Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-10-23 / 32. szám

2005. OKTÓBER 23. VASÁRNAP JSZEKSZÁRDI m i LBCDWQxúijp Egy világbajnok cabernet franc A Szent Gaál pincészet 34,5 hektáron gazdálkodik. A tulajdonosok (Kupa Enikő és Kovács Tibor) igyekeznek egyedi, személyiséggel bíró, szekszárdias borokat készíteni, melyek stílusa elüt a globalizálódó borkultúra trendi borainak, a hamburgerboroknak a stílusától. (És elütnek az előző, Aliscavin-es korszak boraitól is). E törekvéseket idén látványos siker koronázta. A Szent Gaál idén a bordói bor - világversenyen, a Challenge International Du Vtn-en két borral nevezett, a cabernet franc (Passionata) 2003 aranyérmet, a Cabernet sauvignon 2003 ezüstérmet kapott. A birtok centrumában áll a névadó Szent Gaál-kastély, mely reprezentatív középpontja azoknak a tudatos törekvéseknek, melyekkel a pincészet a helyi eladást és a borturizmust igyekszik fejleszteni, kicsit az olasz agriturismo mintájára. Ez a csodálatos mozgalom, mely a kilencvenes évek elején indult Itáliában, a helyi termékeit kínálja az utazónak. Ez a táji adottságok és a kultúi mellett hallatlan hozzáadott értéket jelent, mert egy tájat akkor ismer meg igazán az ember, ha az ott termő élelmiszereket is bekebelezi, nemcsak a szellem termékeit. E szellemben a Szent Gaál kistermelői sajtokat, helyi nénik főzte házi lekvárokat, savanyúságokat, a reneszánszát élő új malac-sztárból, a mangalicából transzformált kolbászokat sonkákat adnak el és fel, valamint gemenci vadakat. Az egészet a végén ledugózzák egy kis helybéli pálinkával. Fontos megjegyezni, hogy az agrárturizmus, más szóval falusi turizmus és a borturizmus két dolog, a bort önmagában kell kezelni, maximum a gasztronómiával összekapcsolva. Ha a falusi turizmust összekeverem a borral, akkor gyengül a bor pozíciója. Ezúttal a Cabernet franc 2003at vesszük szemügyre. A cabernet franc a pinot noir mellett az a francia eredetű világfajta, mely Magyarországon szinte második otthonára lelt. Ru«

nszíne mély, telt,, fűszeres iltában alkohol. ízlelve izzó benne ez a szesz, de az alkohol kiegyensúlyozott szerkezetet alkot a még mindig fiatal, nagyon kellemes tanninokkal és savakkal. E három komponens egyensúlya minden száraz vörösbor harmóniájának támasza - talpköve. (Édes vörösbor pedig Magyarországon nincs, ne tessék elfelejteni, az édes vörös ciki. Ha mégis van, és erre alapos a gyanú, mert a mai magyar borpiac vezető terméke a félédes vörös úgy 70%-kal, akkor az répacukortól édes.) Szóban forgó cabernet-nek tehát még mindig nincs a csúcson, de elegáns és koncentrált ital, mely telt faktúrával simogat. Friss, ropogós gyümölcsösségét leginkább meggyes aroma jellemzi. Tompa Imre 2003 SZENT GAAl KASTÉLY v,. fisn&zAto»"««»' GaLcmeí zfnwc Amikor a látássérültek segítettek a látóknak... Bizonytalanság, tehetetlenség, rémület, pánik - legtöbbünknek efféle érzései támadnak, ha sötétben kell tartózkodnunk. Magyarországon több mint 20.000, megyénkben mintegy 1.300, városunkban közel 200 ember folyamatosan sötétségben él, és kénytelen ehhez az állapothoz alkalmazkodni, hiszen világunkban ők vannak kisebbségben. Igazodniuk kell hát látó társaikhoz, még sincs külön vakok világa. Ugyanabban a világban élünk mindannyian együtt, egymást segítve. Egy vak angoltanárnő például kizárólag nehéz anyagi körülmények között élők tanítását vállalja, az általában szokásosnál jóval alacsonyabb díj ellenében. A fehér bottal, illetve három fekete ponttal ellátott sárga karszalaggal közlekedőknek pedig időnként arra lenne