Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-05-14 / 18. szám
2006. MÁJUS 14. ANNO , SZEKSZÁRDI Ilit tasArmap il jI MESÉLŐ EMLÉKEINK 34. Illyés Gyula levele 1951-ből „Kedves Pista! Feleségemhez írt soraid juttatták eszembe, hogy tanácstalanságomban hozzád forduljak.” így kezdődik a szekszárdi barátnak, Miszlai Istvánnak küldött, leánya, Sarolta könyvében közölt hajdani levél, amely mögött fölsej- lik egy letűnt kor irodalmi élete. Jó két héttel e sorok előtt zajlott a magyar írók első kongresszusa. Az első nap, április 27-én Kövesi Endre felszólalt: „Megkérdem most Illyés Gyulát, miért nem jön közénk? Miért nem akar az új magyar írónemzedék tanítója és tapasztalt barátja lenni? (...) Az egész dolgozó nép nevében mondhatom, csalódtunk benne. A sztálini Vörös Hadsereg szétzúzta a fasiszta elnyomókat, a Kommunista Párt felosztotta a földeket, országunk hatalmas barátokra talált a kommunizmust építő Szovjetunióban a testvéri demokráciák oldalán. De Illyés Gyulának nincs ehhez szava." Másnap az „útitársként” megtűrt Veres Péter védte meg megyénk fiát, mondván, a nép azért szereti őt, mert ő is szereti a népet, „A népet pedig nem lehet becsapni”. Illyés ugyan már másnap, Veres felszólalása előtt válaszolt - hitem szerint akkor éjjel írt - Építők című Fája Géza, Miszlai Istvánná, Miszlai Sarolta, Somi Benjáminná, Illyés Gyula és Miszlai István egykori fényképét a családi albumból kaptuk kölcsön: köszönjük! versével, amely a pentelei építkezések nyomán éppen a kifogásolt örömöt éreztette, de 30-án Révai József főideológus hosszú perceket szánt bírálatára. „Illyés Kövesinek verssel felelt. Lefegyverző felelet. De felelet-e ez a vers? Igen is, nem is! (...) Nemcsak szép vers, de vallomás is, kiállás is. De ki tudja, hogy erre további lépések következnek-e, hogy erre az »egy lépésre« nem jön- e »kettő visszafelé«?” (Akkoriban mindenki értette az utalást a lenini műcímre...) Illyés tehát - s a megállapítást csak ma látjuk túlzásnak - élet- veszélyes helyzetbe került: vagy szakít korábbi s ekkor már gyanúsan szemlélt népies irányzatával, vagy önmagát meg nem tagadva, ezt felhasználva csattanós választ ad. Talán ezért és így ötlött eszébe az Ozorai példa című színmű megírásának gondolata. Ezt Háy Gyula kongresszusi felszólalása is ösztönözhette: szerinte 'millióknak hirdethetnénk a '48-as szabadsághősök dicsőségét’. A drámaíró emellett kárhoztatta, hogy „felületes volt az anyaggyűjtésünk, kutyafuttában szedtük össze a tényeket”, ám ezenkívül „mély, személyes élményre van szükség”. Mintha nagyon is illene a helyzethez Illyés levele. „A híres ozorai csatáról kellene most bővebben írnom s ehhez kellene valamivel több adat, mint amit az ozorai pinceszereken hallhat az ember. Sajnos, sehol semmi érdemleges feljegyzés... Engem a csata népfelkelői része érdekelne... Nincs véletlenül Szekszárdon valami tolnai lokál- historikus? (...) Hálásan megköszönök minden adatot. Minél népibb, annál jobb.” A gyermekkori barát Miszlai Istvánban nem csalódott: elvitte ez őt a dr. Hadnagy Alberttól kapott segítségig a május 15-i levél nyomán. Egy év és egy hét múlva, 1952. május 22-én a Nemzeti Színház ősbemutatóján még egy szekszárdi, Bodnár Jenő színészként tett a sikerért. Talán nem véletlen: épp édesapja, István írta a Szabadság- harcunk ozorai diadala című füzetet 1937-ben. Furcsa belegondolni, hogy ki és mi mindenki segíthette hajdan az egyik legnagyobb magyar író túlélését és megmaradását... Dr. Töttős