Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-09-17 / 30. szám

2006. SZEPTEMBER 17. MOZAIK , SZEKSZÁRDI VASARMAP j) Kőre rajzolt gesztusok Ötödik alkalommal rendezik meg Szekszárdon az ország második leg­rangosabb grafikai seregszemléjét a Magyar Grafikusművészek Szövet­sége, a Magyar Grafikáért Alapít­vány és a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza rendezésé­ben. Az Országos Színesnyomat Grafikai Kiállításon legutóbb, 2003- ban szitanyomatokkal ismerkedhet­tünk meg, most egy újabb technika, a litográfia változatosságát mutatják be a triennálén szereplő alkotások. A kőnyomtatást 1798-ban feltaláló Alois Senefelder nem is sejthette, hogy milyen nagyszerű lehetőséget adott a művészek kezébe ezzel a kez­detben kizárólag nyomdászok által használt síknyomásos eljárással. Már a 19. század elején szívesen éltek vele olyan kiváló művészek, mint például Francisco de Goya, aki a Bikaviadalok sorozatát rajzolta kőre, de Delacroix is remekműveket hozott létre ezzel a technikával. 1826-ban már többszínű nyomato­kat is készítettek, mégsem ez volt az egyetlen ok, ami miatt felvehette a versenyt a tömegesen terjedő fényké­pezéssel, és a század legnépszerűbb sokszorosító eljárásává vált. Az imp­resszionisták, például: Édouard Ma­net, felfedezték e módszer gazdagsá­gát, hiszen akár zsíros krétával, akár kőrajztusba mártott ecsettel felvihet- ték rajzukat az előzőleg megcsiszolt, szemcsézett mészkőlapra. Az erről készült nyomatok tükrözhetnek mar­káns vagy lágy vonalakat, de erőteljes vagy finom, lazúros felületeket is. Nagyméretű, gyakran két lapból álló, kőnyomatos plakátjairól vált híressé Henri de Toulouse-Lautrec. Magyarországon Barabás Miklós volt a litográfia kiváló mestere. A 20. században sem homályosuk el e technika nagyszerűsége az alkotók és a befogadók körében. Edvard Munchtól Pablo Picassón át Joan Mi- róig szívesen alkalmazták a képzőmű­vészek a fent említett változatokon kí­vül pl. az átnyomásos technikát is, ahol a papírlapra, akár a szabadban, el­készített rajzot nyomják át a kőre, vagy az olyan érdekes eljárást, mint a nega­tív fiyomatot adó aszfalt-követ, és még sorolhatnánk. Talán e technikai sokszí­nűség az oka, hogy a 20. század máso­dik felében egyre népszerűbbé váló komputergrafikával szemben az alko­tók és a befogadók mindig találnak e rendkívüli műfajban izgalmasat, szép­séget és újdonságot. Ezt bizonyítja az V. Országos Grafikai Triennálén 28 al­kotó 59 litográfiája. A kiállítás érdekes­sége és erőssége is, hogy a hosszú évek óta a magyar grafika vezető egyénisé­gei közé tartozók, mint Sóváradi Valé­ria, Kiss Ilona, Nagy Gábor Stefanovits Péter, Benes József, mellett olyan fiatal művészek is szerepelnek, mint pl.: Bács Emese, Orr András, Nádas Ale­xandra, Kovách Imrich, vagy az 1988- as születésű Szabó Kristóf - mondja Baky Péter festőművész. - A legfino­mabb, hajlékony rajzosságtól, a festői- séget egészen a legszabadabb, legva­dabb gesztusokig megjelenítő lapokon szinte az összes grafikai, festészeti stí­lustörekvés, formai kutakodás tetten érhető. - A litográfiának mindig lesz je­lene és így jövője is. Az V. Színesnyomat Grafikai Kiállí­tást Baky Péter nyitja meg szeptember 16-án 11 órakor. Közreműködik Lányi Péter zongoraművész. A tárlat októ­ber 18-ig tekinthető meg. K. E. EVANGELIUM Hálával! Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fenn­hangon dicsőítette Istent. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott ne­ki. Ez pedig samáriai volt. Jézus ekkor így szólt: „Vajon nem tízen tisz­tultak-e meg? Hol van a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszatért vol­na, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?" És ezt mondta az Úr: „Kelj fel, menj el, hited megtartott téged." (Lk. 17,15-19) Lukács, az orvos-evangélista jegyezte le azt a történetet, melynek befejező szakasza a fenti idézet. Tíz leprás csodálatos gyógyulásának a története ez, melyet az egyház legrégebbi Biblia olvasó útmutatója, az ú’n. „Óegyházi perikópa” hoz elénk ezen a vasárnapon. Tíz remény­telenül beteg embernek adja vissza Jézus az életet, de csupán egy tér vissza hozzá, leborulva elé, az Istent dicsőítve. Hol van a többi kilenc? Mi hiányszik a többségnél, ami ennél az egynél megvan? Mi hiányzik, sajnos, a mi életünkből is többnyire, ha nem is kilenc az egyhez arány­ban? Mit felejtünk el oly sokszor miután a kért segítséget megkaptuk: betegség, vizsga, nehéz munkahelyi helyzet után? Mi hiányzik az ese­tek többségében, egy-egy Istentől kért segítség után? A hálaadás! Jézus szavaiból az derül ki, hogy a köszönet elmaradása nem csak őt szomorítja el, de magát a hálátlan embert is megfosztja valamitől. A történetben ugyanis csupán egy valaki kapja az ígéretet: „hited megtar­tott téged”. De vajon miért ilyen fontos a hálaadás a Mesternek, milyen nyeresége van belőle magának az embernek? Valószínűleg azért olyan fontos ez, mert a hála a visszajelzés az em­ber részéről. Az élő Istennel való igazi szeretet-kapcsolat kezdete, ahol már nem csak alkalmi csodatevőnek, alkalomadtán megszólítható „szolgáltatónak” tekintjük őt, hanem a részünkről is áramlik valami fe­lé: egyszerű, gyermeki „köszönöm”... A hála talán a helyes életszem­lélet kezdte is, mert végre meglátja a „nekem járó” dolgok mögött: a többségében, igazából „ajándékba kapott” részeit az életnek. Milyen jó lenne átírni az emlékeinkben olyan szavakat, mint „mázli”, „szeren­csém volt”...stb„ s megtanulni meglátni: az irgalmas Krisztus segítsé­gét azokban az élethelyzetekben! Jó lenne megtanulni Lutherrel együtt, hálás szívvel imádkozni: „Uram! Amit nekem akarsz adni, azt én vidám szívvel, hálásan fogadom. Amit pedig nem adsz meg, arról szívesen lemondok. Elégedett akarok lenni, ha csekély az, ami nekem jut, s akkor is, amikor nagy gazdagság a részem.” Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA Tolna Megyei Szervezete és a Magyar Pénzügyi, Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének Tolna Megyei Szervezete közös szervezésében 2006. szeptember 21-én 9-14 óráig SZAKMAI NAPOT TART a Babits Mihály művelődési ház földszinti tánctermében Szekszárd, Szent István tér 10. Az előadások témaköre: ADÓ- ÉS JÁRULÉKVÁLTOZÁSOK (adózás rendje, áfa, szja, eva, házipénztár adó, különadó, társasági adó, járulék) Előadók: az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának vezető munkatársai Részvételi díj: 5000 Ft, mely az áfát is tartalmazza A részvételre jelentkezni lehet: 7100 Szekszárd, Kossuth Lajos u. 8. Tel./fax: 74/411-236 és 74/511-579 SZAKUZLETEINK SZEZONAJÁNLATA. Szüretelőkádak, kádtartozékok. Szüreti eszközök, anyagok, kisgépek. Műanyag gyümölcsös rekeszek, ládák. Lucernamag és gazdasági fűmagok. Raschel, pe. és pp. zsákok. Mezőgazdasági takarófóliák. Őszi műtrágyák és zsákos szerves trágyák. Virághagymák, kiültető kosarak. Fűnyírók, motoros permetezők szezon végi kiárusítása Elektromos és benzinmotoros láncfűrészek. KERTÉSZETI ABC Szekszárd, Piac tér Tel: 74/413-167 ZÖLDKERT SZAKÜZLET Szekszárd, Béri Balogh Á u. 50. Tel: 74/312-163

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents