Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-10-22 / 35. szám

É vasArnäp 1956-2006 2006. OKTÓBER 22. Emlékek, dokumentumok Rálátásom a forradalomra Folytatás a 7. oldalról. küldöttek szavazása volt mérvadó, így döntöttek a felett is, hogy a nemzeti tanács 50 százaléka pa­raszt legyen, mivel a város lakói többségükben parasztok és a má­sik 50 százalékon osztoznak a töb­bi rétegek. így 20 százalék jutott a munkásságnak, 10 százalék az ér­telmiségnek, 10 százalék az ifjú­ságnak, 5 százalék az ipari szövet­kezetnek és 5 százalék a magán kisiparosnak. * * * A szovjet emlékművet természe­tesen Szekszárdon is ledöntötték, mégpedig 26-án. Együtt néztem végig - kíváncsi érdeklődőként - a főszerkesztővel, akihez baráti kap­csolatok fűztek. A másnapi lapban azonban nincs nyoma az emlék- mű-döntögetésnek, sem a Béla téri demonstrációnak, illetve sortűz­nek. Ennek technikai oka is volt: már délután be kellett fejeznünk a kéziratok leadását a nyomdának, hogy másnap eljusson az olvasó­hoz. Itt azonban el kell mondani egy másik lényeges dolgot is. A lapnak semmiféle közvetlen szere­pe nem bizonyítható a tömeg ösz- szeverbuválódásában, s általában az ott, akkor megnyilvánuló forra­dalmi hangulat kialakulásában. Ezt ugyanis senki sem szervezte, így nem adhatott róla előzetes hirt a lap sem. Ez spontán megnyilvánulásként akkumulálódott, ehhez nem kel­lett a változási reformokat ugyan segítő, de inkább a régi szólamo­kat tartalmazó újság. A közhangu­lat messze túljutott már a „refor- mocskákon”, igyekezett megdön- teni a régi hatalmat, majd hozzá­kezdett az új megszervezéséhez - bár megannyi ellentmondás és má­ig vitatott szituáció közepette. Mint újság, a szerkesztőség egy ré­szének közreműködésével innen léptünk tovább, azaz tudtunk to­vábblépni. Az események hatására teljesen a forradalom oldalára vál­tottunk át. Ezt utána egyértelműen a rovásunkra írták. * * * A jelzett szombaton, tehát no­vember 3-án reggel már nyolc előtt valamennyien ott szorongtunk a főszerkesztői szobában. Azért ott, mert az volt a legnagyobb helyiség a „kultúrpincénket” leszámítva. Mellesleg, a szerkesztőség létszá­ma akkor nem érte el a húszat. Nyolckor pontosan megjelent Szakály Ferenc és Kapitány Ferenc a Nemzeti Bizottság képviseleté­ben. K. F.-t akkor már ugyancsak ismertem. Nyomott hangulat, a le­vegő valósággal megdermedt. Sz. F. jelezte, hogy foglaljunk helyet, el kíván mondani néhány dolgot, majd kérdezni fog. Egyértelműen érzékeltette a maga egyébként ud­varias, mértéktartó hanghordozá­sával, hogy nem azért jött ide, mert szeretne netán kikunyerálni a szerkesztőségtől némi megjelenési lehetőséget valamilyen írásnak. Vi­lágossá tette, hogy az új, hivatalos hatalmat kívánja képviselni - felet­tünk. Először egy rövid tájékoztatót tartott az országos politikai hely­zetről, a Nemzeti Bizottság mun­kájáról. Elég sokat időzött Mind- szenty bíboros személye körül. Mint elmondta, kisgazda újságíró korában került közelebbi kapcso­latba Mindszentyvel, aki akkor még messze állt e rangtól. De képességei alapján érezni le­hetett, hogy nagy fényes jövő vár rá. Utána felírta valamennyiünk fontosabb adatait. Mindenkit kü­lön kérdezett, legutoljára minden­kitől azt tudakolta, hogy egy új struktúrájú, politikailag új felépíté­sű szerkesztőségben kíván-e szere­pet vállalni. És most ne tessék nagyon meg­lepődni - majdnem mindenki azt válaszolta, hogy igen. Azok is, akik egy sort sem írtak a forrada­lom mellett, és mi is, akik bár piroskönyvvel a zsebünkben, egy­re tudatosabban szolgáltuk. Tito levele az MDP KV elnökségéhez Kedves Elvtársak! A jugoszláv népej,. és a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge már néhány napja izgalom­mal és aggodalommal kísérik figyelemmel a szomszédos Ma­gyar Népköztársaságban leját­szódó tragikus összetűzésekről szóló híreket. Mélyen sajnál­ják, hogy a felelős politikai té­nyezők aofc évi hibás és káros politikája súlyos helyzetet te­remtett Magyarországon. Ez a politika széthúzáshoz vezetett. A szocialista haladást óhajtó dolgozó nép és az állami és po­litikai vezetőség tevékenysége között, majd végül fegyveres harc kitörésére került sor. — Ezekne^ az eseményeknek a jelentősége messze túlhaladja Magyarország határait, meri közvetlenül a nemzetközi szo­cialista fejlődés érdekeit is érinti. A jugoszláv állami és poli­tikai vezetőség nem akart és nem akar beavatkozni a ma­gyar munkásmozgalom bek. ügyeibe, az események ilyen harcot az újjászületés időszaká­vá változtassák és megvédjék népünk Szocialista jövőjét. Ennélfogva a jugoszláv köz­vélemény egyhangúlag üdvözli az