Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-04-23 / 15. szám

2006. ÁPRILIS 23. MOZAIK , SZEKSZÁRDI (fi i vasArSap V Szakemberek a szép borokról Amikor az egyik miniszter kör­nyékünkön tett látogatásáról tájé­koztattam az olvasókat, idézve a vendéget, leírtam hogy „szép boro­kat” kóstolt. Lapunk megjelenését követően telefonon hívott - neve közlésétől eltekintek - egy férfi, s közölte, a miniszter butaságot mon­dott, én pedig butaságot írtam, mert a borra még csak véletlenül sem mondjuk, hogy szép. Vajon miként vélekednek erről a neves szakembe­rek? Mészáros Pál, a Szekszárdi Hegy­község elnöke nyomban visszakér­dezett, hogy miért ne lehetne egy bor szép? Majd egy borkóstolás le­egyszerűsített menetét vázolta. Mint mondta, először a bor színét, fényét és tisztaságát vizsgálja, majd következik az „illatolás”, s ezután jön a kóstolás. Az ízlelésig jó fél perc is eltelik. A kóstolással befeje­ződő folyamat után - amennyiben a vizsgálódás minden fázisa jó osz­tályzatot kapott, akkor:- Összhatásként megállapítom, hogy szép bor - mondta az elnök. Gál József, a Szekszárd Rt. főbo­rásza úgy fogalmazott, amennyiben hivatalos borleírást készít, tartózko­dik a „szép” jelzőtől. Ám a minden­napok során, különösen a civilektől ez teljes mértékig elfogadott. Ezután kérésemre néhány - vörös borokat illető - hivatalos jelzőt sorolt. A lá­tottakkal kezdte:- Mélybíbor, rubintvörös, élénk bordó. Az illat már összetettebb - je­gyezte meg említve néhányat. - Aszalt szilvás jegyeket, vagy össze­tett fűszerillatot mutathat. Az ízle­lést követően pedig megállapítható például a hosszú utólz, az érett tanin, vagy éppen a bársonyosság. Ferenc Vilmos szaktanácsadó szakmérnök szerint a „szép” egy borra vonatkoztatva is pozitív jelző. Azt jelenti, hogy harmonikus a bor, vagyis az íze, illatanyaga, színe egy­mással harmóniában van. Nem „lóg ki” belőle a sav, vagy a cukor.- Bár a bor szépsége szubjektív dolog, ugyanis a megállapításban a harmónia elvárása mellett az ember érzése és ízlése is benne van. Van, aki a fehér, van, aki a vörös bort kedveli, van, aki ragaszkodik az édeshez, más a savashoz, van, aki az illatos borokért rajong, van, aki azokat elutasítja. Ezekből egyértel­mű a következtetés: minden bor el­adható, ha jól van elkészítve, ha har­monikus, azaz szép... -hm­Egy kölesdi álom Szinte egyedülálló, hogy egy falu olyan színvonalas képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezzen, mint Kölesd. Az egykori mezőváros la­kóinak száma ma jóval kevesebb, mint a valamikori vetélytárs Szek- szárdé, művésztelepének híre azonban nem kisebb. A szekszár­diak otthonosan érezhetik magu­kat a Művészetek Háza legújabb ki­állításán, hiszen a kölesdi dombok, tanyák, kertek, utcák hasonlatosak városunk környékéhez. Az egyéni látásmóddal megfestett, hol egy év­szak harmóniáját, hol a szorongás érzését tükröző tájak mellett más klasszikus festői témák: portrék, aktok is megjelennek a vásznakon. Baranyai Lászlónak, a kölesdi művelődési ház korábbi igazgató­jának volt egy álma. 1975-ben vi­zuális nevelési kísérletet indított, szerette volna, hogy az összes falu­si iskolában megismerkedhessenek a kortárs magyar képzőművészet­tel. Eleinte csak Tolna megyei, vagy innen elszármazott művészeket hí­vott Kölesdre az évente megrende­zett alkotótáborba, pl.: Martinék Józsefet, Újvári Lajost, Szili Gézát és feleségét Simsay Ildikót, később több más országosan elismert alko­tó is ékezett ide, így Kokas Ignác, Vecsési Sándor, Patay László és még sorolhatnánk. Hatalmas