Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-11-05 / 37. szám
KÄME. DUPLA HABBAL tasAríap 2006. NOVEMBER 5. yj Célunk: optimista kisugárzással szólni az emberekhez Pálinkás Csaba álmai megvalósulnak SAS ERZSÉBET OLDALA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Kondi László, a Rádió Antritt főszerkesztője és Pálinkásné Jantner Jolán stúdióvezető-tulajdonos. Az önkormányzat, az általa alapított, s idén először 2006. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között átadott „Szekszárd javáért” címmel tüntette ki a Rádió Antrittot, kiváló műsorszerkesztésükért, a köz szolgálatában végzett, nívós információs és szórakoztató tevékenységükért. Egy férfi: Kondi László- Egy teljesen szubjektív mesével kezdem a beszélgetésünket. A férjem, amikor először hallgatott Téged a rádióban azt mondta, jaj, de jó Kossuth Rádiós hangja van ennek a bemondónak. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, hiszen mindez 12 évvel ezelőtt volt. Gyütt-ment vagyok Szekszárdon, bár előbb lett közöm ehhez a városhoz, mint 12 éve, ugyanis 1976-ban, azaz éppen az idén 30 éve, feleségül vettem egy szekszárdi kötődésű lányt, Pálinkás Eleonóra Genovévát. Ezzel lezárult véglegesesen, ma már ködbe vesző gyermek- és ifjúkorom, melynek jellemzője az odaadó szülői szereteten alapuló biztonság volt. 17 évvel ezelőtt az öccse unszolására bizonyos értelemben hazajöttünk.- Akkor még nem volt Rádió Antritt, hol dolgoztál, s mikor kezdődtek el közös dolgaitok Csabával?- Rövid ideig az ÁB megyei igazgatóságán dolgoztam, annak megszűnése után munkanélkülivé lettem. Nagy hullámvölgy és elkeseredett próbálkozások után 1993-ban kezdtük el megvalósítani Csaba álmát, a rádiózást. Tetszett a dolog, mert valahol mélyen bennem is ott élt az érdeklődés, a vágy, de lehetőség hiányában nem jött felszínre. 1993-ban egy hosszú beszélgetés és esélylatolgatás után Csaba álmát ketten álmodtuk tovább.- Számodra milyen érzés volt - mert ma már gondolom természetes - rádiósnak lenni?- Nem vezetett egyenes út a gyermekkori álmoktól a rádiózásig, hiszen eredetileg katonatisztnek készültem a főiskolán. Voltak elképzeléseink, terveink, de bevallom, nem tudtuk mi is az az igazi rádió. Tele voltunk kétségekkel, bizonytalansággal, gyakran Csaba hite és elszántsága segített át a holtpontokon.- A Rádió Antritt egy kereskedelmi rádió. Mit jelent ez pontosan?- Szekszárd és környékének rádiója vagyunk, igyekszünk teret adni minden olyan témának, ami az emberekhez kötődik, róluk, nekik szól. Egy kereskedelmi rádiónál nehéz kialakítani az arculatot, hiszen szigorú szabályok írják elő, mi az, amit beleszerkeszthetünk egy-egy műsorba. Sok ember háttérrádiózásban hallgat rádiót, hogy igazán odafigyeljenek, ahhoz el kell kerülni az elszemélytelenedést és nem elég „elég jó”-nak lenni. Elengedhetetlen, hogy legyen stílusa, „arca” a rádiónak.- Mérhető-e, hogy egy-egy adás mennyire tetszett a hallgatóknak, mire kíváncsiak? S ha már az arculatról beszéltünk, mitől lett „arca" a Rádió Antrittnak?- Kedveltek bőrgyógyász orvos vendégünk: dr. Ligeti Judit, kozmetikus vendégünk: Tóbiás Györgyi, s a közlekedési, az APEH, valamint kamarai sorozatunk nagyon hallgatott, s amikor ezek a sorozatok mennek, akkor mindig izzanak a telefonok. Igénylik a regionális híreket, bár ez egy száraz műfaj. Kényes műfaj, óvatosan kell bánni vele, mert a hírek nem csupán tájékoztatnak, orientálnak is.- Gyermekeid már nagyok. Ők nem kívántak a nyomdokaidba lépni?- Linda lányunk a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karán tanul, Murád Hümér fiunk a szegedi bölcsészkaron. Remélem, mindkettőjükből a munkáját szerető, azt hivatásának tekintő, s ez által boldog ember lesz.