Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-03-11 / 8. szám
2007. MÁRCIUS 11. ANNO tasAwnap/?// EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 110. Az elfeledett gyermekbarát Ha csupán a legkiemelkedőbb itt élt alkotók életrajzát tartanánk számon, ugyancsak soványka lenne történetünk. Azok, akik hajdan szerény közreműködésükkel alakították Szekszárd szellemi életét, legalább ennyire megérdemlik figyelmünket. Szinnyei József Magyar írók élete és munkáiban ez áll Eötvös Károly Lajosról: „ügyvéd, királyi tanfelügyelő, született 1847. március 11-én Solton. Középiskoláit Gyönkön és Pesten a református gimnáziumban végezte, egy évig bölcselethallgató volt az egyetemen, majd egy évet a pesti református teológián töltött. A jogi tanfolyamot Eperjesen végezte 1869- ben. Ügyvédi vizsgát 1871 tavaszán tett. Szegszárdon 1882-ig, azóta Budapesten ügyvédkedett; időközben az óvóképzö-tanfolyamot is elvégezte; 1888 decemberében királyi tanfelügyelővé neveztetett ki Háromszék megyébe. Közigazgatási kérdések tárgyaiéArcok Ha sietve kelünk át a Garay 8 Kapualj Galérián mértani formákba foglalt kő, bronz és fa szobrok mellett az érzelmek szabad áramlása, heves vonalakkal rajzolt, szénnel, paszteliel vagy vegyes technikával készült lírai grafikák tűnnek szesa mellett főként nevelési cikkeket írt, legtöbbet a Tolnamegyei Közlönybe, amelynek nyolc évig munkatársa és 1881-1882-ben társszerkesztője volt, továbbá a Pesti Naplóba és a Kisdednevelésbe; 1885- től a Községi Közlönynek is rendes munkatársa volt. Irt még a Magyar Paedagógiai Szemlébe 1886-ban Olvasókönyveinkről és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba 1887-ben Ujlaky István, Petőfi tanítója, és A protestáns szépirodalom címmel.” Önálló munkái közül A selyemtenyésztés 100 éve Magyarországon Szekszárdon 1881-ben jelent meg, akárcsak az általa szerkesztett, a Garay-szülőház megjelölésekor közreadott Szegzárd című irodalmi emléklap. Leghíresebb műve, a három kiadást is megért Kis világ. Legújabb Flóri könyve Gyulay László és Tahy Antal rajzaival már Budapesten 1884-ben látott napvilágot. A korabeli leírásokból tudjuk azonban, hogy ebben nemcsak műnkbe. Ha visszatérve sétálunk, látjuk, hogy a geometriába fogalmazott művekben a szigorú, feszültséggel teli rend mozgásba lendül, próbál korlátái közül kitörni. A szabadságvágy visszatérő motívuma Ruppert János szekszárdi szobrász alkotásainak. Ez tükröződik az indiánlegendát idéző márványba faragott munkákban is. A kemény vonásokkal ábrázolt maszkszerű arc mögött.szaba- don szárnyaló hosszú haj hullámaiból egy másik határozatlan arc bomlik ki. A kiállításon majd’ minden műnek része az arc, vagyis az ember, az emberi. A tenger hullámain uralkodó Poszeidon, az Isten parancsolatait közvetítő, kérdőn az ég felé tekintő ifjú Mózes és a Nő sok-sok arca, amely a torzókban töredékesen mutatkozik meg, a bizonytalan, segélykérő, népviseletbe öltözött nőé, a leányé, akinek fülbevalója vigyázó szemet formáz. Jelen van az ébredő hajnal és a szabadságvágy allegorikus nőalakjában, látjuk a költészet múzsájának lágy, álmodó arcát. A szabadság oszlopként magasodó zászlóvivőjének, Petőfinek arcvonásai KÖSZÖNET Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnénk megköszönni Máté Péter képviselő úrnak, hogy segített abban, hogy a Wesselényi utcai parkolóban ismét világítanak a lámpák és nem borul sötétség a parkoló autókra. Ha lehet, szeretnénk nyilvánossá tenni köszönetünket a gyors intézkedésért a Szekszárdi Vasárnap hasábjain. Még egyszer köszönet: . Finta Éva és Felker Ferenc az itteni gyermekeknek szánta versikéit és történeteit, hanem a kötetet a Bezerédj utcai óvoda s a csöppségek mindennapjait bemutató rajzok díszítették. Ma már - Weöres Sándor után, elkényeztetve - meglepődünk, mit szerethettek ezekben a többnyire bárgyú versekben? .A szülök talán a tanulságot, a gyermekek a nekik még nem kopott rímeket és a sűrített történetet várhatták például ebben: „Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába, / Rossz ember set- tent be házunk pitvarába; / De az éber zajra vissza is iramlott: / Kis kutya, nagy kutya, jó vacsorát kaptok. ” Ugyancsak ő szervezte meg, immár fővárosi ügyvédként, hogy Liszt Ferenc itteni kellemes, óvodásokkal kapcsolatos emlékeire tekintettel a mester barátja és tanítványa, Zichy Géza, a félkarú zongoraművész emelje az 1886-os rendezvény színvonalát. A reformkori óvodák közül akkor már csak egyedüliként fennálló, éppen 50 éves gyermekkertnek ebből az egyetlen eseményből akkora jövedelme lett, hogy háromévi költségvetésével fölért. S Eötvös Károly Lajos? Már Gulyás Páltól tudjuk, hogy még hét műve jelent meg, kezdeményezte az 1894-es országos tanszerkiállítást, valamint szerkesztette a Magyar Gyermektanulmányozási Társaság Füzetes Vállalkozását, melybe megírta A gyermek- nevelés kis kátéját. Budapesten, 1937. augusztus 29-én temették. Szekszárdról aligha vittek sírjára koszorút. Dr. Töttős Gábor viszont a látványban nem formálódnak meg, hiszen mindannyian jól ismerjük. Ruppert János szobrász, grafikus, festő fotóreprodukciós kiállítását március 31-ig tekinthetjük meg a Garay 8 Kapualj Galériában. K. E. MEGEMLÉKEZÉS Ha emlegettek, közietek lehetek, De fáj ha látom könnyetek. Mosolyogjatok, mert én már Istennél vagyok. ÓDON IDŐBEN Március 12-én 125 éve, 1882-ben a Tolnamegyei Közlöny A cím- kórságról írott cikkét a jótékony nőegylet figyelmébe ajánlotta. Március 13-án 130 éve, 1877-ben alispánná választották az itt született, s mindössze 29 éves Perczel Dezsőt, az igazságügyminiszter fiát. Március 14-én 110 éve, 1897-ben a lengyeli gróf Apponyi Sándor díszfákat adományozott a megyeháza kertjébe. Március 15-én 130 éve, 1877-ben Varasdy Lajos megyei tanfelügyelő pályázatot hirdetett a Garay térre néző polgári iskola építésére. Március 16-án 95 éve, 1912-ben a Tolnavármegye Mészáros Lázár múzeumunkba került leveleit mutatta be. Március 17-én 265 éve, 1742-ben született Szabó József jezsuita pap-író, aki Szekszárdról indult. 125 éve, 1882-ben az itt született Ditróiné Eibenschütz Mari színésznő kassai vendégjátékának fergeteges sikeréről írt a Tolnamegyei Közlönyben Kürcz Jakab. Március 18-án 75 éve, 1932-ben született Szekszárdon Körösi Sándor főhadnagy, az 1956-os forradalom mártírja.
