Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-10-09 / 30. szám

SZEKSZÁRDI 2005. OKTOBER 2. vasárnap M gy tizenöt éves kapcsolat új szakasza kezdődött a napokban, amikor Szekszárdra látogatott Al­só-Bajorország passaui és regensburgi egyesült gazdasági kamarájának, a két elnök, Franz Prebeck és Hans Stark vezette küldöttsége. A vendégeket dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogadta. Létrejött egy új együtt­működés, aminek során a megye gazdaságát újabb szálak kapcsolják az Európai Unió régebbi tagjainak gazdaságához. Az ARGE 28, az osztrák, német, olasz és görög, országhatárok mentén fekvő 28 régió ka­maráinak kapcsolata bővült most, első alkalommal egy nem határ menti megye kereskedelmi és iparka­marájával. A gazdaság farkastörvénye: vagy felveszi a tempót, vagy lemarad - A kamarának új lehetőséget biztosít infor­mációszerzésre, másrészt az itteni vállalkozók­nak nyújt új lehetőséget bekapcsolódni az unió belső piacába összegezte Fischer Sándor kama­rai elnök a kapcsolat jelentőségét. - Ezt a közösen aláírt megállapodás elméletileg • f lehetővé teszi, de hogy történik ennek gyakor­megvalósítása? Fejlődőképes vállalkozások maradjanak - Első, hogy felmérjük az itteni vállalkozók igényeit, valamint, hogy milyen munkát végez­nének, majd ennek alapján beszéljük meg a partnerekkel, hogy milyen segítséget kérünk. - Beszéljünk akkor az itteni vállalkozókról, il­letve a kamaráról. Az ugyanis a kezdeti kötelező tagság óta több változáson ment keresztül. vétel 70 százalékát a szolgáltatások adják, s 10 százalék az állami támogatás. Célunk volt ugyanis egy szolgáltató kamara kialakítása. - Miből áll a kamarai szolgáltatás? - Ide tartozik európai uniós irodánk, az EIC­iroda tevékenysége, az oktatás, a mesterképzés, valamint a pályázatírás, a pályázatfigyelés. Ez utóbbi egyre nagyobb arányt képez, hisz a vál­lalkozóknak megfelelő pályázati lehetőséget kell biztosítani. Emellett fontos a Széchenyi­kártya. Rengeteg a tennivalónk - Ebben az ország élmezőnyéhez tartoznak Ennek mi a titka? - A kezdetekben, amikor még csak 500 ezer, majd egymillió forintos lehetőség volt a kártya mögött, más megyék vállalkozói kevésbé vették igénybe, itt viszont igen. így történt, hogy a leg­- A kötelező tagság megszűnése nagy kihívás volt. Szinte egyik napról a másikra 10 ezerről 3 ezerre csökkent a tagok száma. Rögtön lát­szott, egy másfajta kamarai rendszert kell fel­építeni. Fontosnak tartottuk, hogy minél több tag maradjon a kamarában, de még inkább azt, hogy azok a vállalkozások, amelyek fejlődőké­pesek. Ez mind a kisvállalkozásokat, mind a kö­zepes vállalkozásokat nézve sikerrel járt. Nagy feladat volt még a gazdasági stabilitás megte­remtése. Ez is sikerrel járt, három év alatt ugyanolyan erősek lettünk, mint a kötelező tag­ság idején. Ugyanakkor megváltoztak az ará­nyok. Korábban a költségvetésünk 80 százalé­kát alkotta a tagdíj, most ez 20 százalék. A be­több vállalkozót tömörítő budapesti kamara után itt Tolnában igényelték legtöbben azt a kártyát. Azóta az összeg öt-, majd tízmillióra emelkedett, ezalatt az itteni vállalkozók megismerték ennek hasznosságát, s ma is, ebben a tekintetben, az or­szágban Tolna a negyedik, mert a folyamatosan forgatható tízmillió forint egy közepes vállalko­zásnál is jelentős segítség. Háromezer kamarai ta­gunk kétharmada kártyatulajdonos. - Azt is említette a minap, aktívabb a kamara, mint régebben. Mit ért eza latt? - Szorosabb kapcsolatunk a vállalkozókkal, sokkal aktívabban részt vesznek a kamara éle­tében. Augusztus végén volt például legutóbbi családi napunk, s ezren voltak ott. - Mondhatjuk akkor, az elmúlt években a ka­mara egy sikertörténetet írt? - Dehogy, még rengeteg tennivalónk van. Nincs például egy rendes regisztrációnk. Gya­korlatilag nincs áttekintésünk, hogy ki, mire vállalkozik. Mit csinál. így amikor informáci­ót kellene adni külföldre, senki nem tudja, hogyan lehetne a partnereket összehozni. Pe­dig csak úgy lehet gyors gazdasági felzárkó­zás, komoly export, ha ez ismert. A külföldi partner ugyanis nem vár hónapokig, míg kide­rítjük, kit kereshet meg. - Nem tudják, ki, mire képes? Hogy ki tud ilyen vagy olyan munkát elvégezni? Vajon mi­ért? - Régi szokás a titkolózás. A hajdani ma­szek világban azt vallották, ha kevesebbet tudnak rólam, békén hagynak, s nyugodtab­ban tudok dolgozni. Ez megmaradt bennük. Csak közben a világ változott. Ezt követni kell. S a szemléletváltást a kamara ösztönzi. - Fischer Sándor régóta ismeri a vállalkozó­kat. Ahogy mondta, a maszek világot. - Bizony, 32 éve foglalkozom a vállalkozá­sokkal. Még a megyei tanács adócsoportjánál kezdtem. Ezért is megértem őket. Csakhogy látni kell, elmúltak azok az évek. Most egy új, kitágult, gyorsuló világban élünk, amiben a gazdasági folyamatok is gyorsultak. Itt valaki vagy felveszi a tempót, vagy lemarad. - Ezt csak másoknak mondja, vagy magára nézver is kötelezőnek tartja? - Én sem voltam rest, évtizedek után újra leülni tanulni. Bár volt mögöttem gyakorlati tapasztalat bőven, elvégeztem az adótanács­adóit, mint jogász, a pénzügyi jogba is beás­tam magam, szakvizsgáztam, könyvvizsgálói oklevelet, kereskedelmi menedzser végzettsé­get is szereztem, mert úgy éreztem, ezek kel­lenek, hogy a kor kihívásának megfeleljek. Mikor, mint korábbi alelnököt, megválasztot­tak a kamara elnökének, így tudtam átlátni ezt a sokoldalú szervezetet. A beruházási kedv csökkent... - Tavaly már másodszor is elnöknek választot­ták. Mi a programja? - Legfontosabb, hogy Tolna megye gazdasá­ga fel tudjon zárkózni. Bár ez egyre nehezebb feladat. Mert Dél-Dunántúl ugyan még a kö­zépmezőnyben van, de egyre jobban leszakadó­félben. Ezen belül Tolna megye különösen ne­héz helyzetben van, mutatja ezt, hogy a beruhá­zási kedv tavaly 3 százalékkal csökkent. Ezt a tendenciát megfordítani nem csak a ka­marának, hanem mindenkinek feladata. Össze­fogással, együtt kell megtenni mindent ezért a több ezer vállalkozással. S persze kell a jó út, de sok múlik rajtunk is. - szepesi -

Next

/
Thumbnails
Contents