Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-03-12 / 9. szám
2006. MÁRCIUS 12. ANNO HAsAathÁvint ÓDON DERŰ 194. Nők térben és időben Babits Mihály 1926-ban befejezett regényében, a Halálfiaiban így szól Döme bácsi (a valóságban Ujfalusy Imre): „Egy kerékkel többje van ennek is! Lány kezibe főzőkanál való és nem penna!” Mindezt a jövendő első magyar professzornőről, Dienes Valériáról dörmögi, s a múlt század elejét idézi. Akkoriban, 1906. március 10-én jelent meg dr. Tanárky Árpád kórházigazgató-főorvos Egyiptom című útleírása a Közérdekben. Ebben Kairóról olvassuk: „A félreesőbb, csendesebb utcákban járva feltűnik a sok ráccsal fedett ablak; ezek a nők lakásai, kik a sűrű rácsozat mögül kiláthatnak az utcára, de őket avatatlan szem meg nem pillanthatja. A mohamedán világ női el vannak a világtól zárva, az utcára csak lefátyolozva léphetnek ki. Az előkelő hölgyek fehér fátyolt viselnek, melyen keresztül arcvonásaikat is fel lehet ismerni, de az alsóbb néposztály női csak sűrű, fekete fátyollal járnak, melyet az orr felett egy ítagy sárgaréz karika erősít a homlokkendőhöz, úgyhogy az arcból csak a két fekete szem csillog ki. A ruházata minden nőnek csak sötétkék vagy fekete szövetből lehet, mely mintegy a fejen átvetett lepedő, az egész alakot eltakarja. Európai értelemben vett divatról persze az arab nőknél szó sem lehet.” Mielőtt a divat fővárosába suhannánk, idézzünk e témához Paks szülötte Aszalay József 150 éves művéből egy megállapítást. „Senkitől sem tapasztaltak a nők nagyobb hálátlanságot, mint Mahomedtől, ki még paradicsomából is kizárá őket, egyedül kapui előtt engedvén számukra helyet. Nem csoda tehát, ha a mozlemek szívesebben tartózkodnak a paradicsom előtt, mint belsejében.” A kereszténynek, hogy ennél tovább jusson, vallási kötelességét kell teljesítenie. A Szekszárd Vidéke 1881. március 31-i száma harmadik oldalán ezzel kapcsolatban mesélte a Párizsi élet című történetét. „A párizsi körökben a következő pikáns történetke jár szájról szájra. X. abbé, aki egy népes Falusi pórnő a színpadon: Blaha Lujza Rátkay László Felhő Klárijaként édességbolt Házi sütésű sütemények, torták, aprósütemények, eredeti receptek alapján, saját cukrászműhelyünkből. MEGRENDELÉSRE BÁRMIT ELKÉSZÍTÜNK HÁZIASSZONYOKNAK FÉLKÉSZ TERMÉKEK! TOVÁBBÁ • diabetikus termékek • bonbonok • cukorkáit, desszertek különleges italok, teáit dohányáruk és még sok minden más egyéb Nyitás március 13. 11 órakor KÓSTOLÓVAL ÉRDEMES BENÉZNI! SZEMESI JUDIT cukrászmester • Szekszárd, Rákóczi u. 25. a férjem, mert meg sem ver!