Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-10-08 / 33. szám

2006. OKTÓBER 8. HÉTRŐL HÉTRE vutiBSXm ros mindent megtett azért, úgy érezzék magu­kat, mintha azok lennének. Már ott voltak a re­mek hangulatú, péntek esti közös főzésen a Sió­motel területén, megismerkedhettek a Csapó Károly képviselő főzte magyaros babgulyással, de ők is elővezethették egyik nemzeti ételüket az ír ragút. Ott voltak a külföldi delegációk hiva­talos fogadásán is, részt vettek a felvonuláson, a polgármester úr a fesztivál megnyitóján vala- mennyiüket a nevén szólítva köszöntötte, ami több mint gesztusértékű volt, így minden tekin­tetben otthon érezhették vendégeink magun­kat" Ennek következménye is az az ír bejelen­tés, hogy a jövő évi fesztiválon már félszázan ér­keznek Szekszárdra, a fesztivál ürügyén, Brad­ley úr eddig is minden ígéretét teljesítette- Nagyon szervezett, kitűnő hangulatú ren­dezvény ez. Ahogy a kisebb-nagyobb közössé­gek együtt szórakoznak, ünnepelnek, kapcso­lódnak egymáshoz, ha úgy tetszik a közösségi egyiittlét szempontjából mindenképpen példás, mások számára tanulságos a szekszárdi szüreti fesztivál. Kérem, ne vegye udvariasságnak, ha azt mondom, összességében jobb ez, mint a mi Saint Patrick fesztiválunk. Jövőre is itt leszünk, velünk lesz városunk polgármestere és a képvi­selőtestület több tagja is - mondta búcsúzóul a szóvivő, aki már többször is járt nálunk. Facsádi közeledés, nemcsak Bunyaszekszárd okán Románia magyarlakta területeiről mindkét testvértelepülés, Lugos és Facsád is képviseltet­te magát, ez utóbbiakkal a fesztiválzárás idő­pontjában is még lehetett találkozni a Béla té­ren, kísérőik társaságában. Gergely János, a kül­döttség legrégebbi tagja is folyamatában látja a fesztivált, azt mondja a változás, a fejlődés évről évre tetten érhető, aminek felettébb tud örülni: - „A néhány száz felvonulótól eljutottunk a több ezresig, és mindezt sok ezren követik figyelem­mel, amire büszke lehet Szekszárd, ilyen látvá­nyosságra, no és azokra a felvezető és kiegészí­tő programokra is, aminek szintén nem először voltam részese. Csak így tovább - sommázta vé­leményét. Persze János bátyámnak akkor is csil­logott a szeme, de nagyon, amikor augusztus második hét végéjén a Facsád közeli nekünk le­gendás Bunyaszekszárdon, egyre több a kap­csolatot ápolni igyekvő, a történelmi gyökerek­hez ragaszkodó mostani szekszárdit pillantott. Igen, valamikor nagyon régen Székely András szekszárdi lakos inspirációja révén 56 család el­indult a nagyvilágba, és Bunyán kötött ki, ott te­lepedett le, és létre is hozta a Bunyaszekszárd települést, amiről avatott néprajzosaink, hely- történészeink tollából kellő részletességgel be­számoltak lapunk hasábjain.- Sajnos már mind kevesebben vagyunk, akik ott születtünk abban a faluban. Vagyunk még mintegy százan, de sokan közülük már nem is nagyon tudják, hogy ott születtek, mert időköz­ben elköltöztek Románia minden irányába, kül­földre, vagy éppen visszatértek az anyaország­ba. Velem együtt úgy harmincra tehető az aktív mag, akik megpróbáljuk összefogni ezt a kis csoportot, és ehhez nélkülözhetetlen az innét, Szekszárdról érkező érdeklődés, a személyes je­lenlét, a segítség, amit tényleg megkaptunk. Facsád is várja, hogy Románia uniós tagságá­val megszűnnek a régi értelemben vett határok, ami pozitívan hatna, pontosabban elindítaná a gazdasági kapcsolatokat. Mint azt nem csak Gergely Jánostól, hanem a küldöttség többi tag­jától is hallottuk, az erdei gyümölcsök termelé­sére, a gyógynövénytermesztésre, de úgy általá­ban az állattenyésztésre lennének az átlagnál jobb adottságaik az agráriumon belül. Ebben láthatna egy itteni befektető fantáziát. Persze gondot okoz, hogy nincsenek megfelelő utak, amik a földekhez vezetnek. De egy befektető megjelenésével már az ottani önkormányzat is hajlandóságot érezne az infrastruktúra alapdol­gainak megvalósítására. Jelentkezett igény Lúgosról és Facsádról is arra, hogy az unióra, a pályázatokra, a pénzek lehívásának képességé­re felkészítené a szekszárdi, illetve környékbeli agrárgazdaság a testvértelepülés gazdálkodóit, mert ha ebből a szempontból előbb