Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-10-30 / 33. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2005. OKTOBER 30. A

Magyar Tudományos Akadémia több mint kétszáz évvel ezelőtti alapítása emlékére minden évben november első hetében országszerte megünneplik a Magyar Tudomány Napját. Városunk is méltán lehet büszke azon tudósaira, akik munkásságukkal e testület tagjai lehettek. A legkiválóbbak egyike Holub József, aki szokatlanul fiatalon lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Alakja felidézésével tisztelgünk a társadalom közmegbecsülését kivívott többi kutatónk előtt is. Holub József irányban ösztönözte, és segítette ' w L lV/l' cikkeinek a megyei lapban törtées wosinsky ívior n

ő elhelyezését. Wosinsky Mór Holub József érdeklődését a 1907-ben bekövetkezett halálával történelem iránt tanárai, s a szá- tervei is szertefoszlottak: a múzezadvég légköre, mindkét iskolájá- um igazgatását ingyen elvállaló nak erőteljes irányultsága keltette Kovách Aladár levéltáros megvákövetően azokról a témákról szól, amelyek kutatására éppen a nemzetközi hírű tudós ösztönözte, s amelyek majd az elkövetkező évtizedekben születendő tanulmányokban kerülnek alapos kifejtésre: a tolnai reformációról, az újjáépítés megindulásáról Tolna megyében a török kiűzését követően, a vármegye népességéről a XVIII. század végén, valamint Tolnavármegye pecsétjének történetéről. Tolna megye Holub publikációiban Az egyetemista Holub József történeti tárgyú cikkei első közlésben a Tolna megyei Közérdekben látnak napvilágot. elsősorban latin nyelvű források és okleveles adatok alapján vizsgálja a pannóniai szőlőtermesztést, mint a „Jegyzetek szőlőművelésünk történetéhez", „A rómaiak szőlőműveléséről", a „Tolnamegye történetéhez a XVI. században" és az „Evlia Cselebi XVII. századbeli világutazó megyénkről" írott cikkében. Jó érzékkel tapint rá arra, hogy területünkön a szőlőművelésnek a római kortól kezdve gazdaságtörténeti szempontból igen fontos szerepe volt. Szekszárdnak nem a téma, csupán a megjelenés helye szempontjából van köze az Eötvös-kollégista Holub József 1909-ben a Molnár-féle nyomdai műintézet részvénytársaság által kiadott, Akinek az előadásairól a szekszárdiak soha nem hiányozhattak: Holub József II* fel, tudatosan azonban Wosinsky személyisége formálta. Harmadikos polgári iskolásként vesz részt az országos millenniumi kiállítás megtekintésén 1896. június 27-én Budapesten. Járnak a Nemzeti Múzeumban, az új országházban, a Feszty-körképénél, az 1000 év egyik esti előadásán, „s a nyert benyomások örökre bevésődtek ifjú lelkükbe". A főgimnázium második emeletén helyezték el a múzeum épületének és kiállításának 1902-ben történő átadásáig a „Tolnavármegyei múzeum őskori és népvándorláskori, a Nemzeti Múzeum másodpéldányából került állattani, s újabban rendkívül gazdagodott néprajzi és iparművészeti, valamint hazai történelmi szakcsoportjait", amelyeket a diákok sűrűn látogattak. Az 1900/901. évi értesítőben a gimnázium tanára, Haugh Béla még népszerű ismertetést is ír a Tolnavármegyei Múzeumról. A gimnázium tanárai közül egyébként többen egyben múzeumőrök, Wosinsky leghűségesebb és értő munkatársai is voltak, mint az említett Haugh Béla vagy Auerbach (Ács) Lipót. Wosinsky nagyon tudatosan készült a múzeum szakembergárdájának kialakítására. Sorra küldte reménybeli munkatársait továbbképzésekre. E tervei sorába tartozott, hogy Holub Józsefet, akit már diákként maga mellé vett és bevont a múzeum tervezési munkáiba, az egyetemi évek befejeztével mint gimnáziumi tanárt és múzeumőrt lássa munkatársai között. Ezért az érettségit követően ő maga ajánlotta az Eötvös Kollégiumba a történelem, régészet és latin filológiai stúdiumokat folytató fiatalembert. Kutatásait is ebben az lasztását követően a szakemberek máshol folytatták muzeológusi tevékenységüket: Ács Lipót az iparművészeti múzeum múzeumőre Holub József akadémikus lett, Haugh Béla a jászapáti gimnáziumba került, Holub József pedig 1908-ban történő diplomaszerzését követően a Nemzeti Múzeum könyvtárának levéltári osztályán helyezkedik el. A tervezett tolnai monográfia helyett Zalától kap megbízást a megye történetének megírására, amely elkészültekor a magyar történet- és helytörténetírás jelentős mérföldkövének számított. Megyénkben máig nem készült hasonló mű. Wosinsky emléke azonban még sokáig elkíséri pályáján Holubot. Hálálának évfordulóján, 1914. március l-jén a Wosinsky-szoboralap javára tart felolvasóestet Szekszárdon a múzeumban. A Wosinskyra történő emlékezést megyei nemes, Bezerédj Pál szépapja volt, aki 17 évesen lett a francia földön létrehozott Bercsényi huszárok XVI. Lajos és Mária Antoinette egyaránt kegyeibe fogadott századosa, 1791-ben Szentpétervárra kerülve pedig Katalin cárnő kegyeltje. (A Bezeredj család történetének fonalát egyébként Holub 1942-ben ismét felveszi egy cikk erejéig.) Holub több korai munkájában Holub József és felesége Bezerédj utcai lakásukban A fiatal kutatót Wosinsky támogatásán és a tudomány iránti érdeklődésén túl azonban más is ösztönözte, hogy ürügyet találjon a főszerkesztő, Bodnár István Bezerédj u. 5. alatti háza felkeresésére. Gyermekkorától ismerte a lapszerkesztő családját, akivel a mai Munkácsy utcában lévő házuk hosszan lenyúló kertje szomszédos volt. Fiatalemberként egyre szívesebben volt a csinos Mária közelében, akit 1914-ben feleségül is vett. Holub József első munkája 1905-ben jelent meg nyomtatásban, mely Eszterházy Bálint gróf francia nyelven írott emlékiratainak ismertetése volt. A szerző a közismert Tolna Istvánffy Miklós históriáját hadtörténeti szempontból rendkívül gazdag források és irodalom alapján feldolgozó pályamunkájához. Máig alapvető helytörténeti irodalomnak tekinthető a tolnai reformáció történetéről, az elenyészett tolna megyei bencés apátságokról írott tanulmánya, a bátai apátság Krisztus-vére ereklyéjének ábrázolásos emlékét idéző cikk, valamint a 16. század végén elpusztított Ete virágzó mezőváros történetét feldolgozó i