Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-03-11 / 8. szám

SPORT 2007. MÁRCIUS 11. szekszárdi VASÁRNAP Sportcentrum új atlétikai pályával ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Elbert Gábor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszté­rium sportért felelős szakállamtitkára látogatott kedden Szek- szárdra, ahol Horváth István polgármesterrel egy, a közeljövő­ben megvalósítható sportcentrum, azon belül is egy modern, műanyag borítású atlétikai pálya megépítéséről tárgyalt. Az államtitkár pénzt ugyan nem, de szakmai és lobbisegítséget ígért a városnak, amely ezúttal egy hi­ánypótló beruházásra készül. Tol­na megye az egyetlen ugyanis az országban, amely még nem rendel­kezik műanyag borítású, a kor igé­nyeinek megfelelő atlétikai pályá­val. A megyei bajnokságokat jobb híján még mindig a 80-as évek kö­zepén elkészült Pollack úti sportte­lepen rendezik, amelynek - és kör­nyezetének - állapota méltatlan szűkebb pátriánk tehetséges spor­tolóihoz. A találkozón Elbert Gábor állam­titkár elmondta: a szekszárdi város- vezetés eltökéltségét látva az atléti­kai pálya egy-két éven belül meg­épülhet, a forrást pedig pályázati pénzekből, illetve magántőke bevo­násával biztosíthatják. Különböző finanszírozási háttérrel ugyan, de a közelmúltban három hasonló léte­sítményt adtak át az országban. A tatabányai négy hónap alatt, közel 100 milliós beruházással készült el, és a teljes összeget az önkormány­zat teremtette elő, míg Budapesten egy bank állt a Vasas pasaréti sport- centrumának felújítása mögé. Két vereség, de több mint helytállás a Szuper Ligában A világélmezőny egyik kínai sztárját (Liu Jia) is elhozta a Sáth-csapat Féltucatszor csak az ötödik játszma döntött - oda Kellemes emlékek fűzték a linzi csarnokhoz a szekszárdi asztaliteniszezőket. Nem is olyan régen ebben, a város zajától távol eső hosszú egyenes utca tornasportra és asztaliteniszre ki­talált kis csarnokában nyerni tudtak 0-4-ről az éppen aktuális linzi csapat ellen a Közép-Kelet Európai Szuper Ligában. Igen, az osztrák város időközben a betelepült honosodó kínai asztali­teniszezők érkezésével az asztalitenisz felleg­várává vált a kontinensen. Az első számú játékos nem más, mint Liu Jia, az éppen aktuális világranglista 11. helyezettje, a legutóbbi Európa-bajnokságon osztrák állampol­gárként győzött. Mellette a cseh pingpong szintén nagyon gyors, atlétákat megszégyenítő lábmun­kájú, az elveszett poént nem ismerő Vacenovska, aki a Világ Kupákon már az ázsiaiakra is veszé­lyes tud lenni. Ennyi esélyeinket csorbító tényező után viszonylag jó érzés tudomásul venni, hogy ezúttal ilyen-olyan okból nem kap helyet a csa­patban egyetlen kínai sem a sok linzi közül. A né­met származású Heinét, majd az osztrák Maindlt jelölik harmadiknak, illetve bevethető tartalék­nak. MECCSEK - LÁTVÁNYOS LABDAMENETEK Mint utólag kiderült tudásban nem kell szé­gyenkeznünk. Mert bennünket talán egy kissé le­kezelő osztrákoknak csak a párosban volt sima 3- 0-ás győzelme, három meccsen nagyon is rezgeti a léc, csak az ötödik játszma döntött - oda. Mivel az erősorrendben harmadik-negyedik játékosuk nem okozott gondot sem Molnárnak, sem a mi kúráinknak, Li Mengnek, sem Szvitánnak - csu­pán egy játszmát tudtak elvenni - így Sáth Sándor menedzser vérnyomása erősen ingadozásnak in­dult a bő kétórás csata közepe, vége előtt. Tör­tént, hogy Vacenovska ellen gyors egymásután­ban elvesztett két játszma után Li Meng föltámad, olyan taktikával és oly labda biztosan kezd játsza­ni - technikailag tudjuk, hogy nincs vele gond, csak ez alapján a világ elit tagjaival is fölveszi a versenyt -, hogy máris egál 2-2. Képes a negyedik játszma izgalmas véghajrájában úgy nyerni, hogy a cseh származású osztráknak már kilence van. De aztán a folytatásban már az a dekoncentrált, nem nyerő típusú „Mendzsii” áll az asztalnál, aki az új évben szemmel láthatóan a fontos meccse­ken fejben nem tud úgy ott lenni, ahogy az ilyen meccsek megnyeréséhez kell (csak két pontot szerez az ötödik szettben). A szomszéd asztalnál is kezdünk reménykedni. A nagy taktikus Molnár Zita nem engedi magára kényszeríteni a világ- klasszis Liu Jia asztalközeli játékát, emelget neki rendesen ide, oda, és a kizökkentett pingpongro­bot - lön csoda elveszti az első szettet: 11-10-nél Zitáé az utolsó poén. Evés közben megjön az ét­vágy tipikus esete, mert egy fabatkát sem adtunk arra, hogy itt esetleg nem csak szoros meccs, ha­nem meglepetés is születhet. De nem született: a hazai versenyző, Zita szerváit azonnal megtá­madja, és saját adogatásaiból is a legjobbakat ve­szi elő a kínai, ami után sorra beveri a poénokat. Persze a harmadik játszmának megint voltak olyan periódusai, amelyben