Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-03-12 / 9. szám
# rasAffiUp FÓKUSZBAN 2006. MÁRCIUS 12. Hölgy, ifjú, bazsarózsával - elenyészik... Folytatás a 3. oldalról. Csendéletek üvegtárgyakkal - az ellenpont egy bogrács vörösréz-színe, egy mozsár sárgaréz-színe... Emberi tartás a férfialakoknál - őket ritkábban festette, mint a nőket. Ma feltűnő lenne a legény-gerinceknek az az egyenessége - lenne, ha láthatnánk még ilyet - gerincek, mint mögöttük a toronyé, szüretelő puttonnyal a hátukon is! kis szekeret hajtva a bakon ülve is! - Ugyanaz a szelíd, de hatalmas erő bennük, mint néhai nagyapámban - Szabó férfialakjaiban ismerek nagyapámra újból. Képein a tisztaság: a frissen mosott ablaküvegé, a fehér asztalkendőé, a téli tájé, a téli csermelyé, rajta a kis kőhídé, a behavazott völgyeké, havas szurdikoké, háztetőké. S a tiszta tükröződés Szabó Dezső álló vagy folyó vagy befagyott vizein. S a házak, otthonok, verandák ember-méretűek, mert emberektől embereknek szánt és egy még emberi Festő által elbeszélt emberi világ hajlékai. Képein a házaknak lelkűk van, s az finoman ki is sugárzik - néha már majd oly erővel, mint Csontvárynál vagy Van Goghnál - s a házakból, a házak mögül, közül vagy ablakaikból, ajtóikból MINDIG EGY ÉLHETO- LAKHATÓ NAGYOBB OTTHONRA, A TÁJRA LÁTNI: a Béla király tér régi tornya mögött a szőlőhegyek még szőlőhegyek: nem mászott fel rájuk az ál-szocializmus rontó-bon- tó falanszter-lakónegyede! Mért mászott volna? Az szőlőhegy! ott a szőlőnk terem a legjobban! lakni meg lehet tán odébb is! Egy fiú szalad át a Garay téren - mintha a banképület vetette baljós árnyékok alól és elől futna át a Bazársor felé -, odébb egy lovas kocsi gurul kényelmesen - mint még az én gyermekkoromban is -, de más képein is: lovas szekerek, lovas kocsik, konflis... Bátor személyességgel láttatja velünk, amit akar: amit ő lát... - ebben a szimbolizmusig megy el: nála a virág nemcsak virág, a táj nemcsak táj... Képein a fák: jóságosak - szabályosan árad a fák jósága, vénséges bölcsessége, bölcs és szépséges vénülése. Tolnai tájak, holtágak, a Nagy- Duna árterei - napfényfoltok a jóságos fák törzsén és a dúsan vegetáló vagy éppen gyér aljnövényzeten: napfényfoltok erdei úton - ahogyan csak Paál László képein - akit ezért Párizsban még a nap szerelmesének titulált Munkácsy is oly kérlelhetetlenül irigyelt! Szabó tán nem is a nap szerelmese, hanem közvetlenül a fényé - s annak is inkább a belső tartalmakat figyeli, a belső fényeket... azért olyan visszafogott és finom - de fénylik a fény a meszelt házfalakon, verandák és tornácok oszlopain, fiatal nők mezítelen vállán, felsőkarján, az agg matróna szigorú arcán, hatalmas kézfején, s a fehér bazsarózsákon: mindenen, amit kék hátterei elé állít, ültet, fektet. Cigarettás önarcképén egy boldog középkorú férfi nagy kalapban, ahogyan festőhöz illik - a kék nyakkendő még egyedibb választékosságot sejtet - bohém nevetése: fény, hibátlan fogsorán: fény - az Élet-szeretet epikure- izmusa ragyog, ahogyan csak Ady- nál, Babitsnál, Kosztolányinál! „Nekem aztán egyre megy, hogy Párizs vagy a Sárköz - én itt is az Élet elvarázsolt hercege vagyok! Látjátok, hogy vigyázok magamra? Tegyetek ti is így, az élet rövid - minek még feleslegességekkel, balgasággal tovább kurtítani?" S ő poharat emel ránk, fehér borral telit: „koccintsunk, Utókor!” Dédszli- leink élték meg így az életet - de velük az érzés is kihal? ... nő-aktjain fogható meg - szemben a hervadással - az Ero- tikum. (Szemérem fogja vissza, tartja féken - s fokozza ezáltal a csendes extázisig: A NŐ színes leplet tart fényben fürdő meztelen teste elé, éppen csak két ujjal csippentve a színeket, hátul homály, az ifjú hölgy ajka vérpiros, mint a pipacsok a mezei virágos csendéletben... S a bazsarózsával enyészik el az ifjúság szépsége - leszakította Az Idő, vázába állította Az Idő, nézi, szemléli Az Idő - s az ifjú hölgy a bazsarózsával elenyészik. De soha az ifjú hölgy mindent tudó tekintete és szépsége a Szabó Dezső képén: a mindent-tudás szimbolizmusa örök, mint az angyalok nyelve. Na, azon a nyelven társaloghat most Szabó Dezső Ady Endrével, s azt hiszem, könnyezve kacagnak kicsinyes tusáinkon, balgaságunkon! Hát tehetik: tegyék is. Ők már megírták, megfestették. Azért nem felelhetnek, hogy mi nem értjük, nem látjuk. Ők ezért már régen nem felelnek. Merthogy rég volt már, amikor itt hagytak minket, mint Szekszárdot a Duna. Samu Attila HÉTRŐL HETRE Poór Sándor képviselőjelölt Dr. Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke Szekszárdon A Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke dr. Thürmer Gyula a csepeli kampánynyitó fóruma után Tolna megyében kezdte meg országos körútját. Buda Péterné, a párt megyei elnöke, aki Bony- hád körzetében gyűjt önmaga számára ajánlószelvényeket, köszöntötte a vendéget és kérte fel programja ismertetésére és a helyi képviselőjelölt bemutatására.- Legfontosabb szándékunk, hogy legyenek jelöltjeink és legyenek képviselőink a parlamentben - kezdte dr. Thürmer Gyula. - Ezt nem könnyű elérni, mert a jelenleginél tisztességtelenebb kampány még nem volt. A parlamentbe kerülésünk esetén kezdeményezni fogjuk ennek a rendszernek a megváltoztatását. Nem lehet az embereket ilyen zaklatásnak kitenni.- Programunk három cél köré épül - folytatta. - Célunk a tőke korlátozása, a szegény emberek helyzetének javítása és az, hogy Magyarország a magyarságé legyen, az országot a magyarok számára akarjuk megvédeni a külföldtől. Vázlatosan bár, de beszélt arról, hogy milyen eszközökkel kívánják céljaikat elérni. Elmondta, hogy a tőkét - a multinacionális vállalatokat és a tőkejövedelmeket - az erőteljes megadóztatással lehetne korlátozni. Adminisztratív és jogi eszközökkel befagyasztanák a félmillió forintnál nagyobb béreket. A közszükségleti cikkek forgalmi adóját 0, míg a luxuscikkekét 25-50 százalékosra emelnénk.- Az emberek helyzetének javítása érdekében törvénybe foglalnánk az első munkahelyhez és az első lakáshoz jutás jogát. Nem hitelprogram kell, hanem olyan gazdasági program, amely elérhető áron építene és kínálna lakásokat és adna szociális lakásokat. A minimálbért 100 ezer forintra kellene felemelni. A versenyképességet pedig csak egészséges emberekkel lehet megvalósítani. Éppen ezért mindenki számára, alanyi jogon ingyenes és hozzáférhető egészségügyi ellátást kellene biztosítani - folytatta dr. Thürmer Gyula. Ezután bemutatta a szegényparaszti családból származó Poór Sándort, a szekszárdi választó körzet munkáspárti jelöltjét, s kérte a jelenlévők segítségét az ajánló cédulák gyűjtéséhez.- Olyan szóbeszéd is elhangzott, hogy önöknek a Fidesz gyűjt. Igaz?- Ha így volna, már meg lehetnének a céduláink. Szó sincs ilyesmiről!- Az elmondottak alapján akad hasonlóság az önök és a Fidesz programja között. Például bizonyos tőke-rendszabályozás, vagy a külfölddel szembeni magyarságtudat... Miként értelmezi ezeket az érintkezési pontokat?- Mi 16 éve ugyanezeket mondjuk. A Fidesz váltott. Nem tudom, hogy valóban felismerték a magyar valóságot, vagy csak választást akarnak nyerni, s azért mondják azt, amit az emberek szeretnének hallani. Azt azonban megjegyzem, hogy az MSZP és a Fidesz is a multinacionális tőke egyik vagy másik csoportját képviseli. Eddig a tőke járt jobban. Ők kapitalista pártok és kapitalista társadalmat akarnak. Mi olyan társadalmat szeretnénk, amely az emberek közösségéről szól - válaszolta dr. Thürmer Gyula. A helyi jelölt a 9 gyermekes családból származó Poór Sándor is bemutatkozott. Elmondta, hogy nem felejtette el, honnan jött. Egy tisztesen ledolgozott életút áll mögötte. Megválasztása esetén a parlamentben felemelné a szavát a családon belüli erőszak ellen. Ózsák- és Jó- zsef-pusztán élők áldatlan körülményeit tapasztalva a lakáshelyzet javítását és a tisztességes emberi környezet kialakítását tartaná fontos feladatának. Elsősorban a fiatalok lakáshelyzetének megoldásán kívánna segíteni. Olyan gazdaság- politikát támogatna, amely elősegítené, hogy legyen munkahely, amely biztosítja a tisztes megélhetést. Ezzel a röviden előadott programmal kérte a szavazók támogatását. (tn)
