Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-09-17 / 30. szám

2006. SZEPTEMBER 17. KÁVÉ. DUPLA HABBAL VASAwSIpM „Nagykorú” lett az Alisca Borrend SAS ERZSÉBET OLDALA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Módos Ernő, az Alisca Borrend nagymestere, borász vállalkozó, és Pető Lászlóné Er­zsiké, az Alisca Borrend udvarhölgye, borász vendéglátó. A Szekszár­di Szüreti Napok programjának egyik leglátványosabb produkciója az Alisca Borrend és a vendég borrendek felvonulása és bemutatkozása. A megalakulásról, a célról, a tisztségviselőkről, a múltról, valamint a jelen és a jövő feladatairól beszélgettünk vendégeimmel. Egy férfi: Módos Ernő- A borversenyekről tudósítva, sokszor lehettem tanúja annak, hogy a borászok többsége milyen szépen és választékosán tud beszél­ni a borról. Kérlek, meséld el az Alisca Borrend megalakulásának történetét:- Az országban az elsők között alakítottuk meg az Alisca Borren­det 1988. február 23-án, 5 férfi és négy női taggal. Jelenleg 117 tagja van a rendnek, valamint 52 tiszteletbe­li tagja.- Mielőtt rátérnél a „rendes" és a tiszteletbeli tagok közötti különbségre, bizonyára sokan kíváncsiak arra, hogy az immár „nagykorúvá" vált Alis­ca Borrendet név szerint kik hozták létre...- A hölgyeké az elsőbbség: Pető Lászlóné, Varga Jánosné, Scherer Péterné, Dárdai Jánosné, dr. Töttős Gábor, dr. Domonyai Péter, Veszter- gombi Ferenc, Wéber János, és jómagam.- Visszatérve az előző kérdéshez, ki lehet „rendes" és ki tiszteletbeli tag­ja a Borrendnek? A rendes tagság adja magát, szakmabeliek. A tiszteletbeli tagságot a rendes tagság „előszobájának” lehet tekintem, s a Szekszárdi Borvidék ér­dekében kifejtett munkájuk elismeréseként vettük fel őket a rendbe. Szek- szárd város kitüntetettjei, testvérvárosaink polgármesterei, különböző művészeti ágak képviselői.- Megalakuláskor milyen célt tűzött ki az Alisca Borrend? .- A történelmi borvidék hagyományainak ápolását, boraink minőségé­nek megőrzését és fejlesztését, valamint megismertetését. Az évek során fontos céllá vált még a társ borvidékekkel való jó kapcsolat ápolása.- Az Alisca Borrend felépítéséről és a tisztségviselőkről mit kell tudnunk?- Felépítése a reneszánsz hagyományokra épült, mind külsőségeiben, mint szervezeti felépítésében. A borrend vezetője a nagymester, jóma­gam, a ceremóniamester: Karácsonyi József, aki a programokat szervezi, a kincstárnok: Sümegi Imre a pénzügyek intézője, főpohárnok Veszter- gombi Ferenc, a bemutatandó borok kiválasztása és megítélése a felada­ta, a krónikás dr. Töttős Gábor, aki folyamatosan jegyzi a borrend életé­nek minden megmozdulását, s az udvarhölgyek, akik a borrendi ceremó­niák lebonyolításában segédkeznek. Vannak jelképeink: zászlós borunk a Szekszárdi Óvörös, zászlónk, legendáink, a borrend történelmét, hagyo­mányait feldolgozó írások, a történelmi borvidék múltja, jelene, Háry le­genda, óvörös dicsérete és még sorolhatnám. A ruhát - zöld bársony, arany szegéllyel - ennek a borrendnek tervezte a Győri Színház díszletter­vezője, fontos volt az elegancia, az archaikus megjelenés, amelyben a vendég borrendek felvonulásakor a közönség gyönyörködhet, hiszen minden borrend más-más színű és fazonú ruhában jelenik meg.- Emlékszel még arra, hogy mit szólt a szakma, amikor megalakítottá­tok az Alisca Borrendet?- Először kicsit fura, komolytalan társaságnak könyvelték el, azóta már ranggá vált, s bizony akit tagjaink sorába felveszünk, az komoly megtisz­teltetésnek tartja ezt a tagságot.