Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-02-13 / 4. szám

SZEKSZÁRDI 2005. FEBRUÁR 13. VASÁRNAP M Az elátkozott vasútvonal Miért nem jár Szekszárd felé (sem) a pécsi intercity? (1.) las-Szekszárd, 1897-ben a Szekszárd-Bátaszék vonal és 1909-től már Baján keresztül az alföldi vonalakkal is kiépült az összeköttetés. Bátaszék és Eszék között azonban továbbra is hiányzott az Adria felé a tengeri összeköttetést megkönnyítő sínpálya. Ezért 1912-ben megbízták a Magyar Királyi államvasutak zágrábi igazgatóságát a tervek elkészítésével. A terveket és a költségvetést hamarosan engedélyezték is, de a világháború, majd a békediktátum elsöpörte a Bátaszék-Mohács-Pélmonostor-Eszék vasútvonal ügyét. A Duna jobb partján fekvő városok azonban továbbra sem mondtak le az összeköttetésről: Szekszárd és Mohács 1930-ban ismét kérték a folyam menti vonal kiépítését - azonban mintha valami átok ült volna a kért nyomvonalon, a kormányzatnál eredménytelenül lobbizott a két város. A II. világháborút követő újjáépítés, illetve ipartelepítési politika ismét napirendre tűzte a Duna menti vasút ügyét. Az I. ötéves terv Mohácsra kívánt telepíteni egy hatalmas kohászati központot, ahol a komlói szénből, a Bulgáriából és Szovjetunióból hozott vasércből dolgoztak volna. A folyami szállításhoz csak a kikötőt kellett bővíteni. Pécs, így a mecseki szén felől 1857 óta biztosított volt a vasúti összeköttetés, hiszen a gőzhajókat a fontos dunai kikötőben addig is így látták el fűtőanyaggal. Az ipartelepről azonban a termékek nagy részét a főváros felé kellett volna továbbszállítani. Elérkezett a pillanat, amire Tolna és Baranya megye, a Duna menti települések majd egy évszázada vártak: a vasmű egyik fontos kiegészítő beruházásként már 1949-ben elkezdték építeni a BátaszékAlsónyék-Báta-Dunaszekcső-Bár -Mohács vasútvonalat. Az építés ügyeit a MÁV Pécsi Területi Igazgatósága intézte. A terveket is ők készítették két változatban, melyek közül a Duna mentén futó A.) nyomvonalat részesítették előnyben a dombok között Somberek-Palotabozsok felé vezető B.) változattal szemben. A Közlekedési Minisztérium 19491 május 9-én adott engedélyt a korszerű, nagy sebességű, elsőrangú vasútvonal előmunkálataira, ahol a szerelvények 100-120 km/h sebességgel száguldhattak volna. Az új pályaudvarokat nagy, 120 tengelyes vonatok fogadására alkalmasra tervezték, a régieket pedig bővíteni akarták. A fontosabb közutak keresztezésénél felüljárókkal számoltak. Az engedély kiadását követő napon már meg is kezdődtek az egyeztetések a helyi önkormányzatokkal, a kisajátításban érintett gazdákkal, s nyáron már megindult a modern vasúti fővonal kiépítése, melynek tervezett szintjét - ha csupán a sebességet nézzük - még több mint ötven év után sem sikerült elérni... Szabó Géza Van akinek az életkedvét adta vissza... Az origami a papírhajtogatás művészete. A közhiedelemmel ellentétben elsősorban nem gyermekjáték. A kisebbeket is kiválóan, rendkívül sokrétűen fejleszti: a mozgáskoordinációt, a színérzéket, a formaérzéket, a pontosságot, a precizitást, fegyelmezettséget, a kitartást és niég sok minden mást, de ők csak az életkoruknak megfelelő szintig tudnak eljutni. Igazán művészi hajtogatásra csak a felnőttek képesek. * A Babits Mihály művelődési házban működő Szekszárdi Origami Baráti Kör immár hatodik alkalommal hirdet pályázatot óvodástól a felnőttig négy korosztályban. Három éve a témát is kijelölik. Az idei tematika: ördögök, boszorkányok és egyéb fantázialények, mindenkinek lehetőséget adnak arra, hogy tökéletesen kiaknázza kreativitását. Az egyéni ötlet alapján készült munkákat a szakértőkből álló zsűri előnyben részesíti. A modelleket (fejenként maximum kettőt) február 25-ig lehet benyújtani. A legjobbakat március 7—20-ig kiállítják a Ház márványtermében. Most először kénytelenek a szervezők nevezési díjat kérni (pályamunkánként 500 Ft-ot), de így is csak akkor tudnák igazán méltón megrendezni a versenyt és a tárlatot, ha kapnának harminc-negyvenezer forint támogatást. Az évente meghirdetett pályázatok célja eleinte az volt, hogy megtalálják a környék origamisait, mára országos méretűvé vált a rendezvény. Az origami kör 1994 novembere óta működik a művelődési házban. Egléné Fekete Zsuzsa indította el, de úgy nyolc éve már Jilling Mária vezeti. Mint mondja: - Nincs olyan boca kezű ember, aki ezt ne tudná megtanulni. Enyhén szellemi fogyatékos gyerekekkel is hajtogattam, és náluk is le tudtam mérni a nagyon határozott egyéni fejlődést. Van olyan, akinek az életkedvét adta vissza az origami. Fantasztikus, azonnali sikerélményt ad. Ha valaki szakember irányításával tanulja, biztos lehet benne, hogy nem marad el a siker. A szakértő figyelembe veszi a tanuló életkorát, készségeit, és ennek megfelelően választ feladatot. Például sok ügyes kis játék van, amit ha a kisgyerek meghajtogat, azonnal játszani is tud vele. Akinek jó a térlátása könyvből is meg tudja tanulni, csak a rajzolvasást kell elsajátítania, ez viszont írni-olvasni nem tudó gyerekeknek is megy. Vannak őstehetségek is, mint a kölesdi Zsebe József, aki magátój kezdett el hajtogatni. Állatfigurákra specializálódott, mindig újabb és újabb modelleket talál ki. - Szinte minden meghajtogatható síkban és térben is - mondja a körvezető például: szívek, virágok, állatkák. A kicsik leginkább síkban hajtogatnak először, de öt-hat éves gyerekekkel már el lehet készíteni nagyon szép, komoly munkákat. Fejleszthetők a gyermekek, és az lenne a jó, ha minél több pedagógus kihasználná az origami lehetőségeit. Jilling Mária tapasztalatból mondja, hogy például matematikaórán is fel lehe™ használni. A mértani testeket sokkal könnyebben megértik a tanulók, ha meghajtogatják, látják, hogy hány lapja van, ezék hogyan illeszkednek össze. Sokan nem is hiszik el, hogy mennyire fejlesztő az origami. Kovács Etelka A pécsi intercity vonat megszüntetése, illetve újraindítása városunk lakói számára csak egynek tűnik a régiónkat érintő hírek közül, pedig kevésen múlt, hogy többszöri próbálkozás után a Pécset is érintő vasúti fővonal Szekszárdon haladjon át. * A Széchenyi István által megálmodott magyarországi vasúti hálózat pókhálószerűen futó sínpárjai Budapest központtal sugárirányú fővonalakkal és ezeket összekötő szárnyvonalakkal épültek volna meg. Áz észak-déli tengelyben futó fővonal a Duna mentén, a középkorban is használt, még a rómaiak által kiépített hadiút mentén haladt volna Eszékig. Ezt az elképzelést a kormányzat is támogatta, hiszen a Balkán megközelítésére ez kitűnő lehetőségnek látszott. Az 1860-as évek végén számos előmunkálati engedélyt is kiadtak erre a vonalra. Azonban a Dunántúlon csak rövidebb szakaszok épültek meg, az Alföldön viszont az elkészült és összekapcsolt vonalaknak köszönhetően Pancsováig, Belgrád elővárosáig mindössze 15 mérföld sínpárt kellett lefektetni. így az Alföldet átvágva épült meg 1880-ra Párizstól Konstantinápolyig összefüggő rendszert alkotva az Orientexpressz legendássá vált vonala. A Buda-Eszék vasútvonal terve ugyan továbbra is napirenden maradt: 1883-ban elkészült a RétsziÉgnek meredő vasúti hídcsonkok Bálánál a Duna árterében