Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-10-08 / 33. szám
KA VE, DUPLA HABBAL tasArIap 2006. OKTOBER 8. ,A szekszárdi borok egyre több sikert hoznak » SAS ERZSEBET OLDALA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Mészáros Pál, a Szekszárdi Hegyközség elnöke és Kelemen Erika szekszárdi hegybíró és borvidéki titkár. A szőlősgazdák gondjairól, az idei várható termésről, s a szekszárdi borok egyre nagyobb eredményeiről beszélgettünk. Egy férfi: Mészáros Pál- Kevés ember van Szekszárdon, aki nem ismeri Mészáros Pált. A térség egyik legelismertebb borásza, azon túl, hogy a Szekszárdi Hegyközség elnöke, mely tisztségét társadalmi munkában végzi. Ha jól értettem a dátumot, akkor éppen jubilálsz?- Igen, s hihetetlen, hogy mennyi minden történt ez alatt az évtized alatt. Ezt természetesen sok mindenre lehet mondani, de én a Szekszárd és vidéke szőlőtermesztésében és borászatában bekövetkezett változásokra gondolok.- Aki csak szereti a jó bort, ám nem foglalkozik vele, az bizonyára kíváncsi, mit takar ez a funkció, hogy a hegyközség elnöke?- Mielőtt megalakult a Hegyközség, nehéz helyzetben volt a szőlész-borász szakma, ugyanis nem volt olyan civil szervezet, amely képviselte volna ezt a szakmát. Először a Hegyközségi Egyesület jött létre, amely a szekszárdi szőlősgazdákat fogta össze, s akik elnökké választottak. Szorgalmaztuk a Magyarországon az 1940-es évek előtt jól működő hegyközség intézmény visszaállítását. Aktívan közreműködtünk a hegyközségi törvények létrehozásában, ami sajnos nem egészen úgy sikerült, ahogy elképzeltük, ugyanis mi azt szerettük volna, ha inkább egy alulról építkező szervezet alakul, hogy a bortörvények alkotásában nagyobb beleszólásunk lehessen.- Milyen lépcsőfokai vannak ennek a szervezetnek?- Az Országos Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Borvidéki Tanács, valamint a Hegyközségek.- Minden szekszárdi szőlész, illetve borosgazda tagja a Hegyközségnek, illetve van-e valamilyen kritérium, hogy ehhez a szervezethez tartozzon valaki?- Aki 500 m2-nél nagyobb szőlőterülettel rendelkezik, és borértékesítéssel foglalkozik, az tagunk lehet.- Tagjainak milyen érdekképviseletet nyújt a Hegyközség, illetve milyen feladatai vannak?- Leghatásosabban, 1997-ben a borvidék kialakításában vettünk részt - amely Zombától Bátáig terjed - s ezzel a csak a legkiválóbb vörösbortermelő helyek maradtak a Szekszárdi borvidéknél. Ez a törekvés annyi meghozta a gyümölcsét - mondhatnám szőlőjét -, hogy a 2006-os Egerben megrendezésre került Vinagora Nemzetközi Borversenyen minden 4. magyar aranyérmet szekszárdi bor nyert el a 22 borvidék közül. A feladatainkról néhány szót: 21 tagú választmánnyal irányírtjuk a Hegyközség munkáját, amely egyrészt a rendezvényszervezésekből - borversenyek - szakmai tanácsadásokból áll - „téli esték” program, amelynek keretén belül több száz szőlősgazda és borász veszt részt -, valamint javaslatokat teszünk a szőlő és borászati törvények módosítására, sajnos kevés sikerrel, ugyanis az országos hegyközség ezeket ritkán veszi figyelembe.- Ragyogó szép volt a szeptemberi „nyár". Milyen volt a szőlő és a borkészítés szempontjából az idei esztendő időjárása. Milyen termés várható?- Az idei évben későn indult fejlődésnek a szőlő. A szekszárdi borverseny eredményhirdetésén, a „lövések könyvében” minden évben Baky Péter festőművész lerajzol egy szőlőhajtást, s ez az idei évben volt a legkisebb. A tavaszi „tél” után igazi forró nyár következett, ami több mint egy hónapig tartott, s a szőlő behozta a lemaradását - minden szőlősgazda sokat izzadt, de boldogan, mert tudtuk, hogy ez jót tesz az idei termésnek - s ha még egy szép hosszú napsütéses őszünk lesz, akkor kiváló minőségű szőlőből, nagyon szép borokat készíthetünk.- A hegyközségi elnöki feladatok „után", mint a Mészáros Borház tulajdonosáról, is essék pár szó...