Gábor FELHÍVÁS Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a nyugdíjasok távhő-szolgáltatá- si támogatásáról szóló 212/2005. (X. 5.) kormányrendelet módosult. A továbbiakban az a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított nyugdíj- szerű ellátásban részesülő személy is jogosult a támogatás igénybevételére, aki a távhő-szolgál- tatási díjat - mint díjfizető - a távhőszolgálta- tónak közvetlenül, vagy a társasház, illetve a lakásszövetkezet útján fizeti meg. Az újonnan jogosulttá váló személyeknek a kérelmet 2006. május 30-ig kell benyújtani, melyhez mellékelni kell a társasház vagy a lakásszövetkezet képviseletére jogosult személy (közös képviselő) szervezeti és működési szabályzat alapján kiállított, a szolgáltatás igénybevételéről és összegszerűségéről kiadott igazolását. Szociális Iroda KERÉKPÁRTÚRA A SZEKSZÁRDI BORVIDÉKEN 2006. június 3. Fedezze fel a szekszárdi borvidék pincéit, kóstolja meg ön is a kiváló borokat baráti társaságában! Az idei évben immár 3. alkalommal rendezzük meg, egyedülálló bicikli túránkat, melynek során a résztvevők megismerhetik a szekszárdi borvidék jelentősebb pincészeteit és borászait. A rendezvény célja, hogy a magyar borokat előnyben részesítő fogyasztóknak, és a termelőknek egy közvetlen találkozási, kapcsolatépítési lehetőséget biztosítson. Hogy a fogyasztók ne csak a bor „márkáját", hanem a név mögött rejlő tudást, tapasztalatot és filozófiát is megismerjék. A túra során a résztvevők több neves szekszárdi pincészetet látogatnak meg, kóstolhatják boraikat és találkozhatnak kedvenc borászaikkal. PROGRAM: 8.30-10.00 Regisztráció a Garay pincében (Szekszárd, Garay tér 19). 10.00 Közös rajt a Garay pincétől. A túrát mindenki a saját tempójában teljesítheti. 14.00 Várható visszaérkezés a Garay pincéhez. Eredményhirdetés, díjak kisorsolása, ebéd, borkóstoló. BUSZOS TÚRA: Bicikli nélkül érkező látogatóinknak sem kell nélkülözniük a szekszárdi borvidék hangulatát. Lehetőséget biztosítunk számukra, hogy egy busz segítségével megismerkedjenek néhány kiváló pincészettel. Részletes információk a www.szentgaal.hu honlapon. A busz 10 órakor indul a Garay pincétől és előreláthatólag 15 órakor érkezik vissza. Arra kérünk minden érdeklődőt, hogy részvételi szándékát mihamarabb jelezze a lentebb található elérhetőségek egyikén, ezzel is segítve a szervezők sikeres munkáját. Tel/fax: 06-1/326-1411 • E-rnaii: info@szentgaal.hu Információ: www.szentgaal.hu ÓDON IDŐBEN Május 15-én 130 éve, 1876-ban a helyi Tolnamegyei Közlönyben londoni és edinburghi biztosító kínált kötést tűzkárra. Május 16-án 170 éve 1836-ban a Német (ma: Bezerédj) utcában megnyílt első óvodánk, amely a reformkoriak közül a leghosszabb ideig állt fenn. 105 éve, 1901-ben a Szegzárd Szállóban történt acetiléngáz-rob- banás sokakat megsebesített. Május 17-én 100 éve, 1906-ban két gyermek is élet-halál között lebegett a választások miatt: az egyikre, aki bámészkodott, rádőlt a távírópózna, a másikat vitájuk nyomán egy inas mellbe szúrta. Május 18-án 110 éve, 1896-ban 500 terítékes lakomával és tűzijátékkal ünnepelték a vásártéren Magyarország ezredéves fennállását, az új fogházépület kigyulladt és porig égett. Május 19-én 130 éve, 1876-ban 14 napi szakadatlan eső után fagyott. Május 20-án 180 éve, 1826-ban kezdték meg szekszárdi tébolyda építését. Május 21-én 130 éve, 1876-ban az ismételt fagyban-dérben a domboldali szőlők harmada, a lapi ültetvények fele odalett.
