Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-09-10 / 29. szám
2006. SZEPTEMBER 10. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS------------, SZüteAtoi---------va sArwap y EURÓPAI VÁROST ÉPÍTÜNK Interjú Kocsis Imre Antallal, Szekszárd polgármesterével A pénteki parásztai rendezvénynyel Kocsis Imre Antal polgármester és az Összefogás Szekszárdért jelöltjei is elindították kampányukat. Miért ezt a napot választották? □ Szeptember 8-án zárult az ajánlószelvények gyűjtése és ezzel a választási folyamat első szakasza. Ez tehát a tényleges választási kampány kezdete. Amúgy meg eddig a napi feladatok mellett a Nemzeti Fejlesztési Terv szekszárdi és térségi projektjeinek előkészítésével foglalkoztam. A tervezésben és megvalósításban folyamatok vannak, amelyek az állandó jelenlétet és a törődést igénylik, és ez nekem fontosabb a kampánycélú személyes megjelenésnél a köztereken. A parlamenti választások eredménye miatt száll ötödször is ringbe a polgármesteri székért? □ Igen, a tavaszi választási eredmények, a város polgáraitól érkező folyamatos megkeresések és a Szekszárd érdekében megszületett összefogás győztek meg az indulás szükségességéről. Szekszárd már megélt 1998 és 2002 között egy olyan időszakot, amikor az eredményesség, a város fejlődése vált áldozatává annak a ténynek, hogy a polgármester pártállása nem egyezett a kormányzatéval. Nehezen éltem meg akkor ezt a politikai anomáliát, és ebből fakadóan a fejlődés megtorpanását, hiszen még ma is érezhető ennek negatív hatása. Másrészt az indulás másik nagyon fontos érve, hogy a regionális fejlesztési tanács társelnökeként részt vettem a 2007 és 2013 közötti térségi fejlesztési projektek előkészítésében, megtervezésében. Ez az a terület, ahol nem lehet improvizálni, nem lehet hirtelen felindulásból ötletelni, hanem stabil jövőkép-tudattal kell végiggondolni a város érdekeit, és ismerni az ehhez vezető utat. Lesz-e elég lendülete, ereje a tervek megvalósításához. Nem sok-e a 20 év a polgármesteri székben? □ Ami a polgármesteri széket illeti: a másodikat nyüvöm, és valóban eléggé elhasznált már. De ami a kérdés lényegéhez tartozik: a polgár- mesterség szakma, amit tanulni kell, és ez a tanulási folyamat a várossal együtt zajlik. A polgármester tanulja városát és a feladata határait, a város pedig tanulja polgármesterét és testületét. Nálam ez a ’90-es évek elején megtörtént. Két-három évbe telt, mire ezt az iskolát a várossal együtt kijártuk, és lett a tanult szakmám a polgár- mesterség. Nem véletlen, hogy az 1990 óta funkcióban lévő, sikeres polgármesterek az élet legkülönbözőbb területeiről érkeztek a polgármesteri székekbe. Önteltség és túlzott önbizalom nélkül kijelenthetem, hogy a városfejlesztési programunk megvalósításához szükség van a megszerzett ismereteimre, kapcsolatrendszeremre és az előkészítésben eddig végzett munkámra. Ezek szerint sikeres polgármesternek érzi magát? □ A várost érzem sikeresnek, a polgármester érzése ebben az összefüggésben másodlagos. Sikeres város és sikeres polgármester mindig együtt létezik csupán. Persze nincs olyan ember, aki azt mondaná, elég már a fejlődésből, ne fejlesszünk any- nyit. De, aki reális szemmel végigtekint a városon, az elmúlt négy év fejlesztésein, az látja, hogy mit jelentett az 1998 és 2002 között sajnálatosan stagnáló város lendületbe hozása. Megnégyszereztük a fejlesztések ösz- szegét, városközpont-rehabilitáció, megújult sétány, a Garay tér teljes rekonstrukciója, útépítések sokasága, panelházak felújítása, Fecske-ház a fiataloknak, a művelődési ház és a Garay Gimnázium felújítása, az elektronikus közigazgatási rendszer megteremtése, munkahelyteremtés és műszaki fejlesztés, az autóipari klaszter létrehozása jelzi a megújult városi filozófiát. A sikertelenség-propaganda önmagában romboló, politikai programmá emelni pedig a város ellen elkövetett vétek. Milyen jövőkép mutatható fel a pesszimistákkal szemben? □ A város polgárai, civil szervezetei, a gazdasági élet aktív szereplői, akik eddig is részt vettek a közös munkában, akikkel együtt alakítottuk a következő időszak fejlesztéseit, és dolgoztuk ki az európai város jövőképét, valószínűleg sértésnek érzik, ha bárki - az eddigi munkájukat, eredményeiket lenézve - ébredésre, cselekvésre szólítja fel őket. A város cselekvő közösségei a tanúi annak, hogy e jövőkép az élhető Szekszárdot rajzolja fel számunkra, benne a Béla király tér rekonstrukciójával, a piactér megújításával, a Bezerédj-tömb- belső megvalósításával, a laktanya területének közösségi célú hasznosításával, az új kereskedelmi negyed létrehozásával, az autóipari beszállítóknál új munkahelyek létesítésével, a logisztikai központ és az M6-os várost elkerülő szakaszának megépítésével.
