Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-10-02 / 29. szám

SZEKSZÁRDI 2005. OKTOBER 2. vasárnap M Gyülekezeti nap hálaadó istentisztelettel, szeretetvendégséggel Barátság, szeretet, öröm Az oltáron két tál szőlő, a szószéken prédikáló Gáncs Péter püspök kezében a harmadik. Szeptember végén, szüretidőben van a tolnai megyeszékhely hálaadó istentisztelete, gyülekezeti napja, amelyen a segítséggel élőket is szolgáló épületbővítésért, a toronyalapzat megerősítéséért, korszerű külső burkolatért, a gyülekezeti terem felújításáért hangzik a magasztalás az igazi szőlőtőhöz, Krisztushoz. A belőle táplálkozó élet tiszta színű, zamatos, mint a jó bor, biztos alapon álló, akár a megújult hajlék. Otthon a hétköznapokban, ahová hívogatni lehet. Kínálkozó tál, amelyre a szőlőtő ízletes gyümöl­csét helyezzük. Az igehirdető püs­pök, mielőtt a szekszárdiakhoz év­ezredek óta kötődő szőlővel az egész gyülekezetet megkínálja, jel­• iesen három szem terméssel kí­ja a közösségnek a barátság egy­másra hagyatkozó, megtapasztalha­tó erejét, a szeretetnek a tőtől a für­tig érő éltető sugarát, s az öröm má­sokat is elérő kisugárzását, amely­nek, mint a megérlelt szőlőszem­nek, illata árad. „Örüljünk annak, hogy van Szekszárdon beérő gyü­mölcs, népes ijjúság, több keresztelés, mint temetés, annak, hogy Jézus ba­rátot, szeretetet és örömöt ad, hogy amit egymásban kapunk, megoszt­hatjuk, továbbadhatjuk. így kérünk, Jézus, a te beszéded teremjen jó gyü­mölcsöket. " A sodró lendületű, ízig­vérig a mai kor emberéhez szóló prédikáció után a „Jézus a szőlőtő, mi vesszők vagyunk" kezdetű dal­lam éneklése közben megilletődve ízleljük a táj kincsét. Befejezésül együttes áldást oszt Gáncs Péter püspök, Krahling Dániel esperes és Sefcs'ik Zoltán lelkész. Az ünnepi közgyűlésen dr. Muth Lajos felügyelő méltató szavakkal emlékezett apa és fiai: Németh Gyu­la gyülekezetszervező-templomépí­tő lelkipásztor és az idén március­ban elhunyt H. Németh István lelkész szépíró hiteles szolgálatáról, majd ajándékkal köszöntötte a gyü­lekezet kántorát, dr. Németh Pált, aki október l-jén immár 66 eszten­deje, 83. évében is hűséges muzsi­kusa az evangélikusoknak, zeneba­rátoknak. A felügyelő megköszönte a hit­élet tárgyi feltételeit is javító koráb­bi lelkészek, ifj. Hafenscher Károly, Johann Gyula és a jelenleg pászto­roló ihletett igehirdető, Sefcsik Zol­tán szolgálatát. Megköszönte a pre­cíz talajmechanikai vizsgálatot, az önzetlen tervezői munkát, az orszá­gos egyház, az egyházmegye, a PA Rt., a Völgység-Hegyhát Takarék­szövetkezet támogatását, a gyüleke­zeti adományokat, a neves és névte­len közreműködők segítségét. Ezt követően a gyülekezet lelkésze be­számolt az építkezés és felújítás me­netéről, hálát adva Istennek a sike­res befejezésért. Szemerey Zoltán országos felügyelő, Krahling Dániel esperes, valamint a társegyházi kö­szöntés után a Himnusz hangjaival ért véget az ünnepi délelőtt. Délután szeretetvendégséggel folytatódott a gyülekezeti nap, ame­lyen Gáncs Pétemé Hafenscher Már­ta mint püspökfeleség és pedagógus a gyakorlatban is megszívlelendő tapasztalatai átadásával tartott be­számolót az elmúlt két év gyüleke­zeti látogatásairól. A lendületes elő­adás után a püspökkel történő, for­malitások nélküli civil beszélgetés zárta a szeretetvendégséget, majd Lozsányi Tamás orgonaművész or­gonajátéka után az ifjúság passiójá­tékot adott elő, megrázó erővel. „Győzelmet vettél, ó feltámadott", énekeltük végül teljes szívvel, meg­újult lélekkel. Hogyne énekeltük volna, hiszen a szekszárdi gyüleke­zet él, növekszik, s az ige hangzik tovább rendíthetetlen. Akik ma lak­ják be a falakat, fejlődő és érett gyü­mölcsök: csicsergő óvodások, tüzes szívű fiatalok, állhatatosan munkál­kodó középkorúak és simogató sze­mű öregek. Egy tőről élők, egy tálra kívánkozók. Németh Judit Mesélő emlékeink 27. Mérey Mihály gimnáziuma? Szekszárd történetének szá­mos olyan homályos pontja akad, amely még akkor is érde­kes lehet, ha földerítésére ér­demi kísérletet senki nem tett, illetve az adatok új rendbe állí­tásával meg sem próbálkozott. Ilyen az állítólagos Mérey-féle gimnázium kérdése. * Városunk újabb kori monográfi­ájában ez áll: „Hőke Lajosnak a Századok 1868. évi IX. füzetében megjelent cikke alapján elterjedt az a vélekedés, hogy Szekszárdon a 18. század első-második évtize­dében egy SIGILLUM GIMNASII ABBATIALIS SZEKSZÁRD fel­iratú pecsétet használó középiskola működött. A pecsétnyomónak nyo­ma veszett, más adat pedig nem erősíti meg a feltételezett gimnázi­um létét. Mérey eddig előkerült írásai, köztük végrendelete, nem említik a gimnáziumot. Lehet, hogy rövid ideig működött, de még Mérey életében, érdektelenség mi­att, megszűnt. Min­denesetre „az apát ne­mes szándékát és nagy­ratörő iskolai terveit di­cséri a szekszárdi gim­názium megteremtésé­ért tett fáradozása." Vegyük sorba az ál­lításokat. Az ugyan igaz, maga a pecsét elveszett, de lenyo­mata megmaradt, kö­zölte azt a Vasárnapi Újság 1881-ben, de már előtte Fraknói Vilmos is az apátság történetében. Első­sorban az oktatásra összpontosítva Szent Kristófként szokták megfejteni az ábrázo­lást. A gimnázium működéséről és az Mivel a derék apát soha, sehol nem említi, mi sem tehetjük föl, hogy valaha is akart gimnáziumot alapítani vagy ezt meg is tette. Mi­nek metszetett volna pecsétet egy meg sem valósult intézmény szá­mára? Miért nem tud a megyegyű­lés erről: ott még a téma sem ke­rült elő. Az egy évszázaddal ké­sőbb létesítendő gimnázium kéré­sekor miért nem szólnak róla? Csupa helyénvaló, de megvála­szolhatatlan kérdés. Induljunk ki abból, ha nem Mérey, akkor ki akart itt gimnáziumot, s mikor? Kit ábrázol valójában a pecsét? S végül: megfejthető-e közel három évszázad után, miért éppen Palán­kon találták meg azt? Mérey tökéletesen tisztában volt Szekszárd lehetőségeivel és igé­nyeivel, de elfogatása után a birto­kaira áhítozó nagyszombati jezsui­ták már nem mondhatták el ugyanezt magukról. Ezért, amikor 1710. január 10-én Mcreyt jogilag holtnak nyilvánították, siettek ide, hogy beiktassák őket. Talán a ku­Szent Miklós, a gyermekek patrónusa az egykori pecséten apát nemes szándékáról írottakat az előzmények önmagukban cáfol­ják, azt meg végképp nem magya­rázzák meg, hogy ugyan kiknek alapított volna Mérey gimnáziu­mot - igény, tanár és megfelelő épület, továbbá könyvtár nélkül? Matók-Optika 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 28. Telefon: 74/511-808 rucbarát Szekszárdot nemigen érezhették biztonságosnak, ezért a labanc erősségbe, Újpalánkra szálltak. Ehhez tartozott Palánk, a régi nevén Szentmiklós. Kedves­kedni akartak, amikor a pecsétre ezt a szentet vésették, de nem volt véletlen, mert a nagyszombati szé­kesegyház patrónusa is a remény­beli gimnázium védszentje. A várt kedvező alkalom helyett azonban 1710 augusztusában a kurucok el­foglalták a palánki sáncot, amely­ből az ott lévők elfutottak: köny­nyen lehet, hogy ekkor veszett el az 1862-ben a palánki határban megtalált pecsét. Mindez persze feltételezés, de legalább olyan biztos, mint a vélt Mérey-féle gimnázium. Talán a nagyszombati jezsuiták iratai kö­zött ennek megerősítését is megta­lálhatnánk. Dr. Töttős Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents