Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-10-16 / 31. szám

SZEKSZÁRDI 4­vasArnap 2005. OKTOBER 16. Emberibb munkakörülményekért - fórum, munkaadókkal Túlképzés a felsőoktatásban, jól képzett, középfokú végzettségű műszakiak hiánya Kedden kezdődött a Babits Művelődési Házban a hét végén zárult pályaválasztási tanácsadó sorozat. A Tolna Megyei Mun­kaügyi Központ hagyományos őszi kiállítás folyamának első napján a már végzett, munkanélküli fiataloknak adtak segítsé­get. Az új ismereteket, szakmát adó képzők, képzők, az elhelyez­kedést segítő gyakorlati tanácsokat, elhelyezkedési információ­kat, akár jogi ismereteket is adó munkaügyi szakemberek, munkapszichológusok várták a fiatalokat. Október 12-én a középiskolák­ból hamarosan kikerülők tudhat­tak meg többet az egyetemekről, főiskolákról, a következő napon pedig az általános iskola felső osztályosainak a középiskolák mutatkoztak be. Az Esélyt a fiataloknak címet viselő rendezvényeknek mintegy nyitánya is volt az a munkaerő­piaci fórum, amit „Emberibb munkakörülményekért" címmel rendeztek. A cím mostanság szo­katlan, hiszen évek óta sokaknak maga a munkahely megszerzése jelentett feladatot. A rendsz­erváltást követően a munkaadók kevésbé törődtek a szociális háló szövögetésével. Nemrég viszont, az országban elsőként egy szekszárdi cég, a Van de Velde Kft. megkapta az SA-8000 minősítést, ami,, mint arról a társaság ügyveze­tő igazgatója, Márka István beszámolt, egyértelműen a munkavállalók jó munkafel­tételeinek meglétét igazolja. Hogy kiérdemeljék, vizsgálták a megfelelő étkezési, tisztál­kodási feltételeket, a dolgozók közérzetét, munka-, és szociális biztonságát, emberi méltóságát biztosító sok-sok körülmény meglétét. Ez egyébként, mond­ta, önkorlátozást igényel a munkaadóktól a megfelelő em­beri kapcsolatok érdekében. Kocsis Imre Antal, polgármes­ter a jövő Szekszárdjáról tartott vetített képekkel illusztrált elő­adást. A város ugyanis az M-6-os és M-9-es utak megépülte után ideálisan megközelíthető lesz, beleértve a szállításra ma még kevésbé igénybevett Duna, s az őcsényi repülőtér meglétét. Fel­vázolta, hova tervezik azt a lo­gisztikai központot, ami majd Evangélium A felhők felülről „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny." (Zsolt. 19,2) Régi, gyermekkori vágyam teljesült nemrégiben, amikor - gyü­lekezetünk egy csoportjával együtt - repülővel utazhattam. Ami­kor gépünk elérte utazási magasságát (kb. 10.000 m!) elém tá­rult a kép, melyet mindig látni kívántam: a felhők felett ragyogó különlegesen kék ég és a felhők felülről látható csodálatos for­mái. Kerestem a szavakat, de csak ügyetlen, közhelyszerű kifeje­zések jutottak eszembe: ezekkel imadkoztam csendben, egysze­rűen csak Istent dicsérve bölcsességéért, szépségéért, hálát adva, hogy mindezt láthatom... Azon a napon szinte egész Európa felett sűrű, sötét felhők úsz­tak. „Lent" minden komor volt: a színek szürkeárnyalatossá fa­kultak, a hűvös időben szemerkélt az eső. S ha az ember az égre nézett, nem látott mást csak komor gomolyfelhőket. Mi ugyan­ezeket a felhőket láttuk, csak az ég felől. És onnan nézve minden más volt! Az alulról összefüggéstelen szürkeség - felülről nyu­godtan hömpölygő hófehér rendezettség. Ami aznap alulról fé­lelmetes volt, az felülről biztatónak tűnt. Hiszem, hogy sokszor igaz ez életünk „felhőire" nézve is: ami lentről nehézség - az felülről hitünket edző próba. Ami érhetet­len esemény - az Isten tervei felől nézve üdvösség felé terelgető rend lehet. A sokszor vészjósló szürkeség - áldást hozó fényes­séggé válhat. Bár csak képesek lennénk egyre több mindet így „felülről", Megváltónk kegyelme felől nézni! Hiszem, hogy a Krisztusba kapaszkodó hittel, megtanujható ez a látásmód!... S egyszer majd reménységünk szerint, Üdvözítőnk mellett állva, nem csak rövid pillantásra, de örökké való módon láthatjuk azt a „felülről való" fényességet és szépséget, amit Isten készített el az Őt szeretőknek, amit most el sem tudunk képzelni, mert megha­ladja minden reményünket és eddig tapasztaltunkat. Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész kulcsfeladatot lát el Szekszárd gazdasági életében. Jobbágy Gábor, a BHG ÁSZ Kft. igazgatója azzal kezdte, ná­luk gladiátorok vannak, akik végzik mindennapi tevékenysé­güket. Majd kifejtette, Európa kiöregedett, öreg módon élünk, öreg módon gondolkodunk, elő­re kellene lépni, példát venni a távol-keleti gyors ütemben fejlő­dő országoktól. Ma a partnere­ket semmi más nem érdekli, csak a profit. Az emberségesebb munkakörülmény célnak, ha hu­mánus oldalról tekinti, nagyon remek, de pillanatnyilag szerinte elsősorban élni kell. Nincsenek olyan körülmények ebben az or­szágban - mondta -, hogy ne ez legyen az elsődleges. Lényege­sebben többet és hatékonyabban kellene dolgozni, nem azt kelle­ne nézni, hogyan lehetne kényel­mesebben élni, hanem előbb en­nek alapjait kőkeményen meg kellene teremteni. Lotz Károly, a Spinner Hun­gária Kft. ügyvezető igazgatója a jó munkakörülmények fontossá­gát azzal is indokolta, hogy az emberek életük közel felét a munkahelyen töltik el, tehát fon­tos, hogy ott jól érezzék magu­kat, sikereket tudjanak elérni. Szerinte nem a profit az első, lé­nyegesebb a technikai fejlődés és a munka-biztonság. Palotás Györgyi, a Fastron Hungária Kft. képviseletében az oktatás megreformálását tartot­ta fontosnak. Szerinte túlképzés van a felsőoktatásban, sok a dip­lomás, pedig a cégeknek inkább jól képzett, nyelvet, nyelveket beszélő középfokú végzettségű műszakiak kellenének. Ehhez a gondolathoz kapcso­lódva dr. Fischer Sándor, a Tol­na Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, ők is javasolták, hogy az új mini­málbérek megszabásakor nem a dolgozó végzettsége alapján állapítsák meg az egyébként differenciált mini­málbért, hanem aszeiiit, hogy a betöltött állás m^Ki szintű végzettséget kíván^cl­lenkező esetben ugyanis a munkaadók a magasabb bér miatt nem alkalmaznak felső­fokú végzettségűeket, s ez to­vább növelné a diplomás munkanélküliek számát. Dr. Klein Sándor, a Pécsi Tudományegyetem tanszék­vezető professzora is arról be­szélt, hogy gyorsuló világunkban nőtt a képzés jelentősége, de csak az olyan képzésé, amelyik valóban lényeges képességeket fejleszt. Vagy magát a tanulóké­pességet kellene fejleszteni, mert az iskolából kikerülő gye­reknek újra tanulnia kell majd, vagy olyan személyiségeket kell kifejleszteni, akik kezdeménye­zők, öntudatosak, minőségre tö­rekvők. Ma az iskolák nem na­gyon felelnek meg ennet. folytatta - a vállalatok ki tu^pk kényszeríteni, hogy az iskola va­lóban az életre nevelje a fiatalo­kat. Arra, hogy hasznos és bol­dog állampolgárok legyenek. A kerekasztal-beszélgetés ta­pasztalatait összegezve dr. Brebán Valéria a munkaügyi központ igazgatója kifejtette, be­bizonyosodott, hogy fontos olyan szociális biztonságot nyújtani a dolgozóknak, amely komoly mi­nőségi javulást hoz a munkáltató és a munkaadó számára. A kol­lektív szerződéstől a munkaköri leírásig, a dolgozó karrierterve­zéséig, a részére biztosítandó szociális lehetőségekről szól az SA 8000 rendszer. Főleg azok a partnerek voltak résztvevői a ke­rekasztal-beszélgetésnek, akik­nek részben vagy egészben kül­földi tulajdonosai vannak, akik résztvevői komoly minőségbizto­sítási rendszereknek, s fejleszté­sek előtt állnak. - szepesi -

Next

/
Thumbnails
Contents