Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-06-04 / 21. szám
Ti vasAríap HÉTRŐL HÉTRE __ 2006. JÚNIUS 4. Né vadójára emlékezett a Dienes Valéria Általános Iskola Három teljes nap volt a diákoké - ezúttal kicsit másképp... Dienes Valéria születésére emlékezett a nevét viselő intézmény május 25- én, az első magyar professzorasz- szony születésének napján, de a kihívás napi sportesemények, no meg az a bizonyos péntek, amivel a diákönkormányzat rendelkezik, legalább ennyire lázban tartotta a tanulókat. „Nevet adni, felvenni és viselni nagy felelősség, kultuszt teremteni még nagyobb.” „Ezért öröm, ha legalább a jövendő nemzedékek számára a minőség értékét és tiszteletét sugalló egyéniség utóéletének útjait egyengetjük.” Idézett sorok dr. Töttős Gábornak, a Dienes Valéria Általános Iskola tiszteletbeli keresztatyjának könyvéből valók. Tizenöt éve már, hogy a IV. Számú Általános Iskola felvette - városunk helytörténészének javaslatára - Szekszárd halhatatlan szülöttének nevét, s Valéria életútjának megismertetésével, művészetének, tudományának népszerűsítésével kíván hiteles példát állítani diákjai elé. Mindezen szándék áldozatos pedagógiai munka nélkül természetesen árválkodna, s bizonyára az idei ünnep sem nyújtott volna ily színes programot. A Tót-völgyben rendezett rókavadászatot, növényfelismerést, ügyességi vetélkedőt, helytörténeti és iskolatörténeti állomásokat felvonultató akadályverseny, az udvaron tartott játékos feladatok, mint kötélhajtás, vízibomba-dobálás, a fodrász- és sminkverseny, divatbemutató, aszfaltrajzverseny, kézműves foglalkozások és rendőrkutya-bemutató mind hozzájárult a remek hangulatú, emlékezetes ünnepléshez, ám hozzá kell tenni, a teljesség igénye nélkül említettünk csak programokat. Szálkán, a városi sporttelepen és a Kilátónál ugyanígy szabadtéri vetélkedők várták a fiatalságot. Az angol és német nyelvi játékok, a filmes rejtvény, a mozsárjárás, valamint a sportesemények széles tára: várméta, röplabda, kézilabda, lábtengó, foci és kidobó szintén óriásis tetszést Lesz Tanoda! A Sani Luludyi Egyesület januárban már bemutatkozott e lap hasábjain. Az utóbbi hónapok legfontosabb eseményéről faggattam az egyesület elnökét, Dömötörné Solymár Orsikát. Az újabb megkeresést egy új program indítása, illetve ennek sajtóvisszhangja adta.- „Még nincs hely a Tanodának" - olvashattuk. Mit takar a Tanoda kifejezés egyáltalán?- Egy külföldön régóta elterjedt csodálatos lehetőséget, ami hazánkban az utóbbi évtizedben kezdett meghonosodni. Szándékos volt az előbbi szóhasználatom, mert a rászorultaknak ez valóban „csoda”. Egy hátrányos helyzetben lévő, iskolázatlan, érdekérvényesítési ismeretekkel nem rendelkező szülőnek szinte elérhetetlen az, hogy gyermeke számára az iskolai oktatási rendszeren belül minden lehetőséget megragadjon. A pénzügyi akadályokon kívül az előítéletek gátjaival is meg kell küzdeniük. A Tanoda biztonságos, családias közegében 60 hátrányos helyzetű, de jó képességű, továbbtanulni szándékozó tanuló INGYEN mindent megkap, ami szerencsésebb sorsú osztálytársai számára természetesnek tűnhet: Lehetőségük lesz angol, német, olasz, lovári és beás nyelvtanfolyamot végezni. Korlátlanul hozzáférhetnek számítógéphez és internethez. Tantárgyi felkészítés, egyéni képesség- fejlesztés, tehetséggondozás zajlik majd. Nagy szerepet kap a személyiségfejlesztés, mentálhigiénia, életmód, viselkedéskultúra, prevenció, aratott mind a diákok, mind a felnőttek körében. S hogy a játék mellett a kicsik-na- gyok elméje is pallérozódjék, gondoskodott erről a könyvtár épülete elé felfestett terem nagyságú társasjátékpálya, ahol óriáskockával indult a móka, s a tanulóbábuknak Dienes Valéria