szükségük, feltegyük a kérdést: hogyan segíthetek. Ne sértődjünk meg akkor se, ha a felkínált segítséget nem fogadják el. Október 15. a Fehér Bot Világnapja. Ez alkalomból a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete több programot szervezett Szekszárdon e héten, amelyeken látók és nem látók egyaránt részt vettek. Elsőként, 11-én délelőtt, olyan segédeszközöket mutattak be a Tolna Megyei Munkaügyi központtal közösen, nagyítókat, olvasógépeket, Braillenyomtatókat és még sok egyéb mást, amelyeket látássérültek fejlesztettek ki. Kiállítás a sötétben Különlegesen érdekes élmény várt mindenkire, aki október 11-15. között ellátogatott a Toldi utca 3. szám alatti épület alagsori termébe. A látók megtapasztalhatták, hogyan szereznek benyomásokat a világról, hogyan tájékozódnak nem látó társaik, akik számára pedig ritka alkalom adódott: igazi művészi élményben lehetett részük tapintás útján. Freund Antal szobrász rendelkezésre bocsátotta mintegy húsz művét, hogy egy teljesen elsötétített teremben kiállítást rendezhessenek belőlük. A tökéletes sötétséget biztosító helyiséget pedig a polgári védelem és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adta át erre a célra. A megnyitón az első kemény megpróbáltatás a látók számára: bejutni a teljesen sötét terembe, megtalálni a székeket, és elfoglalni a helyüket. Szerencsére, a látássérültek segítséget nyújtottak. Dr. Sebestyén Ibolya, szemész, a Világ Világossága Alapítvány irányító testületének elnöke számára ez nagy tanulságot jelentett, hiszen, mint mondta, az ő iskolájukban a vak gyerekek ennél sokkal gyorsabban helyezkednek el a teremben. Persze ez az eredmény nem meglepő, ugyanis környezetünk információinak 80%-a a szemünkön keresztül jut el hozzánk - mondta a doktonő kiállításmegnyitó beszédében. A tárlatvezetést Fenyvesiné Nagy Irma, az egyesület kulturális csoportjának vezetője, tartotta, aki, mint mondják, feketevak, vagyis egyáltalán nem lát semmit. Úgy készült fel a feladatra, hogy először is legépelte Braille-írógépen a művész úr által megadott címeket, ezeket később elhelyezték az alkotások előtt. Majd végigtapogatta a kisplasztikákat és a domborműveket. Neki legjobban az Antigoné című szobor tetszett, amelynek nyúlánk alakját érzékletesen írta le. - Arctalan, és nem lehet igazából megállapítani, hogy férfi, vagy nő. Az igazság nemtelen és arctalan - mondja - és felül akar kerekedni a gonoszon. Irma korábban, mikor még látott, úgy 10-12 éve, járt kiállításokra, de azóta most először volt erre lehetősége. Szőts Andrásné, az egyesület elnökségi tagja számára az Apa című szobor volt a legmegragadóbb: „arcán érezni a kort". A látók közül néhányan nem bírták megállni, és bekapcsolták mobiltelefonjukat, hogy némi fényhez jussanak. Másként nem megy - mondta egyikük mentegetőzésképpen. Tapogatás útján valóban nehéz volt képet alkotni a művekről, bár, segítséget nyújtott az, hogy a címeket hallhattuk. Pénteken a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete ünnepi gyűlést tartott a Művészetek Házában. Az elnök Kovács Lászlóné köszöntője után zenésverses műsor következett. Majd átadták a Dr. Thész László-emlékérmeket és emléklapokat a kitüntetetteknek. Tájékoztató hangzott el az egyesületi munkáról valamint a vakokat és gyengénlátókat érintő szociális ellátásokról és végrehajtásukról. Szombaton délután az ünnepség zárásaként „leleplezték" a kiállítást, vagyis bekapcsolták a világítást. A látóknak így rendelkezésükre állt néhány óra, hogy ily módon is megtekintsék az alkotásokat. Kovács Etelka