Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-10-30 / 33. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2005. OKTOBER 30. Zenesarok Koncertek a megyében A Dél-dunántúli Filharmónia KHT szervezésében több száz fiatal hallhatta élőben a Szekszárd Big Band hangversenyeit az elmúlt hé­ten. A12 koncertből álló iskolai bér­leti sorozat a következő települése­ket érintette: 24-e hétfő: Bátaszék (2 hangverseny), Nagy-mányok; 25-e kedd: Dombovár, Paks; 27-e csütör­tök: Hőgyész, Gyönk, Tamási. - Koncertjeikben a fiatalok az élő zene varázsát ismerhették meg, s re­méljük ez által különbséget tudnak tenni a későbbiekben a gépi zene, s az élő muzsika, vagyis az igazi érték között - mondta Pecze István trom­bitaművész, alapító karnagy. Rajna menti körút , Örömmel adunk hírt a 20 éve ala­kult Szekszárdi Kamarazenekar hangversenykörútjáról. Baden Würtenberg tartományba, a dél-né­met Tiengen városába látogatnak el november első hetében, ahová a he­lyi katolikus templom felszentelésé­nek 250. évfordulója alkalmából kaptak meghívást. Az ünnepi hang­versenyen Mozart: C-dúr Koronázá­si Miseje csendül fel ottani szólisták, a helyi katolikus kórus és a Szek­szárdi kamarazenekar közreműkö­désével. Művészeti vezető: Földesi Lajos, vezényel: Rolf Mallmann, akit régi barátság fűz a zenekarhoz. Az együttesnek lehetősége lesz több koncerten játszani a környék váro­saiban. Jó utat, jó muzsikálást kívá­nunk! Ismét Bautzenben A Liszt Ferenc Művészeti Iskola ifjúsági Fúvószenekara a múlt hét vegén Németországba, Bautzenbe látogatott. A VII. Bautzeni Nemzet­közi Fúvószenekari találkozóra kap­tak meghívást. Az alkalom különle­gességet az adta, hogy a helyi ifjúsá­gi fúvószenekar a napokban ünne­pelte fennállásának 40. évfordulóját. A szekszárdi fúvósok 14-én, pénteken, érkeztek, s rögtön kon­certet adtak Radiborgban. Más­nap, a fesztiválon két alkalommal játszottak, s ajándékkal köszöntöt­ték a jubiláló zenekart. A műsort a helyi német zenekaron kívül egy cseh fúvósegyüttes és mazsorett színesítette. - Vasárnap a hazaút előtt Grubschützbe látogattunk el, és két koncertet adtunk. - mondja Kovács Zsolt trombita­tanár, a fúvószenekar karnagya, s így folytatja: - Bár rövid időt töltöttünk Bautzenben, nagyon jól éreztük ma­gunkat, s értékes zenei élményekkel gazdagodtunk. Lo Szigethy Gábor: 1956 árnyéka Ajánlás egy könyvbemutató elé Megvallom, a regények esetében is a fontolgatva haladó olvasók kö­zé tartozom, a történelmi esszéket ­jó okkal - még ennél is körültekin­tőbben forgatom. Ettől a szokásom­tól eltérően Szigethy Gábor: 1956 árnyéka címmel megjelent könyvét, szinte egy szuszra olvastam végig. Talán, mert másról és másként be­szélt, mint amit e cím olvastán megszoktattak velünk mostanában. * Mint irodalomtörténész, termé­szetesen az írott szóból indult ki: nevezetesen a kora kamaszkortól ti­tokban gyűjtögetett, majd családi ereklyeként őrzött, később tudatos feltáró munkával kiegészített „saj­tódokumentációból". Hogy miért az idézőjel? Mert historikusként ezt az anyagot nehéz lenne a forráskri­tikai megjegyzések kérdőjelei nél­kül akár irodalomnak, akár történe­ti tényanyagnak tekinteni. De lás­sunk csodát, ezek a sajtóinterpretá­ciók pont e „megbízhatatlanságuk" okán bizonyulnak leleplező értékű kordokumentumnak. Szigethy az elmúlt fél évszázad ke­serű tanulságaként szakad el a his­torizálás béldyóitól, és mondja, akár csak Balzac az Emberi színjáték elő­szavában: „Ha leltárba veszem a bű­nöket és erényeket, csokorba gyűjtöm a szenvedélyek főbb tüneteit, jelleme­ket rajzolok (...) típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egye­sítésével, talán sikerül megírnom azt a történelmet, amelyről a historikusok általában megfeled­keznek, az erkölcsök történetét." Az eredmény szá­momra hol fájdal­mas, hol felemelő, hatásában itt-ott ka­tartikus, de ami könyvként a legfon­tosabb, olvasmány­nak is lebilincselő. Hajdan Nemeskürty István Mohács-köny­vének megjelenése után éreztük ugyan­ezt: többé nem be­szélhetünk 1956 tör­ténelmi tanulságairól ugyanúgy, mint azt e könyv megje­lenése előtt tehettük. Örömmel értesül­tem arról, hogy no­vember 3-án 18 óra­kor a Művészetek Házában Szigethy Gábor egy vetített­képes előadás kere­tében, személyesen mutatja be az 1956 árnyékában című könyvét a szekszárdi olvasóközönségnek. Meggyőződésem, hogy az ott elkelő példányok, nem csak a dedikációk okán válnak majd a csalá­di könyvtárak becses és nélkülözhetetlen darabjaivá. Kipi Wosinsky Mór Megyei Múzeum Jubiláló város sorozat... Örökségünk. Tolna megye év­századai címmel most készülő új állandó kiállítás rendezési munká­it végzik, november 10-én 15 óra­kor a Tájak - Korok - Múzeumok Klub keretében bepillanthatnak az érdeklődők a kulisszatitkokba. Jubiláló város. Szekszárd száz éve 1905-2005. sorozatban Kaczián János: Szekszárd művelő­dés- és sporttörténete a két világ­háború között címmel tart elő­adást. November 17-én 16 órakor Ja­pán babák és a világörökség kin­csei Japánban című kiállítás a Ja­pán Alapítvány anyagából. A kiál­lítást megnyitja Kubota Toyokazu, a Japán követség főtanácsosa, köz­reműködik: Suzuki Kimiyoshi sza­muráj. Időszaki kiállítás keretében A százarcú város 1905-2005 című gyermekrajzpályázat anygából ki­állítás, megtekinthető december 31-ig. Huszárok és paripák A lovakat szeretik, ugye? A Garay 8 Kapualj Galéria követke­ző kiállításán sok csodás, lélekből festett lóábrázolást láthatnak majd. • Garay Ákos festő, grafikus, nép­rajzkutató (1866. Pusztaapáti ­1952. Budapest) munkái széles pa­lettán foglalnak helyet, amelyen jól megférnek egymás mellett a Bors­szem Jankónak készített karikatú­rák és a néprajztudomány számára forrásértékű, a népéletet bemutató rajzok, festmények. Ezek csak a szélső pontjai életművének. Készí­tett ezeken kívül mozgalmas rajzo­kat, festményeket csatákról, könyvillusztrációkat, plakátokat. A legjelesebb moziplakát-készítők között tartották számon a XX. szá­zad első felében. Ez is azt mutatja, milyen sokszínű volt munkássága, hiszen alkotásainak fő témája: hu­szár és lova. Festményein mindig ők állnak a középpontban. Vázlat­könyvében is csak paripák, huszá­rok és csikósok láthatók. Csók Ist­ván írja róla: „ő teremtette meg a magyar huszártípust" Először Budapesten tanult a mintarajztanodában, majd Pécsett Irinyi Sándornál, 1884-87-ben pe­dig a müncheni akadémián. Innen a szíve hazahúzta. Tanáruk, Hollósy Simon ezt mesélte róla: „rajzolni se szeret egyebet huszár­nál meg lónál, hanem azt aztán ér­ti. (Mialatt ezeket beszélte az öreg, Garay éppen egy teljes felszerelésű huszár raizolásaval mulatott, a há­tulsó patajánál kezdte a lovat, utol­jára maradt a huszár csákóján a forgó.) Ennek a tejfelesszájúnak a ló a lelke. Hiszen láthatjátok, még a legutolsó patkószeg is a maga he­lyén van. Nyereg, kocsi, mind a kis­ujjában. (...) neki csak a pusztán jár az esze. (...) folyton a «Lóra csikós, lóra» cseng a fülében." ­írta le Csók István. Hazája iránti odaadása abban is megmutatkozott, amilyen szeretet-. tel festette meg a nép életét. Tanul-É mányozta életmódjukat, gyűjtötte dalaikat. Többek között értékesek Tolna megyei néprajzi közlemé­nyei is, amelyek a Néprajzi Értesí­tőben jelentek meg. Garay Ákos fotoreprodukciós kiállításának megnyitója november 4-én 17 órakor lesz a Garay 8 Ka­pualj Galériában. K. E. Zug program — november Filmklub 8., 20.00 A Keresztapai. R.: Francis Ford Coppola 15., 20.00 A Keresztapa II. R.: Francis Ford Coppola 22., 20.00 A Kercsztpa III. R.: Francis Ford Coppola Jazz Klub 2., 20.00 Béla Feck 9., 20.00 John Mayal 16., 20.00 BB King 18., 21.00 Junior Stars koncert Komolyzenei klub 3., 20.00 Aida 10., 20.00 Rómeó és Júlia - R.: Gerard Louvin 17., 20.00 Carmen Rock klub 4., 20.00 Black Sabbath 11., 20.00 Eric Clapton Koncertek 5., 21.00 Morpheuse, Fekete Sereg 12., 21.00 Tűzkerék Internet Mindenkinek Hétfőtől csütörtökig 15.00-22.00 Pénteken 19.00-24.00

Next

/
Thumbnails
Contents