Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-05-21 / 19. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP ZÖLD OLDAL 2006. MÁJUS 21. Miért bűzlik a szennyvíziszap? (2.) A növekvő csatornázással párhuzamosan keletkező egyre több szennyvíziszap ártalmatlanítása egyre nagyobb gondot okoz. Mit kezdjünk vele? Égetni költséges lenne, szeméttelepre lerakni egyre kevésbé lehet. Ellenérzések vannak a nyilvánvalónak látszó mezőgazdasági hasznosítással szemben is, a biogáztelepen történő hasznosítás nem kis beruházással jár és a kierjesztett iszapot szintén el kell helyezni. ZÖLDTÁRS Környezetvédelmi Alapítvány szervezésében 2006. május 25-én Szekszárdon megrendezésre kerülő „Kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása” című szakmai nap apropójából foglalkozunk az iszaphasznosítás néha sokunkat körüllengő témájával. Jelenleg Magyarországon évente 150-200 000 tonna szennyvíz- iszap szárazanyag képződik a szennyvíztelepeken. A szennyvíziszapnak hazánkban két ártalmatlanítási, elhelyezési formája terjedt el, mégpedig a szeméttelepi lerakás és a mezőgazdasági hasznosítás. Biogáztelepi hasznosítással csak a dél-pesti szennyvíztelepen foglalkoznak, égetéses ártalmatlanítás jelenleg nem történik. A szeméttelepi lerakással szemben két indok fogalmazható meg. Egyrészt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény a lerakók üzemeltetői számára előírja, hogy ütemezetten csökkentsék a lerakók szervesanyag-terhelését. Másrészt a szeméttelepi lerakáskor hasznosítható tápanyagok mennek veszendőbe. Az előbbiek alapján várhatóan a szennyvíziszap egyre inkább kiszorul a szeméttelepekről. Mi legyen hát a szennyvíz- iszappal? Vizsgáljuk meg a mezőgazdasági kihelyezés, hasznosítás lehetőségét, mégpedig két szempontból. Egyrészt mi lehet a haszna a mezőgazdasági hasznosításnak, másrészt mi a kockázata? A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége alel- nökének véleménye szerint a szennyvíziszap 98%-a alkalmas a mezőgazdasági felhasználásra. Laboratóriumi vizsgálatok szerint egytonnányi iszapban például 35-45 kilogrammnyi nitrogén, illetve 5-7 kilogrammnyi kálium- oxid található. Az iszap növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja a mikroelem-összetételt. A kihelyezés kockázatát jelenthetik az iszapban esetlegesen megjelenő nehézfémek és szerves szeny- nyezők, amelyeket a növények felvehetnek és ezáltal a szennyezőanyagok bekerülhetnek a táplálékláncba. A kérdés tehát az, hogy a hatályos jogi szabályoÉv Igénybe vett terület (ha) Felhasznált szennyvíziszap (tonna sz.a./ év) 1998 211 1941 1999 275 2942 2000 270 3213 2002 282 1985 2005 283 1563 zás mennyire képes a szennyvíz- iszap mezőgazdasági hasznosításának kockázatát elfogadható mértékűre korlátozni. A szennyvíziszap mezőgazda- sági felhasználását a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazda- sági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. Korm. rendelet szabályozza. Ezen felül a kereskedelmi egységekbe kerülő komposztok- ra vonatkozóan a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és fel- használásáról szóló 8/2001. FVM rendelet rendelkezik. A fent említett jogszabályok igen komoly követelményeket szabnak a szennyvíziszapból készült, illetve azt tartalmazó kom- posztokra és a mezőgazdasági terület talajára és a talajvízre vonatkozóan. A kormányrendelet előírásai szerint előzetesen meg kell vizsgálni a talaj 50, a 7 méternél magasabban fekvő talajvíz 67 és az iszap 