- A beszélgetés elején azt mondtad, sikerült Csaba álmát együtt megvalósítanotok. Neked van-e valami célod, terved, amit szeretnél sikerre vinni? Egy jó magazinműsort szeretnék, egy igazi sok színű, rendszeresen megjelenő műsort, amit reményeim szerint érdeklődés kísér. Hiszem és vallom, sikerélmény és töretlen hit nélkül nincs holnap. Egy nő: Pálinkás Joli- Jolikám! Bár mindketten elhatároztuk, hogy nem fogunk elérzéke- nyülni, éreztük, hogy ezt nem tudjuk betartani. Nehéz is az első kérdést feltenni ma, amikor éppen két éve annak, hogy férjed, Pálinkás Csaba örökre eltávozott közülünk.- Számomra ez a beszélgetés kétszeresen nehéz, egyrészt a rám törő emlékek miatt, másrészt, mert életemben először adok interjút.- Két éve „rád szakadt" a magánéleti tragédia mellett a Rádió Antritt jövőjének, Csaba folyamatban lévő álmainak megvalósítása.- A rádió egy rám maradt „szerelem”, hiszen az ő életében a kerékpározás után a rádiózás volt a másik nagy „szerelem”. Még a kerékpározást meg tudtam előzni, de a rádiózásnál a második helyre „kerültem”, annyira imádta a rádiót.- Mint stúdióvezetőnek-tulajdonosnak mi lett a konkrét feladatod?- Amikor a Rádió Antritthoz kerültem 2000-ben, akkor már Csaba, a betegsége miatt töprengett azon, hogy ki legyen az, aki tőle átveszi a munka egy részét. Ő nagyon szerette volna, hogy én legyek az utódja, és nagyon hitt abban, hogy jól fogom csinálni. Mivel előtte pénzügyi területen dolgoztam, akkor a pénzügyi feladatokat vettem át. Most minden folyamatban benne vagyok.- Nehéz volt az induláskor?- Egy olyan csapatot „kaptam”, amikor ő elment, akik mindent tudtak, s úgy végezték a munkájukat azt követően is, mintha Csaba köztünk lenne. S bár nekik sem volt könnyű, átsegítettek a kezdeti nehézségeken, és tették a dolgukat legjobb tudásuk szerint. Ennek a csapatnak is köszönhetem, hogy szeptember 30-án együtt ünnepelhettünk egy már valóra váltott álmot, a bajai SUGO Rádió első születésnapját.- Sokan tudják a városban, hogy van a Rádió Antritt másik oldalán egy félig kész üzlet, amelynek kirakatára az van kiírva, hogy: „Itt épül halál nyugi tempóban az Avantgárd kávé- és teaház. ”- Ez is Csaba egyik álma volt a sok közül, és nagyon szeretném, ha idővel ezt is sikerülne megvalósítani. Ennek a megvalósításában nagyon számítok fiunk, Csabi segítségére, aki egyébként mindenben teljesen az édesapja. Álmodni már tud akkorát, mint ő, remélem, hogy a megvalósításban is legalább olyan sikeres lesz.- Két év után ma már mennyire látod át a Rádió Antritt tevékenységét?- Szeretném továbbvinni azt a vonalat, amit Csaba elkezdett. A műsor- szerkesztésben ugyanúgy ott vagyok, mint az ORTT által kiírt pályázatokban, melyeknek köszönhetően ebben az évben több új műsort is indítottunk. Odafigyelek a hallgatói észrevételekre, a barátok, ismerősök véleményére. Azt szeretnénk ezzel a jól összeszokott kis csapattal elérni, hogy hallgatóink azt érezzék, értük vagyunk. Válogatott, jó zenékkel, hasznos információkkal, tartalmas műsorokkal, az itteni emberekről, az itteni embereknek szeretnénk szólni, nem botrányt keltve, hanem optimista kisugárzással.- Aki ismer, az egy csendes, kedves, alkalmazkodó embernek ismer. Most vezető vagy, néha bizonyára nem könnyű...- Miután nem szeretem a konfliktusokat, békességre törekvő ember vagyok, nehéz volt számomra a vezető szerep átvétele. Ma már határozottabban oldom meg a felmerülő problémákat, hozok döntéseket, de a munkámnak ez a legnehezebb része.- A feszültséget, a naprakészséget hogy pihened ki, mi az, amivel igazán ki tudsz kapcsolódni?- Rám maradt még egy szerelem, ez a kerékpározás. A postások már második alkalommal rendeznek Csaba emlékére kerékpártúrát, ami idén 96 km volt, és nagyon jó hangulatban telt. Heti egy alkalommal teniszezem, a napom pedig édesanyám finom kávéjával indul, amiből remélem, hogy még sokáig meríthetek erőt.
