Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)
2005-10-16 / 31. szám
SZEKSZÁRDI 4vasArnap 2005. OKTOBER 16. Emberibb munkakörülményekért - fórum, munkaadókkal Túlképzés a felsőoktatásban, jól képzett, középfokú végzettségű műszakiak hiánya Kedden kezdődött a Babits Művelődési Házban a hét végén zárult pályaválasztási tanácsadó sorozat. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ hagyományos őszi kiállítás folyamának első napján a már végzett, munkanélküli fiataloknak adtak segítséget. Az új ismereteket, szakmát adó képzők, képzők, az elhelyezkedést segítő gyakorlati tanácsokat, elhelyezkedési információkat, akár jogi ismereteket is adó munkaügyi szakemberek, munkapszichológusok várták a fiatalokat. Október 12-én a középiskolákból hamarosan kikerülők tudhattak meg többet az egyetemekről, főiskolákról, a következő napon pedig az általános iskola felső osztályosainak a középiskolák mutatkoztak be. Az Esélyt a fiataloknak címet viselő rendezvényeknek mintegy nyitánya is volt az a munkaerőpiaci fórum, amit „Emberibb munkakörülményekért" címmel rendeztek. A cím mostanság szokatlan, hiszen évek óta sokaknak maga a munkahely megszerzése jelentett feladatot. A rendszerváltást követően a munkaadók kevésbé törődtek a szociális háló szövögetésével. Nemrég viszont, az országban elsőként egy szekszárdi cég, a Van de Velde Kft. megkapta az SA-8000 minősítést, ami,, mint arról a társaság ügyvezető igazgatója, Márka István beszámolt, egyértelműen a munkavállalók jó munkafeltételeinek meglétét igazolja. Hogy kiérdemeljék, vizsgálták a megfelelő étkezési, tisztálkodási feltételeket, a dolgozók közérzetét, munka-, és szociális biztonságát, emberi méltóságát biztosító sok-sok körülmény meglétét. Ez egyébként, mondta, önkorlátozást igényel a munkaadóktól a megfelelő emberi kapcsolatok érdekében. Kocsis Imre Antal, polgármester a jövő Szekszárdjáról tartott vetített képekkel illusztrált előadást. A város ugyanis az M-6-os és M-9-es utak megépülte után ideálisan megközelíthető lesz, beleértve a szállításra ma még kevésbé igénybevett Duna, s az őcsényi repülőtér meglétét. Felvázolta, hova tervezik azt a logisztikai központot, ami majd Evangélium A felhők felülről „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny." (Zsolt. 19,2) Régi, gyermekkori vágyam teljesült nemrégiben, amikor - gyülekezetünk egy csoportjával együtt - repülővel utazhattam. Amikor gépünk elérte utazási magasságát (kb. 10.000 m!) elém tárult a kép, melyet mindig látni kívántam: a felhők felett ragyogó különlegesen kék ég és a felhők felülről látható csodálatos formái. Kerestem a szavakat, de csak ügyetlen, közhelyszerű kifejezések jutottak eszembe: ezekkel imadkoztam csendben, egyszerűen csak Istent dicsérve bölcsességéért, szépségéért, hálát adva, hogy mindezt láthatom... Azon a napon szinte egész Európa felett sűrű, sötét felhők úsztak. „Lent" minden komor volt: a színek szürkeárnyalatossá fakultak, a hűvös időben szemerkélt az eső. S ha az ember az égre nézett, nem látott mást csak komor gomolyfelhőket. Mi ugyanezeket a felhőket láttuk, csak az ég felől. És onnan nézve minden más volt! Az alulról összefüggéstelen szürkeség - felülről nyugodtan hömpölygő hófehér rendezettség. Ami aznap alulról félelmetes volt, az felülről biztatónak tűnt. Hiszem, hogy sokszor igaz ez életünk „felhőire" nézve is: ami lentről nehézség - az felülről hitünket edző próba. Ami érhetetlen esemény - az Isten tervei felől nézve üdvösség felé terelgető rend lehet. A sokszor vészjósló szürkeség - áldást hozó fényességgé válhat. Bár csak képesek lennénk egyre több mindet így „felülről", Megváltónk kegyelme felől nézni! Hiszem, hogy a Krisztusba kapaszkodó hittel, megtanujható ez a látásmód!... S egyszer majd reménységünk szerint, Üdvözítőnk mellett állva, nem csak rövid pillantásra, de örökké való módon láthatjuk azt a „felülről való" fényességet és szépséget, amit Isten készített el az Őt szeretőknek, amit most el sem tudunk képzelni, mert meghaladja minden reményünket és eddig tapasztaltunkat. Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész kulcsfeladatot lát el Szekszárd gazdasági életében. Jobbágy Gábor, a BHG ÁSZ Kft. igazgatója azzal kezdte, náluk gladiátorok vannak, akik végzik mindennapi tevékenységüket. Majd kifejtette, Európa kiöregedett, öreg módon élünk, öreg módon gondolkodunk, előre kellene lépni, példát venni a távol-keleti gyors ütemben fejlődő országoktól. Ma a partnereket semmi más nem érdekli, csak a profit. Az emberségesebb munkakörülmény célnak, ha humánus oldalról tekinti, nagyon remek, de pillanatnyilag szerinte elsősorban élni kell. Nincsenek olyan körülmények ebben az országban - mondta -, hogy ne ez legyen az elsődleges. Lényegesebben többet és hatékonyabban kellene dolgozni, nem azt kellene nézni, hogyan lehetne kényelmesebben élni, hanem előbb ennek alapjait kőkeményen meg kellene teremteni. Lotz Károly, a Spinner Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a jó munkakörülmények fontosságát azzal is indokolta, hogy az emberek életük közel felét a munkahelyen töltik el, tehát fontos, hogy ott jól érezzék magukat, sikereket tudjanak elérni. Szerinte nem a profit az első, lényegesebb a technikai fejlődés és a munka-biztonság. Palotás Györgyi, a Fastron Hungária Kft. képviseletében az oktatás megreformálását tartotta fontosnak. Szerinte túlképzés van a felsőoktatásban, sok a diplomás, pedig a cégeknek inkább jól képzett, nyelvet, nyelveket beszélő középfokú végzettségű műszakiak kellenének. Ehhez a gondolathoz kapcsolódva dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, ők is javasolták, hogy az új minimálbérek megszabásakor nem a dolgozó végzettsége alapján állapítsák meg az egyébként differenciált minimálbért, hanem aszeiiit, hogy a betöltött állás m^Ki szintű végzettséget kíván^cllenkező esetben ugyanis a munkaadók a magasabb bér miatt nem alkalmaznak felsőfokú végzettségűeket, s ez tovább növelné a diplomás munkanélküliek számát. Dr. Klein Sándor, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető professzora is arról beszélt, hogy gyorsuló világunkban nőtt a képzés jelentősége, de csak az olyan képzésé, amelyik valóban lényeges képességeket fejleszt. Vagy magát a tanulóképességet kellene fejleszteni, mert az iskolából kikerülő gyereknek újra tanulnia kell majd, vagy olyan személyiségeket kell kifejleszteni, akik kezdeményezők, öntudatosak, minőségre törekvők. Ma az iskolák nem nagyon felelnek meg ennet. folytatta - a vállalatok ki tu^pk kényszeríteni, hogy az iskola valóban az életre nevelje a fiatalokat. Arra, hogy hasznos és boldog állampolgárok legyenek. A kerekasztal-beszélgetés tapasztalatait összegezve dr. Brebán Valéria a munkaügyi központ igazgatója kifejtette, bebizonyosodott, hogy fontos olyan szociális biztonságot nyújtani a dolgozóknak, amely komoly minőségi javulást hoz a munkáltató és a munkaadó számára. A kollektív szerződéstől a munkaköri leírásig, a dolgozó karriertervezéséig, a részére biztosítandó szociális lehetőségekről szól az SA 8000 rendszer. Főleg azok a partnerek voltak résztvevői a kerekasztal-beszélgetésnek, akiknek részben vagy egészben külföldi tulajdonosai vannak, akik résztvevői komoly minőségbiztosítási rendszereknek, s fejlesztések előtt állnak. - szepesi -