- Hol tartjátok az összejöveteleteket, s melyek a borrend jelen és jövőbe­ni tervei? Az Alisca Borrend központja a Frankos Borház, Hosszúvölgyben - amely Petőné Erzsiké vendégháza is egyben - itt tartjuk a megbeszélése­inket, rendezvényeinket, fogadjuk vendégeinket. Az évek során sokat ala­kult a borrendünk szerepvállalása. Minden jelentős hazai és külföldi ren­dezvényen részt veszünk és képviseljük a szekszárdi borokat. Szerepet vállalunk, mint az itteni kultúra szerves része, hogy megismertessük a térség borkultúráját. Ez a misszió a legfontosabb, amit felvállaltunk, és to­vábbi feladatnak kitűztünk.- Az idei Szüreti Napokon hány borrendet láttok vendégül?- 40 borrendnek küldtünk el meghívót, s bár az országban most sok-sok rendezvény van - mi is au­gusztus közepe óta minden hétvé­gén valahol vendégek vagyunk - reméljük, hogy 15-20 borrendet vendégül láthatunk.- Módos Ernő, mint az Alisca Borrend nagymestere, „civilben" is borász...- Lányommal és vömmel alapí­tottunk egy bortermelő - palackozó - forgalmazó céget, Módos Borászat néven. Egyébként pedig a szakmámon kívül civilben leginkább nagypapa szeretek lenni, imádom az unokáimat. Egy nő: Pető Lászlóné Erzsiké- Fantasztikusan mutatsz ebben az arany sújtásos ruhában, s vala­mi egészen hihetetlen számot emlí­tettél meg mindjárt a beszélgetés kezdetén...- Magamnak is hihetetlen de a borász szakmával 35 éve jegyez­tem el magam. A Rózsában érettsé­giztem szőlész-borász szakon 1971-ben - nemrégiben volt a 35 éves érettségi találkozónk - majd Budafokon szereztem meg a tech­nikusi minősítést. S miután ez a szakma egy folyamatos továbbkép­zést igényel, hiszen a borhoz kap­csolódik a gasztronómia, ezért üz­letvezetői szakbizonyítványt sze­reztem vendéglátásból. S mint „iga­zi" borász, Villányban az okleveles borbírálói szaktanfolyamot is elvé­geztem, ami feljogosít arra, hogy borversenyeken, mint borbíráló működhetek.- Amikor kezdted ezt a szakmát-hivatást, akkor még újdonság volt egy női borbíráló...- Ma már többen vannak itt, Szekszárdon, és az országban is. Nagyon fontos szerep jutott a nőknek ebben az ágazatban, hiszen nem szabad el­felejteni, hogy a nők jó érzékkel szerveznek, rendeznek. Ha a feladatok­ról beszélünk, akkor otthon is többnyire a háziasszony várja a vendége­ket, s ma, amikor a bor a gasztronómiával „kézen fogva” jár, akkor bizony a nők szerepe felértékelődött ebben a szakmában.- Nemcsak bort, mást is kínálsz, mint vendéglátós, viszont a vendégek bizonyára értékelik, hogy egy hivatásos borász által javasolt bort rendel­hetnek a vacsora mellé...- Mint vendéglátós nagyon nagy tisztelettel foglalkozom a szekszárdi borászok boraival, azt is mondhatnám, hogy együtt nőttünk fel ehhez a feladathoz, hiszen a borászok egy nagycsalád, ahol mindenki ismer min­denkit és tiszteli a másik munkáját, eredményeit.- Az Alisca Borrend centruma az általad működtetett Frankos Borház - ez már magában is megtisztelő -, ahol saját borkóstoló helyiséggel is vá­rod a vendégeidet...- A szekszárdi borok teljes skáláját bemutatom a vendégeimnek, amit nagy szeretettel teszek, hiszen minden bor más, minden bornak megvan­nak az érdemei, s a vendégek is szeretik a változatosságot. Amennyiben úgy kívánják a vendégeim, a Régi Vármegye Háza udvarában lévő - meg­nyitása óta én működtetem - Borkútnál fogadom őket, amely méltó hely a magyar vagy külföldi vendégeknek a legjobb szekszárdi borokkal való megismerkedésre. A vendégváráshoz még annyit hozzátennék, hogy bár már említettem nem győzöm hangsúlyozni, hogy az állandó szakmai fej­lődést, az igényességet nagyon fontosnak tartom. Ezért állandóan a jobbí­tás szándékával nézek a következő nap elé.- A vendéglátás nehéz szakma, mindenki kívánságának megfelelni... Mi az, ami pihentet, mivel tudsz az ízek, illatok, zajok világából kikapcso­lódni?- Magam sem gondoltam, hogy egyszer egy ilyen hobbim lesz. Elkezd­tem gobelinezni, s nagyon pihentet, felüdít, eltereli a gondolataimat.

Next

/
Thumbnails
Contents