Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-12-11 / 39. szám

SZEKSZÁRDI SL VASáRNAP 2005. NOVEMBER 27. Miért szúrunk el mindent Szekszárdon? II. rész Gondolatok egy esztendő elteltével Több mint egy évvel ezelőtt írtam egy azonos című cikket ebben az újságban, akkor sok és különböző véleményeket kaptam, egyetértőket, mérgelődőket. Volt aki hangulatkeltésnek érezte, és mások további hasonló kritikára biztattak, - ezek voltak sokkal többen. Egy biztos, nem sértő szándékkal készült az az írás és a mostani sem, de hiszem, kellenek a más, a kritikus vélemények is egy város alakításában, életében, mert hozzátartozik a demokratikus közéletünkhöz. Természetesen politikamentesen. És ezek után nézzük mi változott az eltelt időben: egy biztos, rengeteg a haladást, fejlődést, a munkát bizonyító cikket olvashattunk. De az írás csak írás, a tények, az élet mást mutat sok esetben. Továbbra is fenntartom azt a véleményem, és bízom benne mindenki jót akar, nem rontó a szándéka. Akkor nézzük felsorolásszerűen a korábbi cikkben felvetett problémákat: tömegközlekedés, buszpályaudvarok a központban, zsúfoltság, Garay tér, tehermentesítő út, szeméttelep, ipari park, szüreti napok, nyári programok, sportélet, kerékpárút stb. Kié a város? Mi változott és változott-e valami, vegyük sorNem kihalt, üres terek óriási épületekkel ba. A központunk átmenőforgalma csak növekedett, gerjesztette mindezt a parkolás területrabló megengedése, a megoldatlan elszívóutak hiánya, a továbbra is bejövő távolsági buszok tömege. A buszmegálló döbbenetes kialakítását az illetékesek szükségszerűnek mondják, mert a felüljárónál nem tudnak a tehermentesítő útra rá- és lekanyarodni, ezért bejönnek a központba. Nevetséges és hihetetlen, mintha direkt nem akarnák megoldani ezt az óriási problémát. Tegyük fel újra a kérdést, kié a város? A szekszárdiaké, vagy aki beutazik, átutazik a városon, és benzingőzzel árasztja el központunkat. Ugye nem gondolja ezek után senki, hogy a közlekedési koncepció jól sikerült? És így kinek lesz kedve majd a drágán elkészült Garay téren a kávéházak, éttermek teraszán ülve szívni a „friss" levegőt, hallgatni az átdübörgő buszokat, a hangzavart. Kérem üljenek oda az illetékesek egyszer! De még azt is hallani, netán autók közlekednek a sétálóutcának átalakított, féltett terünkön. Kérem nyugtassanak meg, ugye nem fog busz, taxi és senki kiváltságos végigszáguldozni a rövidebb utat választva a teraszok mellett a sétálókat szétzavarva? Azt is tudom, rossz szerződéssel „városérdeket" nem figyelembe véve még ideiglenesen behajthatnak egyesek - mert a tömbbelsőben nemrég „eladott" önkormányzati lakások útban vannak és így a hátsó belsőudvari közlekedés megoldhatatlan. Fusz György Meddig? Meddig? Remélem, bár vannak rossz érzéseim a kivételezést látva, büszkék lehetünk az új, régi térre. Azt a káoszt, kapkodást amit láttunk a munkálatoknál nem lehet könnyen feledni, még a laikusok is észrevehették. És itt lehet bármire hivatkozni, az időjárásra, a pénzhiányra, a tér nekünk készül és mi fogunk rajta járni, elbotlani, visszarakni a kődarabokat, esetleg újraültetni a körbebetonozott fákat. Mert sajnos a részletekben van az igazság. Ha körülnézünk iszonyatos minőségi hibák vannak, bedugott kődarabok, hepehupák stb. Hol van a szépen lekopott macskakövünk? A sok drága burkolóanyag-kavalkád ne kábítson el senkit. Szörnyű, hogy áruházi öntöttvas ivókutakat helyeznek el az olcsóság jegyében. Nem élnek itt talán művészek? Nagyon hiányzik az élet, a finom egyediség a térből. És itt nem az emberekre kell gondolni. Felvetettem mindezeket menet közben, de a „vonatot" már a kivitelezők vezették. Kiengedte az irányítást a város vezetése a kezéből - mint már sokadszor. De bizakodjunk, töltsük meg élettel, a mi érdekünk. Egyébként örülhetünk ennek az óriási burkolókedvnek, útjavításnak az egész városban a körforgalom kialakításának. Csak kérem tudja mindenki, hogy mit és miért éppen most, és hol, de már mindezeket régen meg kellett volna csinálni, ez kötelező dolga minden városvezetésnek. A látványos megoldások időzítése jó módszer. (Megszoktuk). Még ha sok megértés, türelem is kellett a befejezések elhúzódása miatt. Lásd csatornafedelek körbekerítése, vagy nem. Egy-két vagy egy embert sem látni napokig, de ne szóljunk semmit, így normális. És máshova is jut majd energia a javításra a központon kívül? Pl. 160 lakásos előtt, vagy a Sport utca? De más téma - új, nagy, titkos építkezések a városban - megalomán elképzelések - lakók, adófizetők megkérdezése és felmérés nélkül. Fűtőmű: viharos, válaszok nélküli, félrevezetésekkel teli közmeghallgatás - ez demokratikus? Óvodalebontás: pláza, vagy többet nem tudhat egyelőre az itt élő - pár év múlva üres, bóvlit áruló áruház lesz belőle. Szálljunk le a földre kérem, belülről építkező város a jövő, nem a felülről elhatározott, eladott. A belső udvarokba (pl. Garay tömbbelsők) élettel teli a szekszárdi vállalkozó polgárok által kialakított, épített megoldások jöhetnének csak szóba. Nem kihalt üres terek, óriási épületekkel. Parkoló a műemléki téren Vagy a drága Bezerédj utcánk. Mi lesz belőle? A legrégibb házait is lebontották, még új forgalom ki-be hajtás is lesz talán a tömbbelsőből? Védett utca kellene, hogy legyen! Béla tér - parkoló autótömeg, a Szent László szobrot alig látni. Kerékpárutak csak ígéretek. Az ipari park már úgysem kell. A Top center még mindig üres telkén semmi, csak parlagfű? Vagy semmi közünk hozzá? Szeméttelep, mi lesz! Ez is elcsépelt kérdés? Csörge-tó, Sötétvölgy, Duna, Sió - legutóbb is felsoroltam ezeket. Óriási értékeink, elveszítjük őket! Mint ahogy elveszítjük a fiatalokat is és ezt szintén megemlítettem. Nincs miért itt maradniuk. És tudni kell, az hosszú folyamat, mire újra visszacsábítjuk őket. De ehhez működő, élettel teli város kell. Nem olyan, mint például az idei nyáron Szekszárd volt. Semmi program, semmi kulturális élet. Még gyönyörű Vármegyeházánk udvarát is jobban ki lehetne használni. (Igaz, volt Duna menti Folklórfesztivál.) És egy méltó, magas színvonalú program volt a Szüreti Napok - ezt vártuk, ezt akartuk, kiböjtöltük, de mit vesztettünk eddig, felmérhetetlen. Igaz, engem személy szerint a vidámpark része még nagyon zavart, ezt nem tartom feltétlen szükségesnek a szőlő és bor ünnepén. Persze, állandóan a sok munkát, a sok pályázást, a sok próbálkozást olvassuk Önöktől, ismeijük, de kérem ezért választott emberek, ez a dolguk, ezt kell csinálniuk a város, a mi érdekünkben. De mi mégis azt látjuk, érezzük, valahogy lemaradunk, lemaradtunk. Bizonyítani kell, hogy élhető, szerethető Szekszárd Nagyon sok megoldandó protJ^k mát lehetne még felsorolni. Tehát S/J pillanatra sem szabad hátradőlni senkinek megelégedetten, főleg nem a város vezetőinek. Nem, mert a mi városunk is versenyhelyzetben van folyamatosan a többi várossal, és felelősséggel tartozik az itt lakó polgárokért, azok jövőjéért. Bizonyítani kell, hogy élhető, szerethető Szekszárd. De ezt csak érzékeny, az emberek felé irányított adóvevővel, megfelelő alázatos kommunikációval,, demokratikus irányítással lehet. És a hozzáértő, aggódó, önzetlen szakemberek, vagy nem szakemberek meghallgatásával, bevonásával, sértődés nélkül. Sajnos, újra le kell írni, hogy az utolsó órában vagyunk. Az utolsóban! Fusz György a Lakható Szekszárdért Egyesület elnöke * Az írásban megfogalmazott valamennyi állítással nem értünk egyet, az egyesület elnökének véleményét úm^ gondolatindítónak szánjuk. Vál^J sunk jövője iránti elkötelezettséggel. A szerk A parkolóvá változott történelmi központunk, a Béla tér