szel­lemi érték jött létre, amelyet Bara­nyai korai halála után felesége majd a művelődési ház kezel és gyarapít tovább. A kiállításon megismerhetjük a lángoló arcú, gondolataiba merülő Baranyai Lászlót, akinek tiszta fe­hér inge halvány lila árnyalatot ka­pott. Baky Péter szerint ő ilyen volt, ilyen erőteljes, nagyon expresszív, indulatoktól feszülő, kedves, bo­hém figura, ahogy a 20. századi magyar portréfestészet egyik legre- mekebb alkotásán Simsay Ildikó ábrázolta. A Kölesdi kortárs képzőművé­szeti gyűjtemény mintegy felét áp­rilis 29-ig tekinthetjük meg a Művé­szetek Házában. Kovács Etelka HEBERLING HÚSBOLT Szekszárdon a Rákóczi u. 8. a főiskolával szemben ___________________Telefon: 74/317-112___________________ SE RTÉS-, MALAC-, MARHA-, BAROMFI-, VALAMINT BIRKAHÚSOK, csemegeáruk, fűszerek, tészták széles választéka kedvező áron! Nyitva tartás: hétfő zárva • kedd 8-17 óráig szombaton 7-11 óráig a hét többi napján 7-17 óráig EVANGÉLIUM boldogok, akik nem látnak és hisznek. ” János 20,29 Nagypénteken minden reménységnek vége. A kereszten a re­ménység hal meg. Ki hinné, hogy még egyszer találkozik a Mester­rel? A meggyőző, a hiteles, ha a feltámadás hatása meglátszik az éle­temben. Jézus győzni akar a megölt reménységeimen is, sötét élet­szakaszomon. A nagypénteki sötétség a feltámadás reménységét hordja magában. Boldogok, akik nem látnak és hisznek - az életünk e körül a mondat körül fordul meg. Szemünk előtt a látható dolgok - nyeresége és terhe. Ezek mö­gött az Isten nem látható, igazsága és ereje. Komolyan veszem-e Is­ten szavát, építek-e rá, ha nem látom is? A hívő ember erőssége: a láthatatlanban való meggyökeresedése. A Krisztusnak odaajándékozott élet az ígéretek, elnyerését jelen­ti, az önző szív veszteség. Tamás kételkedése - a fent idézett mondatot megelőzi az Úr Jé­zusnak Tamással folytatott beszélgetése - abban áll, hogy nem elégszik meg a mások tapasztalatával, tovább keres, míg önmaga nem éli meg azt, amit hinnie kell. Ő Jézust akarja látni. Jézus érti Tamást, és miatta jön, hozzá jön. A Megfeszítettet kereső Tamás rátalál a Feltámadottra. A feltámadás nem törli el az élet sötét napjait. A sebek valóságo­sak a feltámadás ellenére is. Együtt érvényes. A hit nem minden áron való győzedelmeskedés. Szenvedés láttán nem mondja, hogy mindennek vége. Nem zárja ki az újrakezdés lehetőségét, a feltá­madással, mint valósággal számol. A hit kibírja a feszültségeket. Éljünk a Krisztusba vetett hit mindent meghatározó erejével. Hajduné Csernák Erzsébet lelkész A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA Tolna Megyei Szervezete 2006. május 3-án 10 órától ELŐADÁST SZERVEZ a Babits Mihály Művelődési Ház földszinti termében Szekszárd, Szent István tér 10. Az előadás címe: ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Számlázási hibák. A számla javítása, helyesbítése, sztornírozása, el­számolása. A bérbeadás és a közvetített szolgáltatás. Fiktív számlák, fantomcégek, visszaélések. A számla elfogadása, az üzleti partner ellenőrzése. 2006. évi áttérési problémák. Az ellenérték kiegyenlíté­sének módjai. A polgárjogi teljesítés és az áfa-felszámítási kötelezett­ségének eltérő esetei. Közösségen belüli beszerzés. A számviteli bizonylat és az áfa-rendszerben elfogadható számla különbsége. Előadó: SIKE OLGA főosztályvezető, APEH Adójogi Főosztály Részvételi díj: 4000 Ft + áfa Cím: 7100 Szekszárd, Kossuth Lajos u. 8. Tel./fax: 74/411-236 és 74/511-579

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents