Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-12-18 / 40. szám

2005. DECEMBER 18. SZEKSZÁRDI Miért késnek az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések... A megyében 873 nyertes pályázat született, akiknek a program előírásain túl be kell tartani a helyes gazdálkodási gyakorlat elveit is. Ezzel kapcsolatban az érintettek legaktuálisabb tennivalói: december 31-ig eljuttatni a talajmintákat az akkreditált laborba (Tolna megyében: Minerág Kft. Szekszárd, Keselyűsi út 9.), talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodási tervet kell kidolgozni. Ezenkívül 2006. január 31-ig a Gazdálkodási napló aláírt fénymásolatát kell elküldeni az FVM Vidékfejlesztési és Agrár-környezetgazdálkodási Főosztályára. (1860 Budapest 55., Pf. 1.) A kifizetésekkel kapcsolatban a hírek szerint gond van. A fennakadást az okozhatja, hogy az MVH kerületi kirendeltségein lévő szá^MÍtógépes rendszer és az azon futó javítóprogram nem tudja feldolgozni a pályázók módosításra viszszaküldött igénylőlapjainak adatait. Pedig az MVH azt ígérte, hogy a javításra visszaküldött pályázatokat november 30-ig feldolgozzák. A számítógépes rendszer működésképtelensége más problémákat is előidéz. Gráf József agrárminiszter arról beszélt, hogy ha nyolcmilliárd forintot kifizetnek, akkor 25 milliárd forintot lehívhatnak az Uniótól, a maradék 11 milliárdot pedig majd jövőre fizetik ki. Most azonban a számítógépes hálózat alkalmatlansága miatt ennek az uniós 25 milliárd forintnak a megszerzése is kétségessé válhat, és így csak jövőre juthatnak majd hozzá az elnyert támogatásokhoz azok a pályázók, akik jelenleg már ^több mint egy éve várnak a kifizeAz MVH illetékese cáfolva ezt úgy nyilatkozott, hogy a kifizetésekkel minden rendben van, 13 ezer gazdálkodó megkapta a pénzét, és hamarosan letelik az a háromhetes átfutási idő, ami alatt megérkezik az a 23 milliárd forint, amiből a hátralévő 12 ezer gazdálkodót fizetik ki. Esetleg annak a gazdálkodónak csúszik átjövő évre a kifizetése, akiknek helyszíni ellenőrzésen kellett átesni, mindössze 1200 gazdálkodó a 25 ezerből. November végén módosították a 150/2004. FVM rendeletet (AKG rendelet). Jelentősebb változások a következők: - A célprogramba bevitt összterület nagyságát egy alkalommal max. 3%-al lehet csökkenteni, és a csökkentés nem haladhatja meg a 2 ha-t. - Területcsökkenéssel érintett terület estében a korábban igénybe vett támogatások jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülnek és az adott gazdálkodási év támogatási összegéből kerülnek levonásra. -A földterület elhelyezkedése nem változhat, kivéve a rendeletben foglalt esetekben (osztatlan közös tulajdon kimérése, vagy kisajátítás). - A célprogramba bevitt földterület nagysága csak új támogatási kérelem beadásával növelhető. - Célprogramot váltani csak akkor lehet, ha az új célprogram szigorúbb előírásokat határoz meg és ugyanolyan hasznosítási irányhoz tartozik mint az eredetileg vállalt. - A kifizetési kérelmek beadási időszaka 2006. február l.-február 28. között. - A vis major eseteken felül változhat a terület az alábbi esetkben: földterület állami kisajátítása (ha nem volt előre látható), osztatlan közös tulajdon kimérése után. Zöldség, gyümölcs és szőlő esetében módosították a programokban felhasználható növényvédőszer hatóanyagok listáját, szántóföldi kultúrák esetében nincs változás. Ha a kifizetések kérdését még nem is sikerült megoldani, a szakmai tanácsadás jó úton halad. A Tolna Megyei Agrárkamara tanácsadói is tagjai a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv szaktanácsadói hálózatnak, így kollégáimmal együtt a megye több településén tartunk ügyeletet a szekszárdi központi irodán kívül. A témák köre rendkívül szerteágazó: az agrárkörnyezetgazdálkodási program és egyéb NVT intézkedések, a helyes gazdálkodási gyakorlat betartása, tápanyaggazdálkodási terv kidolgozás, vetésterv összeállítás, Gazdálkodási napló vezetése, támogatási és kifizetési kérelmek kitöltése, Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePAR böngésző) alkalmazása. Hauszknecht Ferenc Rolf NVT tanácsadó M 6-os? Milyen lesz az uj Kedden este a Civil kaszinó idei utolsó találkozóján a sok éve megálmodott, s a megvalósuláshoz közelítő út, az M 6-os volt a téma. A beszélgetésre Rimái Rudolf, a Magyar Közút Kht. Tolna Megyei Igazgatóságának vezetője meghívta az autópálya Dunaújváros és Szekszárd, valamint Szekszárd és az országhatár, valamint a Bolynál Pécs felé épülő leágazó szakaszának tervezőit. Az előadások, rövid beszámolók meggyőzték a résztvevőket arról: alapos munkát végeztek, hallatlanul sok szempont figyelembe vételével alakították ki a nyomvonalat. Lenyűgöző látvány volt a képzeletbeli repülés, mikor levetítették a valós légifelvételek felhasználásával készült filmet, amin felülről nézhettük meg az új utat. Még érdekesebb volt a Szekszárdtól délre lévő szakaszon megépítendő három 1400, 800 és 300 méter hosszú alagutakban, illetve a völgyhidakon utazás. Az út Budapesttől Dunaújvárosig tartó szakaszának építése megkezdődött. A Szekszárdtól a déli határig futó részét jövőre kezdenék építeni, de már hallani 2007-es kezdésről is. A hátralévő rész kezdési ideje még nem eldöntött. Az egy-két év múlva épülő déli szakasz a szekszárdi Duna-hídhoz vezető M 9-es úttól indul. A szekszárdiak a várostól keletre futó négysávos utat három helyen érhetik el. Az M9-esről, a Keselyűsi útról illetve délen a Decsre vezető bekötőútról. - szl Fidesz: „Időzített bomba az Orpheus-programban" Két sajtótájékoztatót is tartott a Fidesz az elmúlt napokban Szekszárdon. Az elsőt Braun Márton országgyűlési képviselő, aki az ország jövő évi költségvetését bírálta. Többek között elmondta, csökken az egészségügy finanszírozására fordítható összeg. Beszélt arról is, hogy Szekszárd költségvetésének koncepcióját is „csúnya" számok jellemzik, de erről majd akkor szól részletesebben, ha megszületett a döntés. * Néhány nappal később Horváth István frakcióvezető és Ács Rezső bizottsági elnök, a szekszárdi pénzügyekről, a közgyűlés legutóbbi ülésén hozott döntésekről beszélt. Elmondták, á vízdíj alakítására több változatot is kidolgoztak a szakemberek, ám az előkészítés során - az ellenzék kizárásával - egy olyan változatot terjesztettek a közgyűlés elé, ami 6 százalékos emelést tartalmaz. Mégpedig úgy, hogy a vállalatok vízdíja 10 százalékkal nő, a lakosságé változatlan marad. Viszont, érveltek a képviselők, bevezettek egy alapdíjat vízóránként évi 1200 forint -, ami a lakóknál mégis 5-10 százalékos emelkedést jelent. Kirívóan magas a hulladékszállítási költség emelkedése is, ezt azonban a lakosság nem érzékeli, mert nem kell fizetnie. Ám van a kommunális adó, amit nem lehet emelni, mert azt a törvény adta lehetőségek legmagasabbikaként állapították meg tavaly, s így a hulladékszállításért fizetendő magasabb összeg a város eladósodását növeli. Szóba került az Orpheusprogram. Ezt a fideszes képviselők időzített bombának tartják, ami a Garay tér esetében még sok gondot fog okozni. Horváth István kifogásolta, hogy a város vezétői a város kitörési lehetőségei között folyamatosan, már frázisként emlegetik a turizmus és a bormarketing fejlesztését. Ők viszont javasolták, hogy vállalja fel az önkormányzat az élményfürdő, szálloda és konferencia-központ kialakítását. Ha ezt megvalósítanák, ez valóban segítené a turizmus fejlődését. Erre két cég is jelentkezett, de az önkormányzat nem foglalkozik megfelelően javaslataikkal, szerintük szándékosan nehezítik a város jövőjét pozitívan befolyásoló beruházás megkezdését. - sz 4