- A Kossuth Lajos utcában lévő borházunkban, az egész család dolgozik. Rendezvények, borkóstolók - ahová az ország és Európa minden részéről jönnek. A feleségem végzi az irodai munkát, a vendéglátás szervezését, a fiam, Péter, mint borász alakította ki a dizájnt, és végzi a borászati feladatokat, s ha soka munka, akkor Zsanett lányom is besegít. Szakmailag nagyon jó a kapcsolatom a Pécsi Kutató Intézettel, mind a saját vállalkozásomban, mind a Hegyközség ügyeiben gyakran kérek és kapok jó tanácsokat.- Mint borász mire vagy a legbüszkébb?- Sikerült a szőlőfajta jegyzékbe felvenni egy saját kadarka kiónt, amelynek Mészi Kadarka lett a neve. A másik, amire büszke vagyok, hogy Budapesten, az MTA-án engem kértek fel, hogy méltassam dr. Diófási Lajos professzor úr munkásságát. Egy nő: Kelemen Erika- Fiatalon kerültél ebbe a pozícióba... Hogy fiatal szép nő a hegybíró, nem semmi, hogy ezzel a divatos szlogennel éljek...- A Kecskeméti Kertészeti Főiskolán kertészmérnök szakon szereztem diplomát 1998-ban. Akkor már egy éve a Szekszárdi Hegyközségben dolgoztam, ami úgy történt, hogy egy kirándulás alkalmával megismerkedtem Mészáros Pállal, s a beszélgetésünk során derült ki, hogy a szakdolgozatomat, a hegyközség működéséről szeretném írni, így kerültem közel a szervezethez.- A szekszárdi szőlősgazdák - akik néha egymás tanácsait is nehezen fogadják el -, hogy fogadtak el téged, mint fiatalt, mint nőt?- A hegyközségnél 2003-ban volt a tisztújítás és felkértek, pályázzam meg a hegybírói posztot. A borászok támogatásával 5 évre elnyertem a bizalmat.- Mint hegybíró milyen jogosítványaid vannak?- Elsősorban a szőlő és bor szárma zási igazolványok kiadása, a szőlőkivágás és szőlőültetéshez való hozzájárulás a munkám. Ez utóbbi 2004-tőL működik ilyen formában, addig az engedélyt is az irodánk adta ki, ma már ez az MVH-hoz tartozik.- Milyen a közvetlen kapcsolatod a szőlősgazdákkal, a borászokkal?- A hozzám fordulóknak - akár szőlőműveléssel, akár borkészítéssel kapcsolatban - tehetségem és tudásom szerint próbálok segíteni, s miután sokan fordulnak hozzám, ez azt jelenti számomra, hogy elfogadtak, sokan kikérik a véleményemet, tanácsaimat.- Milyen jövőképet tudsz elképzelni, „jósolni" a Szekszárdi Borvidéknek?- Ez év júliusa óta látom el a borvidék titkári feladatait is, az elkövetkezendő esztendő munkái között szerepel a Szekszárdi Bikavér szabályzatának, a borvidék rendtartásának és szabályzatának módosítása, amely közös feladat a többi hegyközséggel.- Osztod-e a hegyközség elnökének véleményét, miszerint Szekszárd, mint borvidék, egyre nagyobb hírnévre tesz szert...- Az elmúlt időszak eredményei alapján egyre többen érkeznek a borvidékünkre, s mind többen érdeklődnek, országon belül és kívül, hogy javasoljunk pincéket - ezek rövidebb hosszabb ideig itt tartózkodó turista- csoportok - ahol különböző borokon keresztül megismerkedhetnek ezzel a borvidékkel.- Milyen bort ajánlanál az ide érkezőknek, akik valami igazi különlegeset szeretnének, amit más borvidéken nem találnak meg?.- Mindenképpen a kadarkát - amely a szekszárdi borvidék legrégebbi és leghíresebb szőlőfajtája - és a Szekszárdi Bikavért. Aztán a kékfrankost, amelyet sokan és egyre többen keresnek.- Az idős szőlősgazdák át tudják-e adni a szőlőművelésben, borkészítésben az évtizedek során szerzett tapasztalataikat?- Sajnos egyre kevesebb fiatalt vonz a szőlőművelés és az ezzel járó borkészítés. Szerencsére a nagyobb borászoknál jó példák vannak arra, hogy öröklődik ennek a szép szakmának a szeretete, viszont a kisebb területtel rendelkező szőlősgazdák egyre többen adják fel a szőlőművelést. A fiatalok mentségére legyen mondva, a szőlő állandó odafigyelést igényel, ami a mai rohanó világban nehéz, ugyanis nemcsak a művelést, az értékesítést és a sok törvény betartását is jelenti, amihez a mindennapi munka mellett már nem jut energia.- A hegybírónak bizonyára van kedvenc bora...- Igen! A kékfrankos, a merlot és a cuvée borok.