a kilencig jutó szek­szárdi megtalálja az ellenszert, de a végjáték az ellenfélé, a negyedik szett pedig vastagon 11-4-re. Cibáltuk az oroszlán bajuszát ennél jobban is. A szekszárdi kínai - talán annak köszönhetően is, hogy az egyik civilben levő honfitársnőjével hosszasabban diskurált, és feltehetően nem csu­pán magánügyekről váltottak szót a meccs alatt - roppant hatásos, feltehetően csak tollszárfogással megvalósítható remek tenyereseivel és pörgetése­ivel meglepi a nagy Liu Jiat, aki talán nem is vet­te oly komolyan Li Menget az eddigi produkciója után. Nem akarunk hinni a szemünknek, az első két játszmát - mégpedig drámai végkifejlettek után, amikor az ellenfélnek is kilence van, szóval innét nyeri. Levegőben a nap meglepetése, de minden csak szép álom volt, amiből a rideg valóságba éb­redtünk: zsinórban elmegy mind a három kör. Na jó, az ellenfél maximális koncentráltsággal ját­szik, de az is látszik, hogy több úgy mondott ajándékpontot is szerez azzal, hogy a mi lányunk védhető, támadható labdákat a hálóba szór, ami ebben a sportágban a többivel szemben kifejezet­ten rossz. Volt még esélyünk az igen tisztes helyt­állásnak nevezhető 6-4-re, mert Szvitán könnye­dén elintézte 3-0-ra Maindlt, de lett belőle 7-3. Mert Molnár Zita sem „zágrábi” formában ját­szott ezen az estén. Szóval kár ezekért a bosszan­tó módon elvesztett meccsekért, mert különö­sebb elfogultság nélkül állítható az 5-5-ös eldön­tetlen - ami óriási meglepetésként tálalt volna a hazai és a nemzetközi sajtó - tényleg benne volt Horváth István polgármester hozzátette: Szekszárdnak huszon­ötmillió forint, nem önkormányza­ti forrás áll majd rendelkezésre az önrészre, s a fennmaradó összegre pályáznak, illetve befektetőt keres­nek. Az elképzelés szerint a sporttal kapcsolatos létesítményeket egy helyen, a városi sportcsarnok mel­letti, összesen közel 15 hektáros te­rület városi kezelésben lévő részén alakítanák ki. A tervek szerint az atlétikai pálya mellett helyet kapna itt egy élményfürdő és egy jégpálya is, de hamarosan a Magyar Labda­rúgó Szövetség által indított OLLÉ- program keretében műfüves nagy­pálya is kivitelezésre kerül. a pakliban a látottak alapján. Mert nem a proto­koll, az udvariasság íratlan szabályai miatt dicsér­te az osztrák elnök a szekszárdi csapatot. Mivel az elúszott BL-döntő miatt a Szuper Ligában, an­nak megnyerésével szeretnének vigasztalódni, így prognosztizálható volt, hogy nagyon komo­lyan veszik a visszavágót és erősebb csapattal áll­nak majd fel. MOST IS VOLT ESÉLY TÖBB MECCS MEGNYERÉSÉRE így is történt. Egy héttel később Szekszárdon már két kínai játékos melegített, jelezvén azt, hogy biztosra mennek majd az osztrákok. A kü­lön „kínai keretükből, merthogy ilyenje is van a Forsberg Linznek, bevetették nálunk a világ első ötven játékosa között még mindig felelhető Lie Qiang Binget, így okkal mondta az egyik szurko­ló a lelátón: akkor nekünk meg bingó. Szó se ró­la, ez így már lényegesen erősebb csapat volt, mint a keddi. A Szekszárdi Női Asztalitenisz Klub lányai a Molnár-Li Meng Jiao-Szvitán trió persze cseppet sem rémültek meg a látványtól, ott pró­bálták folytatni, ahol abbahagyták Linzben - saj­nos. Mert senki se szólhatna egy szót sem, ha úgy kapnak ki másodszor, hogy csupán elvétve nyer­nek játszmákat a Liu Jia-Li Qiang Bing-Vace- novska, kontinentális élmezőnyt jelképező trió ellen. De akár hiszik, akár nem ez ellen a sztár­gárda ellen is háromszor csak 3-2-vel maradtak alul a mieink, és két 3-0-ás meccs sem volt sima ügy, ha részletekbe is bepillantunk: Molnár Zitá­nak például 10-e és 9-e is volt Vacenovska ellen, nem különben Szvitánnak a Numero 1 Linznek is nevezhető Liu Jia ellen 9-e az egyik játszmában. Már-már aggódtunk, hogy esetleg demoralizáló 10-0 lesz a vége, mert hogy kezdésnek a páros is előre prognosztizálhatóan elment. De előbb a sors jutalmazta meg egy győzelemmel a hazai gárdást. Az osztrákok második számú kínaija - aki már az elmúlt hetekben is többször volt sérült - feladta a küzdelmet az éppen soros szekszárdi ellen. Jött is a taps a csapatnak. Az osztrák szakosz­tályelnök talán egy dolgot biztosan irigyelt a szekszárdi csapattól. Mert, amíg náluk összesen öt néző volt, itt pedig legalább harminc, a sport­ágat szerető, értő ember összejött. Pedig jóval szerényebb csapatunk van, amely több mint helytállást produkált - valójában abszolút esély­telenként. A horvát Duga Resa ellen, az ott meg­szerezhető bronzzal, adva van a happy end, a Szuper Liga révén a kontinentális pingpongka­landba még tavaly belevágó lányaink számára. Akikre remélhetőleg az újabb hazai meccseken még többen Jesznek kíváncsiak - ligán innen és azontúl... B.Gy„

Next

/
Thumbnails
Contents