eszmélnek, mint más vidékek gazdálkodói, az pénzben igen mérhető lépéselőnyt jelentene számukra. A me­gyei agrárkamarával már tapogatódzó tárgyalá­sokat folytattak a témában. Az asztalnál ülő amúgy román származású képviselő-testületi tagok is rendre bólogattak, amikor János bácsi szenvedélyesen beszélt, a magyarul tudók be is kapcsolódtak a diskurzusba, legyen szó Bunya- szekszárdról, vagy éppen a facsádi szükségle­tekről. Jó volt látni, érzékelni a magyar-román együttélésre az elmúlt évtizedekben egyáltalán Szeptember 15-ik és 16-ik napján, a Szüreti Fesztivál részeként került megrendezésre az Örökség Országos Gyermektánc Fesztivál a Béla király terén, illetve a Garay téren. A ren­dezvényt, amely az Örökség Gyermek Nép- művészeti Egyesületnek köszönhetően az or­szág három városában zajlott, a Nemzeti Kul­turális Alap támogatásával bonyolították le, általában remek hangulatban és nagy számú érdeklődő előtt. Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesü­let szervezésében, felmenő rendszerben válo­gatták ki az országnak mind a hét régiójában azokat a gyermek néptánccsoportokat, amelyek végül hazánk három városában: Debrecenben, Kecskeméten, illet­ve Szekszárdon mu­tatkozhattak be a nagyközönség előtt. Mint azt lapunknak Matókné Kapási Jú­lia, a Bartina Nép­tánc Egyesület mű­vészeti vezetője el­mondta, hazánk több mint egy tucat­nyi városából össze­sen majdnem húsz együttes vett részt a szekszárdi fesztivá­lon. A program pénte­ken este kezdődött a gálaműsorral, mely­nek keretei között mindegyik csoport fellépett. Ezt tánc­ház követte, melyen a Csurgó zenekar muzsikált. Szomba­ton egyidejűleg mindkét helyszínen nem jellemző egymás tiszteletét, az együvé tar­tozást, a közös gondolkodást. Szegénység ide vagy amoda, mégiscsak egy olyan erkölcsi tőke ez, ami Facsád javára talán anyagi értelemben is meghozhatja a hőn óhajtott változást. Ravenna ráérzett Szekszárd ízeire Egy szüreti fesztivál alapvetően a vendégfoga­dásról, a kikapcsolódásról, a felhőtlen szórako­zásról szól, az együttműködés nagy ötleteit nem a borudvarban vezetik elő a két ország, a két ré­gió képviselői, hanem az erre hivatott esemé­nyeken, vásárokon, expókon. így Fodor Miklós képviselő a város turisztikai és gazdasági ügyek­kel is foglalkozó bizottságának vezetője sem bombázta a fesztiváljárás során az olasz part­nervárosból, pontosabban megyéből érkező ed­digi legmagasabb rangú két hölgyből álló kül­döttséget, azzal, hogy mi mindent csinálhatná­nak itt az olaszok, mit tudnánk mi sikerrel elad­ni nekik. Folytatás a 6. oldalon. (a Béla király terén és a Garay téren) zajlott a résztvevő együttesek műsora, végezetül pedig a csoportok vidám, énekes-muzsikás menettánc­ban vonultak fel a város a rendezvény idejére szinte teljesen lezárt központjában. Matókné Kapási Júlia közölte, hogy a fesztivál megrendezését (pontosabban a gyerekek elszál­lásolását és étkeztetését) 2,3 millió forinttal tá­mogatta az Örökség Egyesület, ezért azt muszáj volt egy nagyobb rendezvényhez kötni, hiszen az önálló infrastruktúra kiépítése és a lebonyo­lítás az említett összeg többszörösét emésztette volna fel. További előny volt, hogy a fesztivál né­zőközönsége kibővült - a város szempontjából pedig mind a kulturális, mind az anyagi hozadé- ka jelentős. A Bartina Egyesület, miként azt a művészeti vezetője ki­emelte, több ízben bonyolítot­ta már le az Örökség vetélke­dés megyei versenyét a részt­vevők nagy megelégedésére, így a fellépő csoportok öröm­mel jöttek és jönnek Szek­szárdra, mutatott rá Matókné. Csekély üröm az örömben, hogy az NKA által létre hozott nagyrendezvényi kuratórium, melynél az Örökség Fesztivál lebonyolítása érdekében is pá­lyázni lehetett, megszűnt. A finanszírozási háttér változá­sát jelenti ez, illetve a támoga­tás szétaprózódását. A Bartina, amely az Örök­ség Fesztivál országos szintjé­re mindig eljutott, büszke erre a teljesítményére, hangsú­lyozta az egyesület művészeti vezetője, és hozzátette: a Szekszárd név jól cseng a néptáncfesztiválok berkeiben. Kosztolányi MINDANNYIUNK ÖRÖKSÉGE Szekszárd neve jól cseng a gyermektánc fesztiválon

Next

/
Thumbnails
Contents