49 paraméterét. Az előbbi összesen 166 paraméter bármelyikének alkalmatlansága kizáró oka lehet a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának. Az előbbi vizsgálatok elemző értékelését is tartalmazó talajtani szakvéleményt legalább hat hatóság vizsgálja, és ha minden rendben van, akkor a területileg illetékes talaj- védelmi hatóság 5 évre engedélyezi az iszapkihelyezést. Országos felmérések szerint a mezőgazdaságilag művelt terület kb. 40%-a alkalmas az iszaphasznosításra, és a mezőgazdasági területre kivitt iszapban az összes komponens a megengedhető határértékeknek csak a 10-20%-át éri el. Tolna megyében az alábbiak szerint alakult a szennyvíziszap felhasználása 1998. és 2005. között: Ezeknek a mennyiségeknek a felhasználásával általában a talaj számára optimális nitrogén mennyiség (170 kg/ha) kerül kijuttatásra. Ezenfelül igen jelentős mennyiségű foszfor és kálium is jut az adott terület talajába, míg a káros anyagok (pl: nehézfémek) általánosságban az éves engedélyezett mennyiség 0-5%-a közötti mértékben terhelik csak a talajt. A mezőgazdasági területek művelői gyakran milliókat költenek drága műtrágyákra, holott a talaj tápanyagainak pótlására sokkal kedvezőbb lehetőségük is lenne. Jelenleg Magyarországon a keletkező települési szennyvíz iszapok legmegfelelőbb felhasználási módja a mezőgazdasági hasznosítás lenne. Ennek keretében a keletkező szennyvíziszapot annak szárazanyag tartalmától függően alapvetően két technológiával helyezik ki. A sűrített 3-5%-os szárazanyag tartalmú iszap speciális gépekkel kerül injektálásra, míg a víztelenített 16-25%-os szárazanyag tartalmú iszap a komposztálást követően kerül kiszórásra a mezőgazdasági területre. Ez a megoldás hazánkban a jelenleg alkalmazható leggazdaságosabb, ennek ellenére igen sok problémával áll szemben aki erre adja a fejét. Országos tendencia a kihelyező területek csökkenése, melyet az egyre hosszadalmasabbá és költségesebbé váló engedélyeztetés, valamint a gazdák nem kellő tájékoztatottsága és a szakszerű információk hiánya miatti ellenérzése eredményez. És további ellenérzéseket eredményeznek a kihelyezéssel nem szükségszerűen együtt járó szaghatások. A bűzesetek, számának csökkentése egyértelműen a kihelyező vállalkozás kötelessége és érdeke. A mezőgazdasági kihelyezés pedig a földhasználók érdeke, mert a földhasználó ingyen kap tápanyagot. A jelenleg legolcsóbb mezőgazdasági iszaphasznosítás pedig a lakosság érdeke is, mert a szennyvízdíjban ennek a költségét végül is mi fizetjük meg. Mit hoz a jövő? A környezetvédelmi technológiák gyors fejlődése változást eredményezhet a szennyvíziszapok hasznosításában is. Nem elképzelhetetlen például a szekszárdi kistérségben keletkező szennyvíziszapok, a tejipari szennyvíziszap és az éttermi hulladékok együttes energetikai hasznosítással kombinált ártalmatlanítása egy biogáztelepen. A szakmai nappal kapcsolatos további információkért hívja a ZÖLDTÁRS Környezetvédelmi Alapítványt. Tel.: 74 - 414 - 217 PALETTA FESEKB OLT Szekszárd, Rákóczi u. 10. • Tel.: 74/413-425 AKCIÓ! AKCIÓ! Május 22-től június 2-ig Zerge homlokzatfesték 25 kg 8800-Ft 7790 Ft Zerge glett 20 kg 3190 Ft 1980 Ft Díszlazúr 0,75 1 minden szín 3450-Ft1890 Ft Hammerite fényes Hammerite 0,75 1 3340 Ft 2890 Ft kalapács 0,751 3340 Ft 2890 Ft Sadolin extra 0,75 1 minden szín 2690'Ft 2360 Ft Sadolin extra 2,5 1 minden szín 7090 Ft 6490 Ft Sadolin alapozó 0,751 1980 Ft 1770 Ft Sadolin alapozó 2,5 1 5100 Ft 4720 Ft