új állami és pártvezetőséget, valamint a Magyar Népköztár­saság kormányának e hó 28-án tett nyilatkozatát. Az új.párt és állami vezetőség politikai ál­lamformájának lényeges ele­mei, mint például a közélet de­mokratizálása, a munkásöiv jgazgatás és a demokratikus ön igazgatás bevezetése általában, a szocialista országok közötti viszony rendezése, az egyenjo­gúság és a szuverenitás tiszte­letben tartása alapján, tárgya­lások kezdeményezése a szov­jet csapatok kivonására Ma­gyarországról, atb., valamint magyarországi események jellegének reális értékelése, amit a kormány említett nyi­latkozata tartalmaz, bizonyíté­kul szolgálnak arra, hogy a mai állami és politika} vezető­ség politikája és a magyar dolgozó nép igazi szocialista de­mokratikus törekvése egybe- ■rfllurAfi _____________________J Me galakult Szekszárdon a Városi Nemzeti Bizottság Felemelő érzés volt végighall ©atni a szekszárdi városháza nagytermében a Nemzeti Bi­zottság választását. A tömeg talán még háromszor ekkora teremben sem fért volna el ren desen és egyhangúlag Fogarasi Józsefet választották meg kor­elnöknek a gyűlés .levezeté­sére. Felcsendültek a magyar Hím nusz hangjai. Micsoda magasz­tos érzés hallani,, hogy a szek­szárdi polgárság még nem fe­lejtette el nemzeti dalunkat, teli torokkal énekelte min­denki. S micsoda magasztos érzés, hogy egyszer végre ismét szabadon használhatják az em­berek tömeg előtt az isten ne­vét és áldását kérhetik egész népünkre, sokat szenvedett ha* zánkra. *Az igazi demokratizmus ér­vényesült: Mindenki szabadon nyilvánította véleményét és még a legapróbb kérdésekben U a résztvevő küldöttek szava­zása V«U mérvadó. így döntöt­tek afelett is, hogy a nemzeti tanács 50 százaléka paraszt legyen, mivel a város lakói többségükben parasztok és a troásik ötven százalékon osztoz­Árpád, Tarján László, Balogh József, Erdélyi Tibor, Dán Mihály, Tóbiás János, dr. Tóth János, Tül János, Hradek Lajos Horváth Györgyi. Dobón Szilárd Fogarassy Jánost Takács Jó­zsef, Pálos Miklós, Takács György, Szabó József, DaÜos László, dr. Kollár Tibor, Mo- zolai Mihály, Simon László> dr. Pataki Kálmánt Szántó Ferenc, Posta Lajos, dr. Sárost István, dr. Kovács Károly, dr. Nagy István, dr. Hadnagy < Albert, Papp István Szakoly Ferenc. Prelmer József, Tam. József, Nagy Ferenc, Mdrkváth Ferenc Klézli Ferenc, Budai Mátyás, Partos Hubert, Vesztergombi Antal, Céh István, Simon Jó­zsef, Szabadi Ferenc, íd. Kiss István, Bóvári Lajos,’ Lengyel József, Hegyi István, Taksonyi János, Kaposi István, Csuka István, Cziráki Józseft Szabó FerenC' Fogarassí Józs’ef, Nagy János, Föglein Ferenc, Csuka Ferenc, Sik János, Föglein Ist­ván, Frei Mihály, Tatai Mi­hály, Földesi József, tfj. Földes István^ Bontfai István, Szűcs Ferenc, Steig János, Hubert Mihály, Wéber Jánost Balog Ádám, Nagy Sándor, tfj. Kocsta I A gyülekezet egyhangúlag “állást foglalt amellett, hogy a 'szovjet hadsereg a legrövidebb (időn belül hagyja el hazánkat, /még akkor is végre kell ezt |hajtani. ha a szovjetek a tár- /gyalások során erre nem mu­latnak hajlandóságot. Többek között kiálltak még azért is, hogy minden polgári személy­től vonják be a fegyvert, mert most a nemzeti forradalom so­rán nagyon sok arra alkalmat­lan ember jutott fegyverhez és ez veszélyezteti a békés lakos­ság nyugalmát. A gyűlésen több hasznos javaslat és szív­hez szóló szónoklat hangzott el, amelyekre még visszatérünk, A honvédelmi és a belügyminiszter parancsa A Magyar Népköztársaság honvédelmi ' és belügyminisz­tere az alábbi parancsot adta ki: Honvédek, rendőrök, tiszt­helyettesek, tisztek, táborno­kok, baj társak! Október 28-án este elhang­zott a rádióban az új nemzeti kormány népünk számára megújhodást hozó nyilatko­zata. A honvédség és a rendőr­ség a kormány programját teljes mértékben magáénak vallja és minden. erejével az új nemzeti kormány rendelkezé­sére áll. Mindent elkövetünk azért, hogy a rend helyreáll­jon __a__békés_énbómimka. 3. Az új sapkajelvény be­vezetéséig a jelenlegi címer helyett tűzzenek sapkájukra nemzeti színű szalágsávot. A kormánynyüatkozat értel­mében megszervezendő honvéd ségi, rendőrségi, munkás- és if­júsági karhatalmi alakulatok gyors megalákításárá ésfelsze. relésére intézkedtünk. A rész­letes végrehajtási utasítást rö­vid időn belül kiadjuk. Dicsőség a harcokban elesett hősöknek! A néppel a független demok­ratikus és szocialista Magyar- országért! Éljen népünk, honvédségünk éti. ft»nriői>ftpf<fin,k:,.pav.^gA3--------­A Tolna Megyei Népújság 1956. október 30-i száma nemzetiszínű szalaggal és a Kossuth-címerrel jelent meg

Next

/
Thumbnails
Contents