életével, munkásságával kapcsolatos feladványokat kellett megoldaniuk, vagy épp bemutatniuk a továbbjutásért. A fergeteges hangulatú vetélkedőt dr. Töttős Gábor vezette, aki sziporkázó, sajátos humorával még derűsebbé, izgalmasabbá tette a délutáni órákat a résztvevők nagy örömére. Mint azt Farkas Pálné, az iskola igazgatónője hangsúlyozta: az intézmény hálás szívvel és nagy szeretettel gondol Gáborra, hiszen különleges, egyben igen ritka manapság az a fajta önzetlen elkötelezettség, amellyel ő öregbíti hírnevüket - a megye határain túl is. Akik ott voltak, igazgatótól kisdiákig, nem véletlenül érezték magukat jól e példamutató közösségben, amely emlékezni és tanulni, játszani és igényesen feloldódni egyszerre tanította őket. PanyiZita természetvédelem, érdekérvényesítés, vállalkozási és gazdálkodási ismeretek, pályaorientáció... Hangsúlyozom, hogy nem „cigányprogramról” van szó, de társadalmi helyzetük miatt 70-80%-ban ők az érintettek. Ezért alaptevékenységünk a roma hagyományőrzés, népismeret, identitástudat-erősítés is. Természetesen még marad keret a szabadidő kulturált eltöltésére, kézműves foglalkozásokra, művészeti szakkörökre, sportolásra... Órákig tudnám sorolni, hiszen 2005 augusztusa óta készültünk a HEFOP-2.1.4.-B pályázatunk pozitív elbírálására! Azt azonban álmunkban sem gondoltuk volna, hogy e páratlan lehetőség ilyen elutasító fogadtatásra talál majd a helyi Roma Kisebbségi Ön- kormányzat részéről. Mi továbbra is fenntartjuk az együttműködés lehetőségét, most, és a jövőben egyaránt, hiszen közösek a céljaink! Nagyon fontos számunkra, hogy ők - akik választott képviselőként minden szekszárdi roma érdekeit a leginkább hivatottak és kötelesek szem előtt tartani - magukénak érezzék a mi programunkat is. Ezért ajánlottuk fel jóhiszeműen azt, hogy a Tanoda helyszíne, magas bérleti díj fejében, az Édes Roma Közösségi Ház legyen. A szükséges átalakításokat, felújítást és berendezést is vállaltuk volna, mintegy 3 millió Ft tiszta bevételhez juttatva a helyi cigány közösséget. Április végén, több ajánlat közül a Megyei Kórház volt egészségügyi szakiskolájának épületét választottuk. Tehát szeretnénk megnyugtatni minden kedves aggódó érdeklődőt: Szekszárd helyet, otthont ad a Tanodának, szívén viseli hátrányos helyzetű fiataljainak sorsát!- Sok sikert és kitartást kívánunk a megvalósuláshoz! Különleges hangverseny Néhány hónappal ezelőtt egy érdekes felkérést kapott az An- ducska Adrienn vezette szekszárdi Gaglairda Kamarakórus, az országos egyesített ifjúsági kórusban való részvételre invitáltak bennünket. 2006. május 7-én, vasárnap a budapesti Művészetek Palotájában, telt ház előtt adta elő Verdi Re- quiemjét a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar közreműködésével az ország minden tájáról érkező kórustagokból erre az alkalomra szervezett Fiatalok Egyesített Énekkara. A Budapesti Akadémiai Kórustársaság szervezésében, Hollerung Gábor kiváló karnagy és karmester vezetésével immár 2 évtizede évenként közös éneklésre hívták azokat a zeneszerető fővárosi fiatalokat, akik szívesen közreműködtek egy-egy oratorikus mű előadásában. 2006-ban - hogy a kezdeményezésnek a zenebarátok még szélesebb rétege válhasson részesévé - a fővárosi fiatalok mellett az ország más tájain élők is lehetőséget kaptak az alkalmi kórusban való szereplésre. A hangversenyt egy háromnapos zenei tábor előzte meg, melynek zárásaként május 1- jén este a váci Sport- csarnokban, majd május 7-én a budapesti Művészetek Palotájában csendült fel a Requiem. A Gagliarda Kamarakórus tagjainak életre szóló élményt jelentett a közös munka Hollerung Gábor karnaggyal, valamint az 500 fős országos kórusban való részvétel. Sz. Bodó Ágnes
