Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-10-08 / 33. szám

KA VE, DUPLA HABBAL tasArIap 2006. OKTOBER 8. ,A szekszárdi borok egyre több sikert hoznak » SAS ERZSEBET OLDALA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Mészáros Pál, a Szekszárdi Hegyközség elnöke és Kelemen Erika szek­szárdi hegybíró és borvidéki titkár. A szőlősgazdák gondjairól, az idei várható termésről, s a szekszárdi borok egyre nagyobb eredményeiről beszélgettünk. Egy férfi: Mészáros Pál- Kevés ember van Szekszárdon, aki nem ismeri Mészáros Pált. A térség egyik legelismertebb borásza, azon túl, hogy a Szekszárdi Hegyközség el­nöke, mely tisztségét társadalmi mun­kában végzi. Ha jól értettem a dátu­mot, akkor éppen jubilálsz?- Igen, s hihetetlen, hogy mennyi minden történt ez alatt az évtized alatt. Ezt természetesen sok mindenre lehet mondani, de én a Szekszárd és vidéke szőlőtermesztésében és borá­szatában bekövetkezett változásokra gondolok.- Aki csak szereti a jó bort, ám nem foglalkozik vele, az bizonyára kíván­csi, mit takar ez a funkció, hogy a hegyközség elnöke?- Mielőtt megalakult a Hegyközség, nehéz helyzetben volt a szőlész-bo­rász szakma, ugyanis nem volt olyan civil szervezet, amely képviselte volna ezt a szakmát. Először a Hegyközségi Egyesület jött létre, amely a szekszár­di szőlősgazdákat fogta össze, s akik elnökké választottak. Szorgalmaztuk a Magyarországon az 1940-es évek előtt jól működő hegyközség intéz­mény visszaállítását. Aktívan közre­működtünk a hegyközségi törvények létrehozásában, ami sajnos nem egé­szen úgy sikerült, ahogy elképzeltük, ugyanis mi azt szerettük volna, ha in­kább egy alulról építkező szervezet alakul, hogy a bortörvények alkotásá­ban nagyobb beleszólásunk lehessen.- Milyen lépcsőfokai vannak ennek a szervezetnek?- Az Országos Hegyközségek Nem­zeti Tanácsa, Borvidéki Tanács, vala­mint a Hegyközségek.- Minden szekszárdi szőlész, illetve borosgazda tagja a Hegyközségnek, il­letve van-e valamilyen kritérium, hogy ehhez a szervezethez tartozzon valaki?- Aki 500 m2-nél nagyobb szőlőte­rülettel rendelkezik, és borértékesítés­sel foglalkozik, az tagunk lehet.- Tagjainak milyen érdekképvisele­tet nyújt a Hegyközség, illetve milyen feladatai vannak?- Leghatásosabban, 1997-ben a bor­vidék kialakításában vettünk részt - amely Zombától Bátáig terjed - s ezzel a csak a legkiválóbb vörösbortermelő helyek maradtak a Szekszárdi borvi­déknél. Ez a törekvés annyi meghozta a gyümölcsét - mondhatnám szőlőjét -, hogy a 2006-os Egerben megrende­zésre került Vinagora Nemzetközi Borversenyen minden 4. magyar aranyérmet szekszárdi bor nyert el a 22 borvidék közül. A feladatainkról néhány szót: 21 tagú választmánnyal irányírtjuk a Hegyközség munkáját, amely egyrészt a rendezvényszerve­zésekből - borversenyek - szakmai ta­nácsadásokból áll - „téli esték” prog­ram, amelynek keretén belül több száz szőlősgazda és borász veszt részt -, valamint javaslatokat teszünk a sző­lő és borászati törvények módosításá­ra, sajnos kevés sikerrel, ugyanis az országos hegyközség ezeket ritkán ve­szi figyelembe.- Ragyogó szép volt a szeptemberi „nyár". Milyen volt a szőlő és a borké­szítés szempontjából az idei esztendő időjárása. Milyen termés várható?- Az idei évben későn indult fejlő­désnek a szőlő. A szekszárdi borver­seny eredményhirdetésén, a „lövések könyvében” minden évben Baky Péter festőművész lerajzol egy szőlőhajtást, s ez az idei évben volt a legkisebb. A tavaszi „tél” után igazi forró nyár kö­vetkezett, ami több mint egy hónapig tartott, s a szőlő behozta a lemaradá­sát - minden szőlősgazda sokat iz­zadt, de boldogan, mert tudtuk, hogy ez jót tesz az idei termésnek - s ha még egy szép hosszú napsütéses őszünk lesz, akkor kiváló minőségű szőlőből, nagyon szép borokat készít­hetünk.- A hegyközségi elnöki feladatok „után", mint a Mészáros Borház tulaj­donosáról, is essék pár szó...