Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-10-09 / 30. szám

SZEKSZÁRDI 2005. OKTOBER 2. vasárnap M gy tizenöt éves kapcsolat új szakasza kezdődött a napokban, amikor Szekszárdra látogatott Alsó-Bajorország passaui és regensburgi egyesült gazdasági kamarájának, a két elnök, Franz Prebeck és Hans Stark vezette küldöttsége. A vendégeket dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogadta. Létrejött egy új együttműködés, aminek során a megye gazdaságát újabb szálak kapcsolják az Európai Unió régebbi tagjainak gazdaságához. Az ARGE 28, az osztrák, német, olasz és görög, országhatárok mentén fekvő 28 régió kamaráinak kapcsolata bővült most, első alkalommal egy nem határ menti megye kereskedelmi és iparkamarájával. A gazdaság farkastörvénye: vagy felveszi a tempót, vagy lemarad - A kamarának új lehetőséget biztosít információszerzésre, másrészt az itteni vállalkozóknak nyújt új lehetőséget bekapcsolódni az unió belső piacába összegezte Fischer Sándor kamarai elnök a kapcsolat jelentőségét. - Ezt a közösen aláírt megállapodás elméletileg •

f lehetővé teszi, de hogy történik ennek gyakormegvalósítása? Fejlődőképes vállalkozások maradjanak - Első, hogy felmérjük az itteni vállalkozók igényeit, valamint, hogy milyen munkát végeznének, majd ennek alapján beszéljük meg a partnerekkel, hogy milyen segítséget kérünk. - Beszéljünk akkor az itteni vállalkozókról, illetve a kamaráról. Az ugyanis a kezdeti kötelező tagság óta több változáson ment keresztül. vétel 70 százalékát a szolgáltatások adják, s 10 százalék az állami támogatás. Célunk volt ugyanis egy szolgáltató kamara kialakítása. - Miből áll a kamarai szolgáltatás? - Ide tartozik európai uniós irodánk, az EICiroda tevékenysége, az oktatás, a mesterképzés, valamint a pályázatírás, a pályázatfigyelés. Ez utóbbi egyre nagyobb arányt képez, hisz a vállalkozóknak megfelelő pályázati lehetőséget kell biztosítani. Emellett fontos a Széchenyikártya. Rengeteg a tennivalónk - Ebben az ország élmezőnyéhez tartoznak Ennek mi a titka? - A kezdetekben, amikor még csak 500 ezer, majd egymillió forintos lehetőség volt a kártya mögött, más megyék vállalkozói kevésbé vették igénybe, itt viszont igen. így történt, hogy a leg- A kötelező tagság megszűnése nagy kihívás volt. Szinte egyik napról a másikra 10 ezerről 3 ezerre csökkent a tagok száma. Rögtön látszott, egy másfajta kamarai rendszert kell felépíteni. Fontosnak tartottuk, hogy minél több tag maradjon a kamarában, de még inkább azt, hogy azok a vállalkozások, amelyek fejlődőképesek. Ez mind a kisvállalkozásokat, mind a közepes vállalkozásokat nézve sikerrel járt. Nagy feladat volt még a gazdasági stabilitás megteremtése. Ez is sikerrel járt, három év alatt ugyanolyan erősek lettünk, mint a kötelező tagság idején. Ugyanakkor megváltoztak az arányok. Korábban a költségvetésünk 80 százalékát alkotta a tagdíj, most ez 20 százalék. A betöbb vállalkozót tömörítő budapesti kamara után itt Tolnában igényelték legtöbben azt a kártyát. Azóta az összeg öt-, majd tízmillióra emelkedett, ezalatt az itteni vállalkozók megismerték ennek hasznosságát, s ma is, ebben a tekintetben, az országban Tolna a negyedik, mert a folyamatosan forgatható tízmillió forint egy közepes vállalkozásnál is jelentős segítség. Háromezer kamarai tagunk kétharmada kártyatulajdonos. - Azt is említette a minap, aktívabb a kamara, mint régebben. Mit ért eza latt? - Szorosabb kapcsolatunk a vállalkozókkal, sokkal aktívabban részt vesznek a kamara életében. Augusztus végén volt például legutóbbi családi napunk, s ezren voltak ott. - Mondhatjuk akkor, az elmúlt években a kamara egy sikertörténetet írt? - Dehogy, még rengeteg tennivalónk van. Nincs például egy rendes regisztrációnk. Gyakorlatilag nincs áttekintésünk, hogy ki, mire vállalkozik. Mit csinál. így amikor információt kellene adni külföldre, senki nem tudja, hogyan lehetne a partnereket összehozni. Pedig csak úgy lehet gyors gazdasági felzárkózás, komoly export, ha ez ismert. A külföldi partner ugyanis nem vár hónapokig, míg kiderítjük, kit kereshet meg. - Nem tudják, ki, mire képes? Hogy ki tud ilyen vagy olyan munkát elvégezni? Vajon miért? - Régi szokás a titkolózás. A hajdani maszek világban azt vallották, ha kevesebbet tudnak rólam, békén hagynak, s nyugodtabban tudok dolgozni. Ez megmaradt bennük. Csak közben a világ változott. Ezt követni kell. S a szemléletváltást a kamara ösztönzi. - Fischer Sándor régóta ismeri a vállalkozókat. Ahogy mondta, a maszek világot. - Bizony, 32 éve foglalkozom a vállalkozásokkal. Még a megyei tanács adócsoportjánál kezdtem. Ezért is megértem őket. Csakhogy látni kell, elmúltak azok az évek. Most egy új, kitágult, gyorsuló világban élünk, amiben a gazdasági folyamatok is gyorsultak. Itt valaki vagy felveszi a tempót, vagy lemarad. - Ezt csak másoknak mondja, vagy magára nézver is kötelezőnek tartja? - Én sem voltam rest, évtizedek után újra leülni tanulni. Bár volt mögöttem gyakorlati tapasztalat bőven, elvégeztem az adótanácsadóit, mint jogász, a pénzügyi jogba is beástam magam, szakvizsgáztam, könyvvizsgálói oklevelet, kereskedelmi menedzser végzettséget is szereztem, mert úgy éreztem, ezek kellenek, hogy a kor kihívásának megfeleljek. Mikor, mint korábbi alelnököt, megválasztottak a kamara elnökének, így tudtam átlátni ezt a sokoldalú szervezetet. A beruházási kedv csökkent... - Tavaly már másodszor is elnöknek választották. Mi a programja? - Legfontosabb, hogy Tolna megye gazdasága fel tudjon zárkózni. Bár ez egyre nehezebb feladat. Mert Dél-Dunántúl ugyan még a középmezőnyben van, de egyre jobban leszakadófélben. Ezen belül Tolna megye különösen nehéz helyzetben van, mutatja ezt, hogy a beruházási kedv tavaly 3 százalékkal csökkent. Ezt a tendenciát megfordítani nem csak a kamarának, hanem mindenkinek feladata. Összefogással, együtt kell megtenni mindent ezért a több ezer vállalkozással. S persze kell a jó út, de sok múlik rajtunk is. - szepesi -