­mélyi jövedelemadó egy része a gye­rektől a szülőhöz kerülhessen visz- sza, hiszen amíg az EU országaiban ez már működő modell, addig ide­haza csak a fordítottja tapasztalható, vagyis az idősebb, már inaktív nem­zedék támogatja a fiatalokat. Fekete László Pitiáner hibáért kemény fenyegetés, majd figyelmeztetés A szekszárdi kórházban a szaktár­ca kérésére vizsgálatot folytatott az Egészségbiztosítási Felügyelet (EF). Határozatában felszólítja a kórházat az elhalasztott operáció­kat haladéktalanul kezdje meg, s megállapította, hogy az eltolt mű­tétek új időpontjáról az intézmény nem készített várólistát. Összesen 56 beteget érint a műtét későbbre tolása, ám eddig csak kilenc beteg kapott új időpontot. Mint megírtuk, a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórhá­za március 12-én bejelentette, hogy két hétre szünetelteti a nagyon drága műtéteket, ám a halaszthatatlan ope­rációkat változatlanul elvégzi. A mű­tétek részbeni szüneteltetését egy­részt a tavaly nyáron bevezetett telje­sítménykorlát miatti folyamatos be­vételkieséssel indokolták, másrészt pedig azzal, hogy az intézmény ápri­lisra vonatkozó finanszírozásáról még egyáltalán nincs információjuk. Mint azt akkor Puskás Imre, a me­gyei közgyűlés elnöke közölte, idén már 130 millió forintot utalt át a me­gye a kórháznak, például a bérek ki­fizetésére. Hétfőn ismét sajtótájékoztatót tar­tott Puskás Imre és ismertette az EF március 14-én meghozott határoza­tát. A felügyelet ebben felszólítja a kórházat, hogy a március 12-én ha­tályba lépett főigazgatói utasítását vonja vissza. A kórház vezetése ugyan visszavonta első utasítását, ám a kényszerhelyzet okán lényegé­ben hasonló tartalmú másodikat ho­zott meg. Ezt azzal indokolta a fő­igazgató, hogy idén februárban je­lentősen túlteljesítette az intézmény a volumenkorlátot, így márciusban szükséges volt a teljesítmény vissza­fogása. Emellett az áprilisi finanszí­rozásról még mindig nem kaptak tá­jékoztatást. A megyei közgyűlés elnöke felhá­borodva közölte: a vizsgálat során csupán egy pitiáner hibát találtak, miszerint a kórház nem állította ösz- sze a teljes várólistát, amit már pó­toltak. Ezzel szemben a határozat aránytalanul kemény fenyegetéseket tartalmaz, mintha „ágyúval lőnének a verébre”. Kiemelte az elnök, hogy a felügyelet ezzel nyomást gyakorolt a többi, hasonló helyzetben levő kórházra. Például: amennyiben nem megfelelően teljesíti a finanszírozási szerződésből folyó kötelezettségét a kórház, akkor pénzbírsággal sújtha­tó, sőt a szekszárdi kórház helyett más egészségügyi szolgáltatót jelöl­hetnek ki a biztosítottak ellátására. Az elnök megemlítette, hogy több súlyponti kórháznál érdeklődtek, s már hat helyről olyan választ kap­tak, hogy helyzetük a tolnai megye- székhely kórházáéhoz hasonlóan alakult. Puskás Imre hozzátette: le­hetséges, hogy a kórház a bíróságon támadja meg az Egészségbiztosítási Felügyelet határozatát. Mint ismeretes, az EF idén már harminc esetben indított eljárást, s a napokban három kórházat elmarasz­talt. Köztük a szekszárdit figyelmez­tette, s leszögezte, a műtéteket akkor is el kell végezni, ha azokat egyálta­lán nem fizeti ki az OEP. V. 11. M.

Next

/
Thumbnails
Contents