- A Kossuth Lajos utcában lévő bor­házunkban, az egész család dolgozik. Rendezvények, borkóstolók - ahová az ország és Európa minden részéről jönnek. A feleségem végzi az irodai munkát, a vendéglátás szervezését, a fiam, Péter, mint borász alakította ki a dizájnt, és végzi a borászati feladato­kat, s ha soka mun­ka, akkor Zsanett lányom is besegít. Szakmailag nagyon jó a kapcsolatom a Pécsi Kutató Inté­zettel, mind a saját vállalkozásomban, mind a Hegyközség ügyeiben gyakran kérek és kapok jó tanácsokat.- Mint borász mi­re vagy a legbüsz­kébb?- Sikerült a szőlőfajta jegyzékbe fel­venni egy saját kadarka kiónt, amely­nek Mészi Kadarka lett a neve. A má­sik, amire büszke vagyok, hogy Buda­pesten, az MTA-án engem kértek fel, hogy méltassam dr. Diófási Lajos pro­fesszor úr munkásságát. Egy nő: Kelemen Erika- Fiatalon kerültél ebbe a pozí­cióba... Hogy fiatal szép nő a hegybí­ró, nem semmi, hogy ezzel a divatos szlogennel éljek...- A Kecskeméti Kertészeti Főisko­lán kertészmérnök szakon szereztem diplomát 1998-ban. Akkor már egy éve a Szekszárdi Hegyközségben dol­goztam, ami úgy történt, hogy egy ki­rándulás alkalmával megismerkedtem Mészáros Pállal, s a beszélgetésünk során derült ki, hogy a szakdolgozato­mat, a hegyközség működéséről sze­retném írni, így kerültem közel a szer­vezethez.- A szekszárdi szőlősgazdák - akik néha egymás tanácsait is nehezen fo­gadják el -, hogy fogadtak el téged, mint fiatalt, mint nőt?- A hegyközségnél 2003-ban volt a tisztújítás és felkértek, pályázzam meg a hegybírói posztot. A borászok támogatásával 5 évre elnyertem a bi­zalmat.- Mint hegybíró milyen jogosítvá­nyaid vannak?- Elsősorban a szőlő és bor szárma zási igazolványok kiadása, a szőlőki­vágás és szőlőültetéshez való hozzájá­rulás a munkám. Ez utóbbi 2004-tőL működik ilyen formában, addig az en­gedélyt is az irodánk adta ki, ma már ez az MVH-hoz tartozik.- Milyen a közvetlen kapcsolatod a szőlősgazdákkal, a borászokkal?- A hozzám fordulóknak - akár sző­lőműveléssel, akár borkészítéssel kapcsolatban - tehetségem és tudá­som szerint próbálok segíteni, s miu­tán sokan fordulnak hozzám, ez azt jelenti számomra, hogy elfogadtak, sokan kikérik a véleményemet, taná­csaimat.- Milyen jövőképet tudsz elképzelni, „jósolni" a Szekszárdi Borvidéknek?- Ez év júliusa óta látom el a borvi­dék titkári feladatait is, az elkövetke­zendő esztendő munkái között szere­pel a Szekszárdi Bikavér szabályzatá­nak, a borvidék rendtartásának és szabályzatának módosítása, amely közös feladat a többi hegyközséggel.- Osztod-e a hegyközség elnökének véleményét, miszerint Szekszárd, mint borvidék, egyre nagyobb hírnév­re tesz szert...- Az elmúlt időszak eredményei alapján egyre többen érkeznek a bor­vidékünkre, s mind többen érdeklőd­nek, országon belül és kívül, hogy ja­vasoljunk pincéket - ezek rövidebb hosszabb ideig itt tartózkodó turista- csoportok - ahol különböző borokon keresztül megismerkedhetnek ezzel a borvidékkel.- Milyen bort ajánlanál az ide érke­zőknek, akik valami igazi különlege­set szeretnének, amit más borvidéken nem találnak meg?.- Mindenképpen a kadarkát - amely a szekszárdi borvidék legrégeb­bi és leghíresebb szőlőfajtája - és a Szekszárdi Bikavért. Aztán a kékfran­kost, amelyet sokan és egyre többen keresnek.- Az idős szőlősgazdák át tudják-e adni a szőlőművelésben, borkészítés­ben az évtizedek során szerzett tapasz­talataikat?- Sajnos egyre kevesebb fiatalt vonz a szőlőművelés és az ezzel járó borké­szítés. Szerencsére a nagyobb borá­szoknál jó példák vannak arra, hogy öröklődik ennek a szép szakmának a szeretete, viszont a kisebb területtel rendelkező szőlősgazdák egyre töb­ben adják fel a szőlőművelést. A fiata­lok mentségére legyen mondva, a sző­lő állandó odafigyelést igényel, ami a mai rohanó világban nehéz, ugyanis nemcsak a művelést, az értékesítést és a sok törvény betartását is jelenti, amihez a mindennapi munka mellett már nem jut energia.- A hegybírónak bizonyára van ked­venc bora...- Igen! A kékfrankos, a merlot és a cuvée borok.

Next

/
Thumbnails
Contents