« De egy pórkülönc, mielőtt húsvéti gyónásra készülne, rendesen csak azért véré meg nejét, hogy eszébe juttassa valamennyi bűneit.” Nekünk falvédőszöveget idézhet ez („Az én férjem brutális: / nemcsak megver, utál is!), de remélem, a bűneink nem szaporodtak sem ezzel, sem a nőnapi figyelmetlenséggel... Lanius Excubitor plébánia feje, egy előkelő hölgy estélyén volt. Szóba került a mai világ erkölcsi romlottsága is. - Oh - mondá az abbé - szerencsétlenségemre abban a helyzetben vagyok, hogy én tudom legjobban, mily nagyok manapság az emberek hibái.' Gondolják csak, ugyanaznap, melyen egyházamat felszenteltem, az első hölgy, ki nálam gyónt, azt vallá bűnéül, hogy férjét, ki egyike a legjobb és legtiszteletreméltóbb embereknek, megcsalta. E percben az inas Y. grófot jelentette. A belépő gróf, mikor az abbét meglátta, feléje tartott, s barátságos szemrehányást tett neki: - Miért nem jön már hozzánk? Elfeledte tán, hogy nőm volt az első gyónója? Képzelhetni; milyen arcot vágott a társaság.” Aszalay 1856-os Szellemi omnibuszban erre nemcsak a francia mondást idézi: „A nő nevet, mikor lehet, és sír, mikor akarja”, hanem saját Tolna megyei tapasztalatait is. „Furcsa, midőn a pórnő így panaszkodik: »Már nem szeret többé ÓDON IDŐBEN Március 13-án 110 éve, 1896-ban meghalt Hornok Ferencné, a helység legidősebb lakója, aki 1799-ben született. 95 éve, 1911-ben a szekszárdi Dicenty Dezső nyerte a balatoni szőlővidék monográfija-pályázatát. Március 14-én 105 éve, 1901-ben a sajtó döbbenten írta: egy koldusként élt ’48-as honvédünk megfagyott. Március 15-én 100 éve, 1906-ban - hivatalos tiltás ellenére - minden középületre nemzeti lobogó került, „egyedül csak a törvényszék zászló- rúdja ágaskodott kopaszon”. Március 16-án 190 éve, 1816-ban született Naschér Simon, aki a most lebontott Bezerédj utcai zsinagógában az első pészach-napi beszédet mondta 1860-ban, hat év múlva pedig berlini rabbi lett. 90 éve, 1916- ban Babits Mihály Húsvét előtt című versét ünnepelték a Nyugat matinéján. Március 17-én 95 éve, 1911-ben hunyt el városunkban Ujfalusy Imre ’48-as tiszt, Babits rokona és regényalakja. Március 18-án 110 éve, 1896-ban a helyi dalárda szerenáddal tisztelte meg az itt vendégszereplő Jászai Marit. Ahogy a nőt látni szerették (Varrógéphirdetés a Közérdek 1906. március 10-i számából) MÁRCIUSI PROGRAMAJANLO! Március 18-án 19 órakor EGY ESTE KATÓ NÉNIVEL Meghívott vendég: Ihos József Jegyár: 1500 Ft ^ Jegyrendelés a helyszínen Március 24-én 20 órakor GHB zenés est Jegyár: 1000 Ft 2200 Ft vacsorával RELAX Szekszárd, Bezerédj u. 7—9. R£|_ÁX Telefon: 74/510-449 WELLNESS KÖZPONT Szekszárdon a Panoráma moziban március 13-án (hétfőn) 8-16 óráig KOSZTÜM- ÉS NADRÁGVÁSÁR féláron a készletből! Szoknyakosztüm 10 900 helyett 4900-5900 Ft Nadrágkosztüm 12 900 helyett 5900-6900 Ft Csikós nadrágkosztüm (színes és fekete csíkosak) 7500 Ft Blúzok 40-56-os méretig 2500 Ft Szövetnadrágok 2000-2500 Ft Sztreccsnadrágok 2500-3000 Ft ÓRIÁSI ÁGYNEMÜ- ÉS PAPLANVÁSÁR Szekszárdon, a Panoráma mozi előcsarnokában MÁRCIUS 13-ÁN (HÉTFŐN) 8-15 ÓRÁIG • pamut, krepp, szatén, frottír, flanel, damaszt ágynemük, lepedők • törölközők, párnák, plédek, ágytakarók, anginok • kis- és nagypárnahuzatok, köntösök, kötények • téli műszálas paplan (mosható) 2400 Ft-tól • téli gyapjú paplan 3800 Ft-tól