Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-06-25 / 24. szám

2006. JÚNIUS 25. AMMO KASAÜIap íffl MESÉLŐ EMLÉKEINK 36. Vándorszínész korában Petőfi... MMMMMHMMnMNMMMMItöNMMMMWMMW&WttNNMHMMWKHMMMEMMMMMMnNMMMMMMMNHMMttMMnNNMNMNMNMNNMMMMM ... megfordult 1841 június vége felé Szekszárdon is, ahogy erről dr. Sass István híven szól visszaem­lékezésében. Az ártatlannak gon­dolt sorok - az eredeti szándék ellenére - rossz fényben maradtak utókorunkra. A jövendő költőt, miután testi gyengesége miatt leszerelték, Abday színtársulatához, Karcagra vitte sorsa. Itt statiszta és min­denes lehetett, ezért nyakába vette a fél országot, s Ozorán kötött ki. Levél egy színész barátomhoz című versében megírta, hogyan találko­zott ott a fogadóban Sepsy Károly társulatával. „A jó igazgató, / Forgatva nyelve könnyű kerekét felfogada, nem kutatva: mi / Valék, deák-e vagy csizmadia? / Másnap fölléptem a Peleskei / Nótáriusban. Hősleg működém / Három szerep­ben, minthogy összesen / A tár­saságnak csak hat tagja volt.” A Rónai színésznevű ifjú persze nem elsősorban művészetéért lehetett kapós. Építhette, bonthat­ta, söprögethette a színpadot, gon­doskodhatott a kellékekről, kezel­hette a függönyt, átvehette a belép­ti díjat, amely nem feltétlenül pénz, hanem tojás, csirke... S mivel még gyerekként a későbbi gerjeni iskolaalapítótól, Újlaki Istvántól igen szép, kalligrafikus írást tanult, rábízhatták a színlapkörmölést, aztán a kihordást. Emiatt találko­zott Augusszal. „Egyedül a színlap kihordás tisztének befejeztekor, a szokásos búcsúzásnál, midőn egész alázattal fogadtad a keserves szolgálat sovány jutalmát, esett meg rajtad azon váratlan szerencse és hallat­lan esemény egy színlapkihordó életében, hogy Szekszárd egyik előkelő házánál ezüst tallérral szánt meg a jótékony adakozó...” A Ilyennek képzelték ván­dorszínészként 1860-ban legrégibb barát azt is megírta: Petőfi 1848-ban kérte, „kíméljék azon férfiút, ki őt legnagyobb elhagyatottságában váratlanul segélyezte”. Dr. Sass István „e nemes önmegtagadással párosult hálás érzeményt” példaként állítja kortársai elé, s megnevezi a jótevőként „báró (!) Augusz Antalt”, „ki tudvalevőleg nagyon is ellentétes irányban érvényesíti az időbeni politikai szereplését”. Magyarul: a császári oldalra állt. Illyés Gyula Petőfijében már így értelmezi át a jelenetet: „Elvégzi még a házról házra való kunyorá- lást is, ő hordja ki a »búcsúlapo­kat«. Szekszárdon egy földbirto­kostól, méghozzá híres reakcióstól, mély bókkal vágja zsebre az ala­mizsna ezüst húszast.’’ Hatvány La­jos, a költő életrajzírója meg is ne­vezi báró Auguszt, mondván: „A szabadságharc alatt hírhedt pecso- vics volt.” Mindkettőjük beállítása téves és elfogult, hiszen az adakozó 1841 - ben még sem báró, sem reakciós nem volt, ’48-ban az ő rendelkezé­sére szerelik föl a megyei népfelke­lőket, később pedig az ozorai győ­zelmet segítik intézkedései. Alis­pánként (és mert kislánya épp ek­E Ifl L E N T. A sziivésx utaio virág s tövis tomjf, A fwiní.iz élete 5r5r»i w jxy*‘tivle»n, Bűvös Rzpllemkwk vezérlik Katóit, leplezve goudíMíiu ai élei terheit, Szép álmot álmodik: örökli) hírnevei. : Szelimno he járja n lehlet'és egot. Bti- i< kéjnek egyaránt feltárja kebelét. ÍWmétiöl os/.tjn meg a szenved«“ kényéi, 8 bár megvetett, .«zpgéfjyi ile nem hoMogtttlmi. A irrig szive ilobog s inig fnUM'og4ía vau. Mórt pártfegöjrt n, mi neki üdvöt Ad. Szeretni lángolón óhajtott pályáját. S még a hir nevéről Szép dolgokat- beszél, * Sírhatnia pázsitén Zokogva sir a szél. fi X' c 16X1. Augusz még nem kapott ebből... kor született) nem mozdult, s kényszerből aláírta a hódolati nyi­latkozatot. Jellemző azonban, hogy Kossuth hírlapja egyszer sem nevezi árulónak, s csupán a forra­dalom leverése után vállal császári megbízatást. Petőfi személyesen még a haladó Augusszal találkozhatott, aki más­fél éve adta át Lisztnek a magyar nemesség díszkardját, s két év múl­va a közbizalom alispánná választ­ja megyénkben. Addigra már az egykori, lerongyolódott vándorszí­nészből is költő lesz... Dr. Töttős Gábor Pályázati felhívás Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése pályá­zatot hirdet a tíz pécsi egyetemi, főiskolai kollégi­umi férőhely 2006/2007. tanévi elnyerésére. Pályázhatnak azok a szekszárdi lakhelyű, jó tanul­mányi eredményt, magas felvételi pontszámot elért, szociális körülményeik alapján rászoruló hallgatók, akik helyhiány miatt nem nyertek felvételt a pécsi kollégiumokba, és kollégiumi férőhely nélkül tanul­mányaikat megkezdeni vagy folytatni nem tudják. A pályázatok elbírálásának főbb szempontjai: 1. Az 2005/2006. tanévben városi férőhelyet elnyert hallgatók jogosultsága folytatólagosan nem érvényes, a 10 férőhely elosztása újra történik az alábbiakban részletezett szempontok figyelembevételével a meg­jelölt hivatalos igazolásokkal ellátott pályázatot be­nyújtók között. 2. A pályázati kiírásnak meg nem felelő - hiányosan be­küldött - pályázatokat nem értékelik a bizottságok. 3. A pályázatok értékelésének módja: a) A Művelődési Bizottság az alábbi meghatározó szempontok szerint 5 férőhely odaítéléséről dönt. Tanulmányi előmenetel, felvételi eredmény alapján előnyt élveznek:- a felsőfokú tanulmányokat kezdő, jó érettségi eredménnyel és magas felvételi pontszámmal fel­vett hallgatók,- magasabb évfolyamon tanulóknál jó tanulmányi eredmény. b) Családi körülmények és a jövedelmi, vagyoni viszo­nyok alapján a Szociális Bizottság 5 férőhely oda­ítéléséről dönt. Előnyben részesül a pályázó, ha a családban:- gyermekeit egyedül neveli a szülő,- három vagy több gyermeket nevelnek,- egynél több továbbtanuló fiatal van,- idős, beteg vagy rokkant szülő taníttatja gyer- mekét/eit,- tartósan munkanélküli szülő vagy családtag van. Jövedelmi, vagyoni viszonyok alapján:- a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 2-szeresét (51 600 Ft/fő),- a család nem rendelkezik a lakhatását biztosító ingatlanon kívül más - az Sztv. 4. § (1) bekezdés bb) pontjában meghatározott értékű (minimál nyugdíj 70-szerese: 1 806 000 Ft) - ingatlannal vagy ingó vagyonnal. 4. A pályázati adatlaphoz csatolandó mellékletek:- Rövid, tömör életrajz (kitérve a tanulmányokkal kapcsolatos kérdésekre, családi, jövedelmi körül­ményekre, indokolva a kollégiumi férőhely szük­ségességét).- Érettségi vizsga eredménye, felvételi eredmény, el­ért pontszám, év végi vizsga eredménye (lecke­könyv), kollégiumi felvételi értesítés. (Hitelesített fénymásolatban is ktildhetőek.)- A pályázat benyújtását megelőző havi nettó jöve­delemről szóló munkáltatói igazolás, APEH-igazo- lás, adóbevallás, nyugdíj, járadék stb. valamelyike.- Nyilatkozat a lakás és egyéb vagyoni körülmé­nyekről (űrlap szerint). 5. A pályázatokat két azonos példányban a Polgármes­teri Hivatalhoz (Szekszárd, Béla király tér 8.) kell be­nyújtani. A fenti adatokat titkosan kezeljük. Pályázni a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodá­ján átvehető formanyomtatvánnyal lehet. A pályázat beadási határideje: 2006. augusztus 15. A pályázatok elbírálásáról a bizottságok 2006. augusz­tus 31-ig döntenek. Szekszárd, 2006. június 20. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése ÓDON IDŐBEN Június 26-án 295 éve, 1711-ben az előzőleg jogilag holttá nyilvání­tott Mérey Mihály szekszárdi apát kiszabadult fogságából. Június 27-én 105 éve, 1901-ben Tóth Károly védgáti főmérnök só­gora emlékére bábos-, sütő- és cukrásztanoncoknak jutalomla­pot létesített. Június 28-án 110 éve, 1896-ban egy temesvári mutatványos helyi állatbemutatóján 130 éves kroko­dilját reklámozta. 70 éve, 1936- ban 94 éves korában hunyt el a cégalapító Pirnitzer József fia, Antal. Június 29-én 70 éve, 1936-ban a Béla téren az Akárki című misz­tériumjátékot mutatták be. Június 30-án 100 éve, 1906-ban a Közérdek vezércikkében a sze­gény emberek aratásának nevez­te a selyemgubó-beváltást; az új­ság emléket sürgetett Béri Balogh Ádámnak. Július l-jén 500 éve, 1506-ban szü­letett 11. Lajos, akinek városunk egyszeri itt-tartózkodása tisztele­tére kétszer is utcanevet adott. Július 2-án 90 éve, 1916-ban a Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet elnökéül közfelkiáltással Appo- nyi Gézánét választotta meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents