Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-03-26 / 11. szám
2006. MÁRCIUS 26. KÁVÉ. DUPLA HABBAL vasArMp'í SAS ERZSÉBET OLDALA Vendégeim a Belvárosi Kávéházban, egy férfi és egy nő. Dr. Hadházy Ákos, a Mikes utca Kisállat Klinika vezető állatorvosa, és Fiát Szilvia, a TM Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke. Két interjúalanyomnak sok közös „ügyük” van, amelyekben a főszerepet háziállataink, kedvenceink játsszák. Barátaink a háziállatok, vagy játékszerek!? Egy férfi: dr. Hadházy Ákos- A doktor úr neve nem ismeretlen ebben a hivatásban, édesapja is ezt gyakorolta - a kutatás volt a területe - természetes volt, hogy követi a szülői mintát?- Egyáltalán nem volt természetes, sokáig mozdonyvezető szerettem volna lenni - úgy, mit minden gyermek - egészen 14 éves koromig. Aztán a felső iskolákban rájöttem, hogy ezt az utat kell járnom. Azt a véletlen hozta, hogy klinikai állatorvos lettem, ugyanis nekem is a kutatás volt az elképzelésem - a sejtbiológia területe tetszett - viszont a negyedév végén, amikor gyakorlatra jöttem a Kisállat Klinikára rájöttem, hogy lehet ezt a gyakorlatban is magas színvonalon végezni, s őszintén bevallom hazahúzott a szívem Szekszárdra.- Melyek a leggyakoribb állatok, amelyek betegen, a keze alá kerülnek?- Kutya, macska, ritkábban madarak, s ma már egyre több a hörcsög, görény. Egyszer kezeltem egy majmot is - az Ötvös cirkusz járt éppen Szekszárdon és behozták, így találkozhattam az utána elhunyt „van másik" szólásról elhíresült bohóccal, az Ötvös cirkusz atyjával - s nagyon érdekes volt, mert ugyanúgy tudtam vizsgálni, mint egy embert. A hüllőket nem kedvelem, szerencsére Szekszárdon nem tudok arról, hogy valaki ilyen állatot tartana.- Kérem, adjon tanácsot azoknak, akik szeretik az állatokat, és bérházban, vagy családi házban kutyát szeretnének tartani.- Sok mindent kell figyelembe venni, valóban fontos a hely, ahová veszik, s fontos az is, hogy ki lesz a gazdája. Az a véleményem, hogy a kutyák legtöbb fajtája nem lakásba való, ám lehetnek olyan helyzetek - idős emberek társaságnak, barátnak választanak kutyát, vagy nagyon kutyaszerető emberek, és bérházban élnek - amikor mégis e mellett döntenek, akkor nagyon fontos, hogy a védelmi szabályokat tartsák be.- Melyek ezek a védelmi szabályok?- A rendszeres féregtelenítés, kéthetes korban kell elkezdeni, 8-10- szer két hetente, majd 2-3 havonta megismételni. Természetesen a kötelező oltásokat is szigorúan be kell tartani. Ezek után már nem kell a családnak komolyabb fertőzésektől félnie. Egyébként azt, hogy valaki lakásban tart-e kutyát vagy nem, azt mi, szakemberek nem az emberi oldalról, hanem a kutya védelmében nem ajánljuk. Neki nem jó, ha otthon hagyják egyedül, ha nem mozoghat annyit, amennyire szüksége van stb.- A médiumok, valamint az üzletek kínálják a sokféle kutyaeledelt. Jó vagy rossz ez a kutyáknak?- A márkásabb kutyaeledelekben valóban benne van minden, amire a kutyának szüksége van. A házi koszt sem rossz, egy téveszmét viszont, el kell oszlassunk. A kutya nem csontevő, hanem húsevő. Azért rágja a csontot, mert érzi rajta a hús ízét, illatát. Csirkecsontot pedig tilos a kutyának adni, nagy balesetveszélyt rejt.- A családi házas övezetben lakók talán szerencsésebb kutyatartók, nagyobb a mozgási lehetőség, viszont mégis látni udvarokban, láncon szaladgáló kutyát...- A családi házban tartott kutyák, egyrészt más fajták is, mint a bérházban élők - legalább is ez lenne az ideális - viszont tudnia kell minden gazdának, hogy a kutyatartás szabályait szegi meg, ha kutyáját láncon tartja.- Milyen közös ügyeik vannak az állatvédőkkel?- Rendszeresen járunk ivartalaní- tani, s a menhelyen lévő állatok általános egészségügyi ellátását végezzük. Egyébként, ha el kell altatnom egy kutyát - betegség, öregség - miatt, akkor a tulajdonosnak mindig azt javasolom, hogyha másik állatot szeretne, akkor azt a menhelyről hozza ki, mert annál hálásabb, hűségesebb állatot nem találhat. Még valamit az ivartala- nításról, amely alapvető állatvédelmi kérdés, s nemcsak azért, hogy ne kelljen a nem kívánt szaporulatot elaltatni, hanem az anyaállat egészségének védelmében is. Különösen a cicákra jellemző a párzási időszakban, hogy a csavargás miatt, sajnos sok baleset történik velük, gázolás, fertőzés... Egy nő: Fiáth Szilvia- Szilvi! Sokszor hallattuk már a véleményedet, szavaidnak és tetteidnek törvényt hozó súlya volt és van, talán mégsem árt az ismétlés. Kutya bérházban? Kutya családi házban?- Az a véleményem, hogy bérházban csak akkor szabadna kutyát tartani, ha a gazdi állandóan otthon tartózkodik, s olyan kutyát választ, mint a tacskó, uszkár, csivava, yorkshire terrier, amelyeket kifejezetten arra tenyésztenek, hogy kis lakásban éljenek. Ennek ellenére sokan nagytestű kutyákat is tartanak bérházban, amelyeknek egészen más az igényük, például a mozgásra. Sok olyan kutya- tulajdonos van, aki reggel vagy este, megfuttatja a kutyát, szabadon, nyakörv és szájkosár nélkül, s ha valaki ezt szóvá teszi, akkor fel van háborodva. Az is előfordul, hogy a valamikori család kedvencét egyszerűen szélnek eresztik, ezekből lesznek a kóbor kutyák. A szekszárdiak egy része pedig tavasztól őszig tart kutyát Addig jó az állat, amíg őrzi a tanyát, a termést, aztán ősszel világgá engedik - mert télen már nem akarják etetni - vagy egyszerűen végeznek vele. A családi házban tartott kutyákat is kellene rendszeresen sétáltatni, futtatni, a városnak gondolkodni kellene azon, hogy a kutyák futtatásához vagy hosszabb sétáltatásához szükség lenne több olyan helyre, ahol a kutyás közösségek is össze tudnának jönni. Sajnos egyenlőre aki futtatni akarja a kutyáját, annak teljesen ki kell mennie a városból.- A tápokról mi a véleményed?- Egyetértve a doktor úrral, szeretném más oldalról megközelíteni ezt a témát. A tápokkal etetett kutyák végtermékének összetakarítása az utcán, közterületen, sokkal könnyebb, mint a mindent evő kutyákénál.- Hogyan szankcionálható, ha valaki úgy tart kutyát, hogy azzal más embert, vagy magát az állatot veszélyezteti?- Eljárást lehet indítani az állategészségügyi hatóságoknál, valamint szabálysértési eljárást a polgármesteri hivatalokban. Nehéz harcot kellett vívni az állatok védelméért, mire a törvény megszületett, ez alatt a nyolc év alatt sok javulást értünk el. Szekszárdon különösen dicséretre méltó az állategészségügyi hatóság hozzáállása ebben az ügyben. Ez az ország sok településére nem mondható el. A 2004. március 8-án, az Ország- gyűlés által elfogadott, a BTK 1978. évi IV. tv. módosítása, a következőkkel egészült ki. (266/B § (1)) ,,a) Aki gerinces állatot indokolatlanul bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként háziasított emlősállatot, vagy az ember környezetében tartott személyes állatot elűzi, elhagyja, kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntethető.”- Milyen tapasztalataid vannak arra vonatkozóan, hogyha valaki kutyát szeretne, felkeresi a menyhelyet?- Sokan felkeresnek bennünket, sokan kikérik a tanácsunkat. Általában olyanok jönnek, akik elveszítik kutyájukat. A fiatal kölyökkutyákat keresik, a kétévesnél idősebbeknek már nagyon kevés az esélyük. Amit még megfigyeltünk, s érdekes lehet, az az, hogy az emberek nem szeretik a fekete kutyákat.- Neked van-e, és, ha igen, milyen háziállatod van?- Kutyáim vannak, jelenleg három. Mióta a menhely létezik, azóta onnan viszek haza kutyákat, mindig idős, beteg állatokat. Ennek az a sajnálatos következménye, hogy 2-3 évente temetnem kell, a jó érzés viszont az, hogy életüknek az utolsó éveit boldogan élik meg.
