Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-09-17 / 30. szám
SZEKSZÁRDI jr JUJUtHKi/l __ VA SÁRNAP HÉTRŐL HETRE 2006. SZEPTEMBER 17. Gyermekszegénység Magyarországon KONFERENCIA A SZEKSZÁRDI MEGYEHÁZÁN A Tolna Megyei Önkormányzat nyolc évvel ezelőtt Megyenap elnevezéssel indított rendezvénye mára Megyehétté bővült, s Szek- szárd mellett 14 település színes és tartalmas programjaival várta az érdeklődőket. A gazdag kínálatból kiemelkedett a Szekszár- don megtartott „A gyermekszegénység Magyarországon” című szakmai konferencia, melyet a Tolna Megyei Önkormányzat és a Tolna Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda - a szekszárdi Esélyek Háza - rendezett. A konferenciát és annak, mintegy előzeteseként a „Rajzolj nekünk” című, az esélyegyenlőség jegyében meghirdetett gyermekrajz kiállítást Frankné dr. Kovács Szilvia a közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő nyitotta meg. A rajzkiállításon közreműködtek a Szivárvány iskola tanulói. Mátisné Orsós Julianna, az Esélyek Háza vezetője üdvözölte a konferencia előadóit és résztvevőit. „Gyermekek a szokások és a jog hálójában” címmel Nagy Janka Teodóra, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociálpolitikai Intézetének intézet- igazgatója tartott nagy ívű előadást. A gyerekek társadalmi helyzetét vizsgálva felvázolta miként válik a tradíciók által irányított személyiségből jogilag meghatározott ember. Némi nemzetközi kitekintés után etnográfiai kutatásokból kiindulva vázolta a gyerekek helyzetét a magyar hagyományos paraszti társadalomban. A gyerekek a szélesen értelmezett, a közösségi érdekeknek alárendelt család biztonságában éltek. A biztonság az árvákra vagy fél árvákra is kiterjedt. Előítéletesen hátrányosan megkülönböztetett csak a házasságon kívül születettek sorsa volt, akiket csak a 20. század első évtizedében ismertek el például törvényes örökösnek. Ekkorra azonban már felbomlott a szokásjogon működő tradicionális modell. A történelmi minták, a közösségi élet által kidolgozott életstratégiák átalakultak vagy meg is szűntek, s mindez értékváltozáshoz vezetett. A modern társadalmakban megjelenő elbizonytalanodás a családban is megmutatkozik. E helyzet nyomán szükségessé válik a közhatalom beavatkozása a szülő és a gyermek kapcsolatába. Az egyhelyben gyökerezettség biztonsága helyébe jogszabályok lépnek. A jogszabály védőháló, amely részben átveszi az addig csupán a családi kötelék által megteremtett biztonságot. Nagy Janka Teodóra a jogi szabályozásról beszélt a továbbiakban mely nem választható el a gazdasági helyzet alakulásától sem. Előadása végén az 1995-ben Koppenhágában megtartott nemzetközi konferenciáról szólt, amely a szegénység, s benne jelentős hangsúllyal a gyermekszegénység felszámolásáért indított programot. Még tíz évnek kellett eltelnie mire itthon is megszületett Ferge Zsuzsa szociológus gondozásában 2005. október 15-én a nemzeti szegény- ségelienes program. Az előadás befejező részében e programról szólt az előadó. „Ferge Zsuzsa szegénység elleni küzdelméről mindig az jut eszembe, hogy az ember mennél jobban közeledik a célhoz az egyre mesz- szebbre kerül. Úgy gondolom szegénység mindig lesz, amíg gazdagság létezik. E kettő elválaszthatatlan egymástól” kezdte előadását dr. Ranschburg Jenő professzor (képünkön), gyermekpszichológus. A neves pszichológus „A család anyagi helyzetének szerepe a gyermeknevelésben” címmel megtartott előadásában az abszolút és a relatív szegénység fogalmából inSzórakozó- és kereskedelmi központ a laktanya helyén Csütörtökön írta alá a lakatanya valamivel több mint kéthektáros területének eladásáról szóló szerződést Frankné dr. Kovács Szilvia, a megyei közgyűlés elnöke és a vevő képviseletében Pencz Mihály, a pécsi székhelyű Weigert- Dousped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. A cég - mindenben egyeztetve Szekszárd várossal - szórakozó- és kereskedelmi központot épít a laktanya helyén, amit a tervek szerint 2008 karácsonya előtt át is ad. A laktanya déli területének vételi ára - ami a szerződés aláírására már megérkezett a megyei önkormányzat számlájára - 450 millió forint volt, szemben a júniusban becsült értékével, a 192 millió forinttal. (Lapzártánkkor kapott hír részleteire visszatérünk.)-Ildiül ki. A szegénység szociológiai megközelítésben összeghatárhoz kötött, aki alatta van szegény, aki túllépi a határt már nem nevezhető annak. Ennél lényegesebb, hogy az egyén adott gazdasági körülmények között mennyiben elégedett, vagy elégedetlen sorsával. Más a helyzet, ha mindenki szegény, s más, ha egyetlen értékké a pénz, a gazdagság válik. Az ilyen körülmény közvetítő tényezőként egyes embereknél a létezés bizonytalanságához, a lecsúszástól való félelemhez, az „egyre rosszabb lesz”- től való rettegéshez, majd családi diszharmóniához, devianciához, agresszivitáshoz vezethet. A nehéz életkörülmény a csonka család kialakulását eredményezheti. A gyerek látszólag egy idő után a család szétesése miatti megrázkódtatáson túlteszi magát. Évek múltán azonban súlyos összefüggések mutathatók ki. A széthullóban lévő család elhanyagolja a gyereket - fizikai és ennél is súlyosabb lelki elhanyagoltság, a gyerekkel szemben megnyilvánuló elégedetlenség egy életet végigkísérő traumákhoz vezethet. A felnőtt nyugtalan, ideges, bűntudatos, esetleg depressziós és agresszív lesz a környezetével, így a gyerekkel is, aki az agresszivitás áldozatává válik. E folyamatban önmaga is elsajátítja mindazon erőszakos eszközöket, melyek ahhoz szükségesek, hogy akaratát érvényesíteni tudja. Az így kialakuló személyiség közösségi beilleszkedése problémás. Szabályokhoz alkalmazkodni képtelen, nem tud különbséget tenni a véletlen és a szándékos között. Minden esetleges hatást ellene irányuló szándékos cselekedetnek ítél és paranoid módon, agresszíven reagál. A szegénység messzire vezethet. Pedig szegénységben is lehet egészséges lelkületű embereket nevelni. A legfontosabb volna megtanítani a felnőttek társadalmát a mindennapi feladatok ellátására, képessé tenni a valós élethelyzetek elviselésére. A fizikai szegénység körülményei között is nyílik lehetőség a lelki szegénység elkerülésére. Dr. Ranschburg Jenő professzor előadását nagy tapssal köszönték meg a jelenlévők, akik nap, mint nap munkájuk során alkalmazhatják majd a két előadás során nyert ismereteket. M. É. Azonosították a városból eltűnt férfi holttestét Mint arról annak idején sokan értesültek, április 27-én szokatlan módon tűnt el szekszárdi lakásából a 65 esztendős Fejes Ferenc. Erről Budapesten élő lánya értesítette a rendőrséget. Ugyanis számtalanszor hívta telefonon édesapját, de ő nem vette fel a kagylót, sőt mobilját sem. Ekkor leutazott Szekszárdra, de apját nem találta, csak a feldúlt lakását. A rendőrség megállapította, hogy a lakásban tettlegességre is sor került. Kiderült az is, hogy a garázsból eltűnt a Rover típusú gépkocsi is. Minderről a szerdai sajtótájékoztatón számolt be Szíjártó István alezredes, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója. A kronológiát követve elmondta, hogy később Pécsett találtak rá a vérrel összeszennyezett, nyitva hagyott gépkocsira, majd egy bontóban - bizonyíthatóan Fejes - maroktelefonjára. Július 29-én a szekszárdi Duna- híd túloldalán horgászok lettek figyelmesek egy férfi holttestre, s a rajta levő ruhák határozottan emlékeztettek az eltűnt férfiéra. A napokban a rendőrség megkapta a DNS vizsgálatok eredményét, ami szerint a Dunából kiemelt test Fejes Ferencé. A rendőrség emberölés megalapozott gyanúja miatt folytatja a nyomozást, a főkapitányság félmillió forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek.-/i-
