Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-10-16 / 31. szám

SZEKSZÁRDI » VASÁRNAP 2005. OKTOBER 16. Akinek az előadásairól a szekszárdiak soha nem hiányozhattak: Holub József (I.) katonai beszállásolások sorozata követte, s Holub János egyik legnagyobb gondja az iskolai felszerelések, a bútorzat megóvása és az oktatás folyamatosságának biztosítása volt 1920-ban bekövetkezett kormányzói kitüntetéssel jutalmazott nyugdíjaztatásáig. Az 1931. szeptember 14-én elhunyt Holub Jánosról, akit Szekszárd közéletének is aktív részeseként ismertek, azt tartották, „áldott jólelkű ember volt, aki méltán kiérdemelte tanítványainak tiszteletét, becsülését, barátainak és ismerőseinek őszinte szeretetét". A diákévek A szabadkézi rajz és a tornája vételével mindvégig kiváló e^fe ményű tanuló, Holub József n^re az első osztályosok között a polgári fiúiskola értesítőjében az 1894/95. tanévben tűnik fel. A magyar és német nyelvet, történelmet, szépírást tanító osztályfőnök, Kardos Ignác ösztönzésére Holub minden iskolai ünnepségen a versmondók, és három esztendőn keresztül a Garay Ifjúsági Önképzőkör által hirdetett versmondó verseny jutalmazottai között szerepel. Holub József a harmadik osztályt az 1896/97-es tanévben még a polgári iskolában végzi, majd a különbözeti vizsgák letételét követően 189$ szeptemberében a Szegzárdi Állami Főgymnasium 4. osztályában folytatja tanulmányait. Nevét ott találjuk az intézmény első évfolyamának jelesre érettségiző tanulói között. A főgimnáziumban osztályfőnöke Szabó Ferenc volt, a magyar német nyelvet Wigand János, znm tint dr. Zipser Jakab tanította, a történelmet Bánhidi József és Varga Ferenc, a rajzoló geometriát es a szabadkézi rajzot (amelyekben nem igazán jeleskedett), Auerbach (később Ács) Lipót. Holub tagja, végzősként titkára volt a gimnázium dr. Eötvös József önképzőkörnek. Ezen kör tagjaként készítette el első tudományos dolgozatát is „Magyarország és a Szentszék" címmel, amellyel tíz aranyat nyert. Wosinsky Mór nagyon komoly szerepet szánt Tolna vármegye újonnan alapított múzeuma és a szekszárdi főgimnázium jövőjében az általa rendkívül nagyrabecsült, tehetségesnek tartott kisdiáknak. Mint a polgári fiúiskola iskolaszékének tagja, az iskolai könyvtár és a tehetséges diákok támogatója, jól ismerte Holub Jánost és a szeme előtt cseperedő Józsefet. Nagy Janka Teodóra - Szabó Géza kapocs pedig nem volt más, mint az, hogy a régi kisdiák, az akkor már neves történész Holub József édesapja, az intézményt a hajdani tanárok nevében köszöntő Holub A közelmúltban a PTE Bölcsészettudományi Karának Közép- és Kora újkori Tanszéke és az Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke „Holub József joghistóriai és jogi kultúrtörténeti műhelye" címmel közösen emlékezett a Szekszárdon nevelkedett történész jogász-professzorra, Holub Józsefre. Alakja felidézésében segítettek a családtagok és egykori kedves szekszárdi tanítványa, dr. Rajczy Péter is. Szekszárd Holub József, a neves jogtörténész, történész gyermekévei és ifjúvá formálódásának színtere volt, s gazdag múltjával, nevezetes történeti eseményeivel inspiráló közege is - egy-egy téma kapcsán egész életében elkísérték tolnai kapcsolatai. Édesapja, Holub János éppen fia születésének évében, 1885-ben került a szekszárdi államilag segélyezett polgári fiúiskola ma Garay Jánosrol elnevezett épületébe. Holub József maga is e fiúiskola tanulója volt három éven keresztül, majd a frissen alapított szekszárdi állami főgimnázium negyedik osztályában folytatta tanulmányait, s annak első évfolyamában érettségizett 1903-ban. A történelem iránti érdeklődése formálásában nagy szerepe volt Wosinsky Mórnak, a Tolnavármegyei múzeumot alapító tudós apátnak, régésznek - mint ahogy Wosinsky 1907-ben bekövetkezett halálának abban, hogy Holub a régészettől a történettudomány felé fordul, s kutatásai is ebben az irányban folytatódnak. Első publikációi is egyértelműen a megyéhez kötődő kutatásokról számolnak be, és a megyei lapban, a Közérdekben jelennek meg. Több mint egy tucat történeti publikációt közöl Tolnáról, s egyik utolsó tanulmánya a Tolna megyei Levéltár évkönyvében jelenik meg 1974-ben „Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686—1703-ig címmel. A Turul (1914-1923) mellett egyetlen sorozatot szerkeszt: a Tolna vármegye múltjából kiadványt 1936-1943 között. alkalmazást, kinevezték az alsókubini polgári iskola matematikatanárának. Onnan helyezték át 1885-ben, néhány hónappal fia születését követően, Szekszárdra. A szekszárdi polgári fiúiskolában mennyiségtant, könywiteltant, gazdaságtant és földrajzot tanított - többek között az 1894 szeptemberében az iskolába kerülő Józsefnek is. Pontos, lelkiismeretes, rátermett, alapos szaktudással és kitűnő modorral rendelkező tanárnak Holub József unokái és dédunokája, valamint a kép jobb szélén dr. Rajczy Péter az emlékezők között A Holub család és Szekszárd A fennállásának 50. évfordulóját ünneplő szekszárdi polgári fiúiskola jubileumi ünnepségének megható pillanata volt, amikor az iskola egykori diákjai nevében megszólaló dr. Holub József, pécsi egyetemi nyilvános rendes tanár e szavakkal köszöntötte a megjelenteket: „... különös meghatottságot érzek e pillanatban, mert engem oly erős és kedves kapocs fűzött ez iskolához, amely jóval előbb meg volt, mielőtt ez iskola növendéke lettem, s amely nem szakadt meg akkor sem, amikor elhagytam falait". Az említett erős Holub János, a Garay téri iskola egykori igazgatójának síremléke az Újvárosi temetőben János 35 esztendőn keresztül az intézmény tanára, 1908-1920 között igazgatója volt. Holub János Liptóújváron született 1853. január 16-án. Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, közép- . iskoláit a besztercebányai és a lőcsei főgimnáziumban végezte. A budapesti egyetemen szerezte diplomáját, s miután ötévi nevelősködést követően a fővárosnál, mint beteghelyettesítő tanár nyert tartották, s Krammer János halálát követően 1908-ban őt bízták meg az igazgatói feladatok ellátásával. Nem volt könnyű helyzetben, hiszen 1914 decemberében az iskola épületében helyezték el a stanislaui tartalékkórházat. A tanítás igen nagy nehézségek közepette folyt délutánonként a helybeli főgimnázium épületében, mert a tanári testület tagjai közül is sokan beT rr\ nnlfol/ A l'Arkó'7 HlrrtltrtTápQt